Desszertbort, aszút a karácsonyi asztalra!

Desszertbort, aszút a karácsonyi asztalra!

Szepsy István: a tokaji aszú erénye az egyensúly a szájban

A tokaji aszúnak nincs párja – mindnyájan hallottuk már ezt a megjegyzést. A hazai borászat koronázatlan királya, Szepsy István 1992 óta kísérletezik azzal, hogyan lehet a legkiválóbb aszút elkészíteni. A lécet olyan magasra tette, hogy az elvárásainak nem is képes minden évben megfelelni a szőlő: idén például nem lesz Szepsy aszú. Azt már a 18. század végén megírták, hogy az idősebb szőlőtőkék nemesebb aszú elkészítésére alkalmas szőlőt teremnek, Szepsy István pedig saját maga is megtapasztalta, hogy a nagy fürtű furmintfajták a kelleténél hamarabb berothadnak, míg a kis fürtű fajták termésén jobban átsüt a nap, lassabb ez a folyamat, így aztán sokkal jobb minőségű lesz az aszúalapanyag. S hogy miért Tokaj a legjobb aszútermőhely? „Elég hűvösek az éjszakák ősszel, így jobban megőrződnek a savak, nincs túl sok csapadék, ráadásul a Zempléni-hegység lefogja a vad szeleket. Ezen túlmenően pedig erős a ködképződés, ami éppen annyi csapadékot ad, amennyi a lassú fejlődésű botritisznek kedvez. Ha ehhez hozzáadjuk Tokaj ásványosságát, akkor megértjük, hogy a borvidékünknek nincs párja a világon” – állítja Szepsy István. Szerinte ez az ásványosság egyensúlyt teremt a szájban, „letisztítja az édességet a szájpadlásról, szárazzá teszi a korty végét, miáltal igazán jól ihatóvá válik a tokaji bor”.

Barta Károly: hatputtonyos minőségű szamorodnik

„A régi, borkombinátos, szétoxidált szamorodnik világa már a múlté, aki az utóbbi 20 évben követi Tokaj sorsát, az tudja, hogy tiszta, jó sav- és cukoregyensúllyal bíró, jól érlelhető, nagyon szép szamorodnik születnek Hegyalján. A világ bortérképén ez egy különleges hely, amelynek az aszú mellett a legfőbb kincse a szamorodni” – vallja erről a sajátosan tokaj-hegyaljai borfajtáról Barta Károly, a mádi Barta Pince tulajdonosa. Az első tokaji aszúbor megszületéséig a szőlőt válogatás nélkül dolgozták fel borrá. A szamorodnit főleg olyan szőlőfürtökből préselik, amelyek szép számban tartalmaznak aszúszemeket – a technológia lényege éppen az, hogy ezeket nem csipegetik ki a fürtökből, hanem egészben préselik, majd erjesztik, végül legalább egy évig fahordóban érlelik. Az édes szamorodnit annyi ideig kell palackban pihentetni, hogy a fahordós érleléssel együtt az érlelés időtartama elérje a két évet. Az így készült borban jelentős mennyiségű, 100-120 gramm cukor is maradhat. A szamorodni szó jelentése „önmaga által született”, vagy „ahogy termett”, ami az aszúszemek kiszedése nélkül készített mustból kiforró, kiváló minőségű bort jelenti.

„A mi szamorodnink cukortartalma általában ötputtonyos minőségnek felel meg, de például a 2012-es már hatputtonyos minőségbe csapott át, annak több mint 150 gramm volt a cukortartalma. A szőlőt nem túl hosszú ideig, 8-12 óráig áztatjuk, ennek köszönhető a bor eleganciája. Ezt követően nagyon tiszta körülmények között, nagy gonddal 16-18 hónapig érleljük fahordóban” – mondja Barta Károly, aki szerint pincészetük legfőbb törekvése a borok tisztasága és jól érlelhetősége. Éppen emiatt jelenhet meg bennük a különleges terroir: a 13. században már királyi birtokként jegyzett, történelmi Öreg Király-dűlő karaktere. Az ország egyik legmagasabban fekvő, nagyrészt csak kézzel művelhető, nagyon meredek, teraszos szőlőterületén bio körülmények között termelik a szőlőt, amiből koncentráltan ásványos, nagyon tiszta bort készítenek.  A merész, de találó képzettársításokra hajlamos Takács Lajos még az Olimpia étterem séfjeként egy borvacsorán borjúlábhoz párosította a szamorodnit, amelyről bebizonyosodott, hogy cukor- és savtartalma miatt remekül passzol a zsírosabb, kollagénes ételekhez. Kevésbé bátraknak túrós, gyümölcsös desszertekhez és a fűszeres, csípős távol-keleti konyha fogásaihoz is ajánljuk: ezekkel biztosan nem lehet melléfogni.

*

(Fotó: Szepsy Pincészet – facebook oldal)


Related Posts

„Újjászületett Tokajban az a kúria, amely II. Rákóczi Ferenc fejedelmet is vendégül látta”

„Újjászületett Tokajban az a kúria, amely II. Rákóczi Ferenc fejedelmet is vendégül látta”

A Rákóczi családnak egész Tokaj-hegyalján kiterjedt birtokai voltak, Mád azonban külön figyelemre érdemes: már a kora újkorban is kiváló borokat termeltek errefelé, mi több, közel háromszáz éves dokumentumok alapján okkal feltételezhető, hogy a most megújult kúria 1708-ban többször is vendégül látta II. Rákóczi Ferenc fejedelmet. […]

A klasszikus újragondolva: Rákóczi túrós recept aszú ajánlattal

A klasszikus újragondolva: Rákóczi túrós recept aszú ajánlattal

A méltán híres Rákóczi túrós, Rákóczi János cukrászmester nevéhez kötődik, aki 1937-ben jelentette meg a receptet a Magyar Szakácsban. De Rákóczi nevéhez még számos receptkönyv, bemutató és szakkiállítás is köthető. Mint előző, Mázás Istvánnal, a The Ritz-Carlton, Budapest mestercukrászával készített interjúmban is jeleztem, most István […]



Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..


Inline
HA TETSZETT, AKKOR FACEBOOKON IS KÖVETHETED A WINEARTCULTURE OLDALÁT! KÖSZÖNÖM!
Inline
HA TETSZETT, AKKOR FACEBOOKON IS KÖVETHETED A WINEARTCULTURE OLDALÁT! KÖSZÖNÖM!