Tokajban jelenleg csak a túlélés a cél – Majoros László borásszal beszélgettem

Tokajban jelenleg csak a túlélés a cél – Majoros László borásszal beszélgettem

„Tokaj legnagyobb problémája, hogy Magyarországon van” – mondta előző interjúmban Rácz Erika, a Sanzon Pince tulajdonosa és borásza. A cikk pozitív visszajelzései arra ösztönöztek, hogy ismét Tokaj felé vegyem az irányt, és a Majoros Birtok tulajdonosával és borászával, Majoros Lászlóval, vagy ahogyan sokan ismerik a borszakmában, „Furminatorral” készítsek egy újabb interjút. Mint kiderült, bár kevés a jó példa, mégis van kiút és remény is Tokajban, de ehhez észre kellene venni a pofonokat, mert az idő elteltével egyre fájdalmasabb a padlóról való felállás.

Folytatva az előző interjúm témáját, kezdjük a beszélgetésünket, egy cseppet sem könnyű kérdéssel: mire kellene koncentrálni Tokajban?

Őszintén és lényegre törően jellemezte Erika a nehézségeket, amikkel küzdünk Tokajban, így kicsit visszakapcsolódva a vele készített interjúdra én is azt veszem észre, hogy az emberek nem látják milyen hihetetlen adottságokkal megáldott borvidéken dolgoznak. Sokan bőkezűen bánnak az idővel, pedig nem állunk olyan helyzetben, hogy ezt elvesztegethessük. Minden egyes átélt évjárat egy nagy lehetőség a fejlődésre és tanulásra. Tokaj egy olyan borvidék, amit az ott élő embereknek nem ártana komolyabban venni és felfogni ennek jelentőségét. Sajnos kevés az olyan jó példa a borvidéken, amely az idők elteltével működni látszik és évről-évre erősödik. Pedig a jó példák másolódhatnának. És ami a legszomorúbb, hogy a fiatal generáció eltűnik a borvidékről.

Visszafordíthatatlan az elvándorlás?

Biztos van remény a megoldásra, de én ennek kimenetelét és megoldását nem látom jelenleg. Nagyon szomorú lenne, ha ismét generációk maradnának ki.

Miért hagyják el a fiatalok a borvidéket?

A jelenlegi piacgazdasági körülmények között nem könnyű belekezdeni saját vállalkozásba, és eredendő családi háttér nélkül szinte képtelenség is. Mivel a támogatási rendszerhez nehézkes a hozzájutás, nagyon nehéz előre tervezni. Látva a rendszer gyengeségét, és azt, hogy erre nem lehet alapozni, természetes folyamat, hogy a fiatalok nem akarnak belekezdeni vállalkozásokba. Egy szőlő ill. borbirtok megalapozása, komplett menedzseri ismereteket igényel, ami sok szálon működő vállalatvezetést feltételezne (szőlészet, borászat, marketing, kommunikáció, pénzügy, stb). Erre nem teljesen felkészült a ma frissen szakmába érkező generáció.

Ez valamilyen szinten érthető, nem?

Az előfinanszírozási igénye miatt ez az ágazat sok bizonytalanságot és nehézséget jelent, így inkább elmennek jobbesetben nagyvárosokba, rosszabb esetben külföldre, ahol egy cégnél több pénzt kereshetnek, mintha a földhöz kötnék az életüket, hisz attól nehéz a szabadulás. Nem mellesleg bizonyos cégeknél ügyesebben is haladnak előre egzisztenciálisan is. A borvidéken kevés a sikeres példa, illetve akik példaként szolgálhatnának, azok is nehézségekkel küzdenek.

Beszéljünk egy picit a jó példákról is.

Elsősorban megemlíteném Demeter Zoltán példáját, ami azt mutatja, hogy van kiút és remény is. Nemzetközileg pedig jó támpont lehet azon osztrák vagy toszkán típusú kis birtokoknak a működése, melyek komplex módon kezelik a borkészítést és ennek értékesítését: magas minőségű helyi vendéglátás, szálláshely és értékesítés. Nyilván ehhez még sok infrastrukturális befektetésre van szükségünk, de mindent összevetve, nekünk is fontos lenne megtalálni a saját utunkat, hogy hogyan tudnánk színvonalas szolgáltatásokkal várni az idelátogató vendégeket. Sajnos most a Tokaji borvidéken kevés olyan helyet tudnék a figyelmedbe ajánlani, ahová te is beülnél szívesen. Talán öt helyet tudnék felsorolni, abból egy már nem a borvidéken található.

Majoros Birtok
Majoros Birtok

Gondolom csak önerőből nehezen valósíthatók meg a fejlesztések…

Így van! Gyakorlatilag én azt a pénzt, amit a borokon keresztül megkeresek, visszaforgatom a pincészet fejlesztésébe és a következő évjáratba. Szerencsére az eladási statisztikák pozitív mérleget mutatnak, így befektetés szempontjából évről-évre egyre többet merek vállalni anyagilag. Bár lassan haladok, de legalább remélem jó irányba tartok. De ezt nem engedheti meg magának mindenki… Nagyon fontosnak tartom, hogy a borvidékre érkezőknek hiteles kommunikációt és jó példát mutassunk, olyanoknak is, akik nem csak a borok miatt látogatnak a régióba. A terveim között szerepel egy kis szálláshely létrehozása is, de csakis egy család által kezelhető méretben. Ezt az ágazatot fejlődőképesnek látom.

Mi volt az indítéka annak, hogy saját pincészetet hozz létre?

Több pincészetnél is dolgoztam eddig, például Gróf Degenfeld, Tokajicum, aztán annak tudatában, hogy a saját pincészetem már működik, 2012-ben az Andrássy Pincészethez szegődtem, ahonnan 2014-ben csábítottak el a Grand Tokajhoz. Utóbbinál az új palackozó építésének, illetve a tartálycsarnok befejezésének lehettem a projekt managere, a szakmai csapat tagja. Szakmailag egy nagyon intenzív szakasz volt az életemben, nagyon szép feladatokkal. A Tokajicum Borház gyakorlatilag az én ötleteim és koncepcióim alapján épült fel Tarcalon, de 2007-ben tulajdonos váltás történt. Az új szemlélet áltál működtetett pincészetnél picit beskatulyázva éreztem magam, így rövid időn belül rájöttem, hogy a saját utamat kell járnom, és minden szépségével és nehézségével együtt a saját pincészetemre kell koncentrálnom. Sok bizonytalanságot vettem akkor a vállamra, de egy pillanatra sem bántam meg a döntésemet.

Milyen elképzelések mentén indult a Majoros Birtok?

Sajnos a tokaji borokkal kapcsolatban a mai napig élnek azon régi beidegződések, hogy ezeket csak ajándékba vásároljuk, ha pedig birtokunkban vannak, akkor a szekrény tetejére helyezzük, és nem igazán fogyasztjuk. Ezen a szemléleten szerettem volna picit változtatni. Küldetésemnek éreztem és érzem a mai napig, hogy olyan borokat készítsek, amelyek elősegítik a tokaji boroknak a fogyasztását, jól fogyaszthatóak, érthetőek. Éppen ezért a hétköznapi boroknak az előállítása is fontos szerepet játszik, ami nálam a könnyű sárgamuskotályban mutatkozik meg. A furmint szerepe továbbra is változatlan, bár ennek kidolgozása még mindig folyamatban van. A fajta megértése több időt, évjárat átélést igényel még. Az évjárat és a fajta megmutatása mellett, törekszem a borokon keresztül a dűlők tulajdonságait is prezentálni, ezek a borok 2016-tól már helyi, saját élesztővel erjednek.

Milyen felfogással készülnek a furmintok?  

A cél a nagy tokaji száraz bor elkészítése, mely jól érlelhető és megállja a helyét olyan ételek mellett is, amikhez akár már vörösbort lehetne párosítani.

Van, amit kicsit másképpen gondolsz, mint a kezdeteknél?

Egyre jobban felerősödött bennem az az érzés, hogy a hárslevelűt érdemes egy Tokaj Dry cuvéeben megmutatni. Nem véletlenül a furmint és a hárslevelű Tokaj két főfajtája. Nálam 2013 és 2015 után, 2018-ban is készült olyan birtokbor, amiben fele-fele arányban lett házasítva ez a két szőlőfajta. Egyes helyeken a birtokbor sokkal érdekesebbnek tűnik, mint a dűlőszelektált bor. Véleményem szerint Tokajban a borászok túlságosan belementek a dűlő-misztifikumba, kicsit ráerőszakolva ezt a piacra, és sokkal nagyobb energiát fektetnek ezekre, mint amennyire kellene. Kicsit fordítva ültek a lóra, először inkább a piramis alját kellett volna tisztázni. Határainkon túl még az alapfajtáinkat sem ismerik, nem hogy a dűlőket… A külföldi piac azt igazolta vissza, hogy egy jól definiált és elkészített Tokaj Dry márka, amelyben a furmint mellett a hárslevelű is megjelenik, a legjobb út. Ettől függetlenül, ha lehetőségem adódik, akkor aszút is készítek. Bármilyen száraz bordivat van, vagy lesz a világon, az aszú még mindig a névjegye egy Tokaj-hegyaljai pincészetnek vagy borásznak.

Majoros László
Majoros László

Ha már trendekről beszélünk, egyre nagyobb divatját éli a pezsgő is, bár véleményem szerint túlságosan is sok borászat állt bele a pezsgőkészítésbe, úgy, hogy nem rendelkeznek megfelelő technológiákkal és tudással ennek készítéséhez. Van tervben egy saját pezsgő, illetve látsz fantáziát Tokajban a pezsgőkészítésben?

Van elképzelésem és látok is fantáziát a pezsgőben, bár hozzáteszem, hogy a jelenlegi növényvédelmi programjaink és termesztés technikáink mellett, ha valaki pezsgőkészítésben gondolkodik, akkor ezeket újra kell gondolnia. Igaz, már vannak szép tokaji pezsgők, de ennek elkészítését még folyamatosan tanuljuk. A kis pincészetek nem igazán rendelkeznek megfelelő technológiákkal a pezsgőkészítéshez, de szerencsére a most létrejövő feldolgozó központok tudnak majd ebben segítséget nyújtani a borászoknak. Hiszem, hogy aki tudatos munkával áll neki a pezsgőkészítéshez, annak előbb-utóbb sikerülni fog.

Mi a véleményed a száraz szamorodniról?

Néhány éve még egyáltalán nem hittem volna, hogy ekkora kereslet lesz iránta a piacon. Bár készültek szép tételek, a túloxidált, leerjedt és magas alkohollal rendelkező szamorodnik megtépázták ennek hírnevét, éppen ezért úgy gondoltam, hogy nehéz lesz a fogyasztói bizalmat visszaszerezniük a boroknak. Samuel Tinon, illetve a saját pincészetem 2009-es és 2013-as szamorodnik nemzetközi sikereit látva, egyértelműsítette bennem azt az üzenetet, hogy ezzel a stílussal érdemes a jövőben is foglalkozni. Csupán meg kell érteni a mai kor elvárásait. A száraz szamorodni tökéletes aperitif, és nagyon jól lehet dolgozni vele a gasztronómiában is.

Hány hektárral indult a Majoros Birtok és milyen szőlőfajtákkal dolgozol?

4 hektárral, de jelenleg már 6 hektáron gazdálkodom 6 különböző dűlőben (Deák, Agyag, Előhegy, Vinnai, Kövesd, Nagy-Kövesd), és 1 hektár vár még betelepítésre az Agyag-dűlőben. Ebben a koncepcióban és ezzel a háttérrel a végső cél maximum 10 hektár lenne. Évente nagyjából 25 ezer palack bort készítek, ami leginkább törzsvásárlóimhoz kerül, illetve borkereskedések, éttermek, szállodaláncok kínálatában jelenik meg belföldön és külföldön egyaránt. Ami a szőlőfajtákat illeti 40% furmint, 30% hárslevelű, 15% sárgamuskotály, a maradék pedig kabar, zéta és kövérszőlő. A feldolgozástól egészen a palackok kiszereléséig mindent magunk végzünk.  

Hogyan látod a nagyobb borászatok helyzetét Tokajban?

Sajnos nem tudták meglovagolni a hullámot, pedig sokuknak megvolt rá a pénzük és a piaci segítség is. Tokajban a nagy vállalkozások túlnyomó része veszteségesen üzemel és refinanszírozásra szorul, ez pedig nem jó hír a kicsiknek. A Tokaj brand sem jutott el sok helyre, és nem lett annyira keresett a világban, mint amennyire az itt készült borok, illetve Tokaj megérdemelnék.

Van-e esetleg ennek valamilyen oka?

Szerintem nem versenyzünk jól, és nem a leghatékonyabban költjük el a rendelkezésre álló forrásokat. Amikor az első pofonok megérkeztek, akkor nagyon nehezen reagáltunk ezekre. Az idő elteltével pedig egyre fájdalmasabb a padlóról való felállás.

Hogyan kellene okosabban elkölteni az erőforrásokat Tokajban?

A problémák gyökere abban rejlik, hogy alapvetően bármibe belekezdtek a Tokaji borvidéken, nem lett koncepciózusan átgondolva. Kapkodtak, és nem szánták rá a szükséges időt, hogy mérlegeljék a következményeket és a megfelelő irányokat. Ennek eredménye pedig kihatással bírt a jelenlegi állapotokra. A rendelkezésre álló pénzek és támogatások sem lettek egy megalapozott és megindokolt stratégia mentén elköltve. Sajnos nincs egy igazi ágazati stratégia melynek mentén priorizált módon haladnánk. De hadd említsek egy példát, hogy jobban megértsd miről is van szó: 1999-ben, amikor még a Gróf Degenfeld Szőlőbirtoknál dolgoztam, Sopronban tartották meg a szőlészeti marketing konferenciát. Érdeklődve hallgattam az ágazat problémáira a megoldást és a felvázolt terveket. Jó néhány év kihagyás után 2012-ben ismét részt vettem, a közben már Borjog és Bormarketing konferenciára keresztelt rendezvényen, ahol döbbenten konstatáltam, hogy tizenhárom év elteltével még mindig ugyanazon kérdésekről és problémákról beszélnek most is. Felteszem a kérdést: ez hogyan lehetséges, mi történt az eltelt években? Sajnos ki kell mondani, hogy ennyi év alatt sem tudtak megalkotni egy olyan stratégiát, mely alkalmas lett volna a felépítkezésre, felzárkózásra. Például úgy, mint Ausztriában vagy Olaszországban. Miközben Magyarország legfontosabb borvidékén, Tokajban, nem találjuk meg a megfelelő utat, azt tapasztaljuk, hogy már olyan országok is lehagytak bennünket, mint például Horvátország vagy Románia, de említhetném Libanont, Törökországot is.

Mik lennének szerinted a prioritások?

Fontosnak tartom, hogy tegyük rendbe a szőlészetünket, technológiánkat, és erősítsük meg azon ágazatokat melyek a borhoz köthetőek. Mindezt úgy, hogy az egyik legnagyobb problémára is találjunk megoldást: hogyan tudnánk megtartani a fiatalokat a borvidéken. És ez nem csak Tokajra, hanem a többi borvidékre is érvényes. Csak meg kell nézni, hogyan csinálják a sikeres országok, és tanuljunk belőle. Jelenleg a túlélés, az erőgyűjtés a cél Tokajban.

És mint előző interjúmban is elhangzott, ott van még a szőlő felvásárlásának az ára is…

Nagyon összetett kérdésről van szó, és ezt annak a tudatában mondom, hogy én is részese voltam ennek a folyamatnak. A legnagyobb probléma, hogy húsz évvel ezelőtti felvásárlási árak működnek még ma is. A szőlőművelésből és szőlőértékesítésből származó jövedelem csak akkor tud kielégítő lenni, ha az adott évben nagyon jó évjárat volt. Mint látjuk a polcokon, az olcsón felvásárolt szőlőből csak olcsó borok készülhetnek, sokszor úgy, hogy nem tokaji név alatt kerülnek palackozásra. Az olcsó bor pedig piacokat vesz el a prémium szegmenstől, illetve nagyon rossz fényben tünteti fel Tokajt. Amíg nincs tiszta versenypiaci helyzet a borvidéken, és addig, amíg bármilyen mesterséges beavatkozás ezt befolyásolja, addig a Tokaj brand nem tud megerősödni és mi sem tudunk tisztán versenyezni a piacon, mert nincs önszabályozó mechanizmus.

Majoros László
Majoros László

Ha nem Tokaj, hol máshol borászkodnál?

Balaton-felvidék, ha nem Magyarország, akkor Burgundia, tengerentúl pedig Kalifornia.

Lezárásként beszéljünk egy keveset a Tarcal borról is…

Tarcalon új lendületet kapott a bortermelés, és immár több kiváló borász tevékenykedik a borvidéken. A Tarcali Bor és Kulturális Egyesület égisze alatt, Mád, Tállya és Olaszliszkát követően egy nagyon szigorú koncepció mentén, 2016-ban Tarcalon is elkészült egy település bor, ami kilenc borászat összefogásával jött létre. Idén pedig már a harmadik évjáratánál tart a Tarcal Bor. Izgalmas projekt, mely az összefogás egyik nagyon szép megnyilvánulása, eredményét pedig mindenki büszkén tudja prezentálni. Reményeim szerint idővel, kellő marketinggel és sok munkával Tarcal visszakerül majd az őt megillető helyre. Ha ez a fajta kezdeményezés továbbra is sikeres lesz, szerintem ennek pozitív hatása magasabb szintekre is kiterjedhet. Azt szoktam mondani, hogy minden egyes eladott palack, egyben marketing a borvidéknek is, hiszen nem tudhatjuk hová jut el, és ki fogja megkóstolni, mit vált ki belőle, leegyszerűsítve, egy marketing bomba, amely nem tudjuk hol, és mekkorát képes robbanni.

(Az előző, Rácz Erikával, a Sanzon Pincészet borászával és tulajdonosával Tokaj témában készített interjúm itt olvasható: „Tokaj legnagyobb problémája, hogy Magyarországon van”)

Képek: FURMINTUSA facebook oldal és Majoros László


Related Posts

Fiáth Attila – Tokaj vagy Furmint?

Fiáth Attila – Tokaj vagy Furmint?

Fiáth Attilával ültem le egy kávé mellé, és ha a világot nem is váltottuk meg, de pár kényes téma szóba került: Tokaj, furmint, borstratégia, „botcsinálta” szakértők, és persze a kézművességet sem hagytuk szó nélkül. Attila tanulmányait Budapesten, Cambridge-ben és a Harvard Business School-on végezte. 2012-ben […]

Fiáth Attila – Senki nem akar darázsfészekbe nyúlni

Fiáth Attila – Senki nem akar darázsfészekbe nyúlni

A világot nem váltottuk meg, de akarva, akaratlanul komoly vitákat és indulatokat sikerült keltenünk a szakmában. Egy éves lett a Fiáth Attilával készített interjúm, úgyhogy ismét találkoztunk egy kávé mellett és ott folytattuk a beszélgetésünket, ahol abbahagytuk, némelyik gondolatot pedig tovább boncoltuk. Annyi biztos: a […]



Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..


Inline
HA TETSZETT, AKKOR FACEBOOKON IS KÖVETHETED A WINEARTCULTURE OLDALÁT! KÖSZÖNÖM!
Inline
HA TETSZETT, AKKOR FACEBOOKON IS KÖVETHETED A WINEARTCULTURE OLDALÁT! KÖSZÖNÖM!