A nagypresztízsű családi pincészeteket tömörítő Pannon Bormíves Céh december 8-án, a Corinthia Grand Hotel Royalban rendezett hagyományos karácsonyi ünnepségén adta át a 2013-ban alapított Bussay László Emlékdíjat. Az elismerést minden évben az kaphatja meg, aki a céh által képviselt szellemiséggel sokat tett a magyar borkultúráért. Az idei posztumusz díjat az ősszel elhunyt dr. Nagymarosy Andrásnak ítélte a borászközösség.
„A barátunk volt és nagyon hiányzik a jelenléte, egy újabb értékes emberrel lettünk szegényebbek. Sajátos látásmódjával értéket hozott a magyar borkultúra életébe” – mondta az ünnepségen, beszédében Heimann Zoltán.
Az idén elhunyt dr. Nagymarosy András (1949–2016) geológus, népzenész és borszakíró az ELTE TTK Általános és Alkalmazott Földtani Tanszékének nyugalmazott egyetemi docense volt, aki több mint negyven éven át végzett oktatói és kutatói munkát. Egyben a Borkollégium társalapítója, az évente megjelentetett Borkalauz társszerkesztője, a WSET (Wine and Spirit Education Trust) tanára is volt, s ismeretterjesztő céllal számos cikket írt hazai és külföldi borvidékekről, szőlőfajtákról és azok talajtani és földtani összefüggéseiről. 2016. szeptember 12-én Áder János köztársasági elnök a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével tüntette ki.
A Pannon Karácsony az ünnepélyes díjátadón túl természetesen a baráti beszélgetésekről és kóstolókról is szólt, de a rendezvény ugyanakkor arra is alkalmat kínált, hogy a borászközösség vendégei előtt bemutatkozzon a Pannon Bormíves Céh frissen megválasztott négy új tagja: Berecz Stéphanie (Kikelet Pince, Tokaj), Debreczeni Mónika (Vylyan Pincészet, Villány), Sebestyén Csaba (Sebestyén Pince, Szekszárd) és Tóth Ferenc (Egri Borvár Tóth Ferenc Pincészete, Eger). Őket november 18-án, a Pannon Bormíves Céh hagyományos Szent Márton-napi újboráldása alkalmával a Pannonhalmi Bencés Apátságban avatták a közösség teljes jogú tagjaivá.
A teljesség igénye nélkül néhány bor, amit szeretnék kiemelni
Bott Frigyes, Vinculum 2015
Telt, vastag, krémes és komoly érettséget mutató bor, bár picivel több eleganciát, könnyedséget és játékosságot még elbírna. Méhviasz, virágpor, méz, sok fűszer, jó savak jellemzik elsősorban, kompótos jegyekkel.
Bott Frigyes, Hárslevelű 2015
Még nagyon fiatal, de már most is komplex, sokrétű, elegáns bor, úgy, ahogyan általában megszokhattuk a Bott Figyes boroktól.
Györgykovács Imre, Hárslevelű 2013
Édeskés, krémes és olajos hárslevelű, ami az idő elteltével egyre több réteget és mélységet enged kibontakoztatni magából. Könyv és komolyzene a méltó társa.
Balla Géza, Sauvignon Blanc 2016
Újvilági stílusra hangolt, zamatos, gyümölcsös, virágos, könnyed sauvignon blanc. Kissé még rakoncátlan, de már így is jól esik inni. Narancsos-chillis kecskesajtos szendvicset, hidegen füstölt lazacfilével tudok most mellé elképzelni. Szerintem tökéletes ízkombináció.
Bock muzeális borkóstoló
„Olyan családból származom, ahol édesapámnak szokása volt eldugni pár üveg bort a hordó alá, majd néhány év múlva ezeket újból elővenni, és megkóstolni. Sosem okoztak csalódást.” – mondta Bock József, akinek társaságában, a karácsonyi ünnepségen, szűk szakmai körben, felbontottunk néhány régi évjáratú Bock bort. De szó esett a pincészet történetéről is, a terméskorlátozás fontosságáról és a minőségi dugó szerepéről. Izgalmas és tartalmas beszélgetésnek voltam a tanúja, nem mellesleg számomra mindig nagy öröm ilyen régi évjáratú borokat kóstolni. Az 1995-ös cabernet sauvignon és franc alapú házasítás, a 2002-es Cuvée és a 2004-es Syrah trióból, az utóbbi nyerte el a legjobban a tetszésemet. Bár az idő múlása mind illatában, mind szerkezetében érezhető, a bor még mindig friss és élő. Sok fűszer, feketebors díszíti elemeit, és a tercier aromák mögött még jól érzékelhető a friss gyümölcsös vonulat. Talán a 2004-es hűvösebb évjáratnak is köszönhetően a savak még mindig nagyon jó formában vannak. A Bock Pincészet a syrah szőlőfajtából 2003-ban készített első alkalommal bort, ami rögtön a világ legjobb syrah-ja is lett a Citadelles du Vin nemzetközi borversenyen.
