Fontos év volt a bükki Gallay Pince számára

Fontos év volt a bükki Gallay Pince számára

„Vannak, akik azt tartják, hogy kiváló boráról kapta Miskolc nevét, melyet helyesebben Méz kolts, azaz mézes kulcsnak kellene, borának mézes íze után nevezni.”- így vélekedett a miskolci borról 1723-ban az evangélikus lelkész Bél Mátyás. Azóta a borvidék mintha a feledés homályába veszett volna, napjainkban az Avas nagy részén a szőlőültetvényeket a szocializmus tömbházai váltották fel. Viszont az olyan borászoknak köszönhetően, mint Borbély Roland, aki 2012-ben indította Nyékládházán saját pincészetét Gallay név alatt, talán ismét a régi fényében tündökölhet majd a borvidék. Most a mini-sorozat újabb részeként Borbély Roland mesél az idei évjáratról és a szüreti tapasztalatokról.

„A Bükki borvidék az idén sem maradt érdekességek és soha nem látott évjárati sajátosságok nélkül, ami a szüret végére előnnyé kovácsolódott a készített borokban. A viszonylag enyhe telet olyan eddig nem látott és hosszan elhúzódó tavasz követte, melyhez hasonlóra sem én, sem a szakma nem nagyon emlékszik.” – mondta érdeklődésemre Borbély Roland. Mint említi, a rügyfakadás és a kezdeti hajtásnövekedések a rendkívüli hideg hatására becslések szerint is 3-5 hét késést mutattak fajtától, dűlőtől függően, mely hideg és annak összes hatása a szőlő virágzása végig elkísérte őket. Kihívást jelentett a tavaszi hideg, az enyhe tél miatt pedig felszaporodott kártevők megjelenése okozta gyenge hajtásnövekedés, majd az átlagosnál sokkal később és hidegebb körülmények között bekövetkezett virágzás is.

„A hideg tavaszt egy szinte teljesen csapadékmentes, kellően meleg, néhányszor napégést okozó forróság próbálta egyensúlyba hozni. A 2021-es évjárat szürete az előző évekhez képest legalább 3 héttel később kezdődött és csak nagyon óvatosan lendültünk bele a különböző fajtákba várva a teljes érettséget, hogy a már megszokott és bevezetett márkáink borai a lehető legjobbak legyenek. A legtöbb fajtánál normál fürtméret volt jellemző, sokkal kisebb bogyókkal és súllyal, így koncentráltabb beltartalmú mustokat préselhettünk. Erjedés után szinte kivétel nélkül elmondható, hogy minden tételünk nagyon jól sikerült, és igazi Gallay-minőség született. Az idei év számunkra nagyon fontos mérföldkővé vált, hiszen a birtok különböző, fokozatosan ökológiai átállásban lévő területeiről szüretelt zenitünk már BIO minősítést kapott. Így ebből az alapanyagból önálló zenit fajtabor is meg fog jelenni. Nem titok, hogy a fajtakínálatot fokozatosan bővítjük, és a jövőben tovább dolgozunk az elöregedett ültetvények újratelepítésén. Az egyik ilyen általunk kiszemelt fajta a kabar, mely hamar a család és a közönségünk kedvence lett.” – zárta gondolatait Borbély Roland. 

Szerző: Noreplika (Németi Sándor), borszakértő, a Magyar Borszakírók Körének tagja, az oldal tulajdonosa és főszerkesztője

Fotó: Gallay Pince


Related Posts

Szakbarbárok, plecsnivadászok kíméljenek!

Szakbarbárok, plecsnivadászok kíméljenek!

A bort inni, élvezni kell. Főzni valamit mellé, majd körbeülni az asztalt barátokkal, családdal, és kinevetni hangosan az egész világot: politikát, játszmákat, érdekeket, hazugságot, képmutatást, inflációt. „Igyál, a többit majd hozza a bor.” – és mennyire igaza volt Hamvas Bélának, amikor 1945-ben Balatonberényben A bor […]

Bálvány, a Bükkbor: Lehet bálványozni…

Bálvány, a Bükkbor: Lehet bálványozni…

Szabad-e a mai világban bálványokat kreálni? Szabad-e rajongani egy bálványért? Ha bükki, akkor nagyon is… Sok víz lefolyt a Sajón az elmúlt évtizedekben, amíg megérett a Bükki borvidék arra, hogy letegye az igényes fogyasztók asztalára közösségi borát, a Bálványt. Azt hiszem, megérte várni. A hétvégén […]



Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .