Nem csak Magyarországon, hanem Európán belül is egyedülálló az olyan rendezvény, ahol a gasztronómia, a borok és a természeti értékek összefonódnak egy helyen. Márpedig a Margitszigeti Holdudvar Rendezvényközpontban első alkalommal megrendezésre kerülő GoVolcanic esemény, minden bizonnyal ilyen volt. Bár sikerült felfedeznem szép egyedi borokat, és szükségesnek tartom az ilyen jellegű rendezvények létrehozását Magyarországon, úgy tapasztaltam, hogy a szervezésen és a kivitelezésen még bőven van mit dolgozniuk a rendezvény megálmodóinak. Mert az első alkalom a professzionális beharangozóval ellentétben kicsit „nagyobb a füstje, mint a lángja” benyomását keltette számomra…
Pár szó magáról az eseményről és a kóstolt borokról
A GoVolcanic alapkoncepciója az volt, hogy a borok mellett azok természetföldrajzi hátterére is hangsúlyt fektessenek a szervezők, így ennek köszönhetően az esemény ásvány- és kőzettani kiállítással egészült ki, valamint neves vulkanológusok és geológusok előadásaival. A vulkanikus borokról ódákat lehetne zengeni. De vajon mit jelent az, hogy egy bor vulkanikus, s miként kerülhetnek át borba ezek az illat-és ízjegyek? A válasz lesarkítva egy mondatban: a vulkanikus talajon termett szőlő minerális aromákkal bíró bort ad. Persze ez ennél sokkal szerteágazóbb fogalom, és sokkal több tényező is befolyásolhatja. A különböző mesterkurzusokon pedig előzetes regisztráció alapján lehetett részt venni, ezzel megelőzve a tömeget. A kóstolható tételeket egy QR kóddal látták el, ez alapján bizonyos információkat be lehetett olvasni az adott borról telefon segítségével. Nekem hatalmas segítséget nyújtott például egy-egy külföldi tételnél. Neves hazai borászatokon kívül az eseményen jelen volt a külföldi „vulkánvilág” apraja-nagyja is, például az osztrák Moric Pincészet, ahol lehetőségem volt kóstolni egy izgalmas, piros bogyós gyümölcsökben gazdag, feszes szerkezetű, intenzív és hosszú lecsengéssel rendelkező 2017-es évjáratú Bläufrankisch-t. Maradandó kékfrankos-élmény. Legmerészebb álmomban sem gondoltam volna, hogy a rendezvényen egy izraeli chardonnay – nevezetesen a Golan Heights pincészettől – lesz az egyik kedvencem. Ez a borászat volt az első, aki 1983-ban Izraelben bort készített a Golan fennsíkon. A Yarden (Jordán folyó héberül) borcsaládjába tartozó nedűk képviselik a pincészet csúcsborait. Oszlopos tagja többek között az a 2013-as chardonnay is, amihez volt szerencsém. Izraelből tovább kalandozva Európa felé vettem az irányt, a spanyolországi Kanári-szigetekre: Vinarda Bodega J.David Rodrígez Pérez. Távoli vulkáni termőhely egy kis családi pincészettel Puntagorda településen. Nagyon ritka, hogy egy kóstoló folyamán ilyen kevésbé ismert kincsekre bukkanhat az ember.
Spanyolországot elhagyva rögtön Nagy-Eged borai kerültek a poharamba. Az Egri borvidéket, bizonyos dűlői és klimatikus viszonyai miatt „magyar Burgundiaként” is szokták emlegetni. Kovács Nimródék egyes tételei megszólalásig hasonlítanak világhírű presztízs társaikéhoz. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a Monopole Battonage Chardonnay 2015-ös évjáratú tételük, ami a Burgundiai Pouilly-Fuissé alteregója: csöppnyi vajasság, a terület ásványosságát hordozó sós, minerális jegyekkel társítva. Különleges alkalmak nagy fehér bora. És ha már vulkán, Badacsonyt, Somlót, Tokajt vagy akár a Mátrát is fontos megemlíteni. Bár mind a négy borvidék más értéket képvisel, egy valami mégis közös bennük: az itt született borok egyedisége. Hogy a gyakorlatban is prezentálva legyen, Takács Lajos tartott egy gyorskóstolót – amit egyébként az alapjegy tartalmazott – ahol 6 vulkanikus területről származó borral kerülhettünk közelebbi kapcsolatba. Például többek között a Sabar Borház 2018-as Leszner rajnai rizlingje, a Karner Borászat „Szőlőkert utca 2-es” olaszrizlingje, a Hollóvár Pince 2013-as hárslevelűje, a Lenkey Pincészet 2011-es Úrágya furmintja, vagy a bükki Gallay Kézműves Pince 2018-as kabarja. A kabar kissé kényes királylány, akár egy pinot noir, de kellő odafigyeléssel, gondoskodással, jó évjáratban ígéretes borok készülnek belőle. Hogy tanninból se legyen hiány, záróakkordként Gál Lajos 2016-os Tornyos Egri Bikavér Grand Superior-ja került a poharunkba. Klasszikus bordeaux-i házasítás, kiegészülve egy kis kékfrankossal. Érett gyümölcsös aromák, leginkább fekete bogyósok, és szépen beépült, kerek tannin jellemzi a bort. Sok-sok ilyen bor kellene, hogy az emberek fejébe berögződjön a valódi bikavér fogalma és felszámolódjanak a negatív sztereotípiák.
Levegővételnyi szusszantás után siettem is a kisterembe, ahol a magyar borok helyzetét boncolgattuk Herczeg Ágnes nemzetközi borakadémikus segítségével. Érdekes és tanulságos kurzus –kerekasztal beszélgetés – volt, ahol a szokványoshoz képest egészen más aspektusból közelítettünk a borok felé.
Az oldal tulajdonosa és főszerkesztője. 