A hónap felfedezettje: Hilltop Chardonnay-Pinot Gris 1995

A hónap felfedezettje: Hilltop Chardonnay-Pinot Gris 1995

Ritkán adódik olyan lehetőség, hogy muzeális borokat kóstoljak, és még ritkább az az eset, amikor a borok készítője is jelen van. Főleg úgy, hogy a feleségemmel együtt azt a feladatot kaptuk, hogy párosítsunk megfelelő zenéket a borokhoz. Pontosan ez történt egy laza pénteki estén, amikor is Herczeg Ágnes és Kamocsay Ákos vendégei voltunk, mindez egy online program keretén belül, ahol a téma a zene és a bor kapcsolata volt.  

Mint tudjuk, a zene emocionális hatással bír, nem mellesleg befolyásolja a viselkedésünket és a hangulatunkat is. Akár egy jó bor is, amelyre egyébként a zene szintén hatással van. Charles Spence, az Oxfordi Egyetem professzora egy tanulmány által kimutatta, hogy az emberek 15% -kal több örömet leltek a borban, ha kóstolás közben a megfelelő zenét hallgatták hozzá. De nem csak a zene, hanem a formák és a színek is befolyásolják a bort és az ízeket. Szintén érdemes megemlítenem, hogy már léteznek olyan alkalmazások, melyek ezt megoldják helyettünk: csak ki kell választani a bort, a hangulatot, a többit pedig az alkalmazásra kell bízni. De felvetődik a kérdés: vajon milyen egy jó zene vagy egy jó bor? Véleményem szerint ezeknek megítélése általában szubjektív.

Hilltop Chardonnay-Pinot Gris 1995 és Johannes Brahms 3. szimfónia 3. tétel

“Sok zenekedvelő az 1. szimfónia titáni erejét kedveli, mások a békés, sármos 2. szimfóniát, de a 3. szimfónia számomra művészileg legtökéletesebb mind közül” – írta a kor elismert zenekritikusa, s egyben Brahms barátja, Eduard Hanslick. Hogy Kamocsay Ákos 1995-ös házasítása lenne-e borai közül a legtökéletesebb, azt egyáltalán nem tudom, viszont az 1883. december 2-án Bécsben bemutatott szimfónia 3. tételét hallgatva tökéletes szimbiózist és harmóniát alkot azzal az érzéssel, amit Ákos bora nyújt kóstolva. Lírai, sejtelmes és rejtélyes, kicsit visszarepít a múltba és elgondolkodtat mi is történt azóta. Viszont nem csak a zene, hanem ennyi év távlatából a bor is egy igazi szépségű mestermű. De mint tudjuk, minden szubjektív, így akár Brahms szimfóniája – különösen ennek harmadik tétele, mely többféle értelmezési lehetőséget ad -, Kamocsay Ákos 1995-ös bora is más-más módon tud hatni, ha különböző időintervallumokban és hangulatban kóstoljuk. Ezért is izgalmas és tanulságos felbontani időnként régebbi évjáratokat. A bor-zene párosítás élményét tovább fokozza, ha Brahms szimfóniáját a huszadik század egyik legnagyobb karmesterének, Leonard Bernsteinnek könnyed és virtuóz vezényletében hallgatjuk, aki egyébként kiváló zongorista és zeneszerző is volt. A bor, szintúgy, mint Brahms szárnyaló szimfóniája komplex és összetett, és akár a zenének, a bornak is van egy lassan és hosszan kibontakozó íve, mely végigkísér. Izgalmas bor, mely gyönyörűen érik és a korához képest még mindig él és virtuóz. Ahogyan a zenében a csellók, úgy a borban a finom tercier aromák-és ízjegyek játsszák a dallamot. Ami a zenében a hegedűk sejtelmes hangzása, az a borban az elegáns fűszeresség, amihez társul méz, viasz, gyógynövények, aszalt sárgabarack és citrusok, narancsvirág, olajos magvak, érett ringló, és szantál füstölő. Kóstolva puha és selymes, a korty lágy, benne érett citrusok, herbák, lecsengésében pedig még mindig érezhető a feszesség. Pontozás helyett most inkább ezt tanácsolom: kapcsoljátok be Leonard Bernstein vezényletével Brahms 3. szimfóniájának 3. tételét, töltsetek egy pohárral belőle, élvezzétek a pillanatot és becsüljétek meg mindazt, ami körbevesz. Röviden: az életet.

Szerző: Noreplika (Németi Sándor), az oldal tulajdonosa és főszerkesztője


Related Posts

A tökéletes dupla lecsó receptje

A tökéletes dupla lecsó receptje

Ha valamire érvényes a mondás, hogy „ahány ház, annyi szokás”, akkor a lecsó lenne ez. De akkor milyen az igazi lecsó? Nos, egyre inkább hiszem, hogy Simonffy András, kétszeres József Attila-díjas magyar író fogalmazta meg a legjobban ezt a kérdést, miszerint az igazi magyar lecsó […]

Borászok kedvenc dűlői

Borászok kedvenc dűlői

Folytatva az Egy borász, egy dűlő sorozatot, amelyben különböző borvidékeken gazdálkodó borász ismerőseimet kértem meg arra, hogy válasszanak ki egy általuk preferált dűlőt, és erről osszanak meg néhány érdekességet, most a Kunági borvidékről ifj. Szentpéteri Attilával, illetve a Neszmélyi borvidékről Kamocsay Ákossal beszélgettem. Szentpéteri Borpince, […]



Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .