ifj. Vida Péter – Jó irányban halad-e Szekszárd?

ifj. Vida Péter – Jó irányban halad-e Szekszárd?

Mint arról már korábban beszámoltam, új fejezet kezdődött a Vida Borbirtok életében: a szekszárdi családi borászat és egy spanyol dizájner közös, egyéves munkájának eredményeképpen megszülettek az új címkék, arculat és portfólió. De ennél sokkal többről van szó. Ennek apropóján ültem le ifj. Vida Péterrel beszélgetni.

Hol tart jelenleg a Szekszárdi borvidék?

Mindaddig, míg nem hagyjuk el a várostáblát, akár azt is gondolhatnánk, hogy minden rendben van, hiszen az elmúlt években sok izgalmas és előremutató dolog történt a borvidék életében. A rendszerváltás utáni első borászgeneráció óriási munkával és áldozattal, nagyon jó irányba indította el a borvidéket. A néhány éve elkezdett rendszeres és közös fajtakóstolók pedig egyfajta párbeszédként működtek a közös nyelv kialakításában, és biztos segítettek abban, hogy a Szekszárd palack létrejöhessen. Időközben pedig felnőtt egy remek második generáció, aki a szüleitől látott lendülettel és jószándékkal – de immáron világot látva – bekapcsolódott a közös munkába. Többek között az új borvidéki arculat, a közös megjelenés rendezvényeken, a dűlőtúrák, a borvidéki térkép, mind-mind ezt igazolják.

Miért csak gondolhatjuk, hogy Szekszárdon minden rendben van?

Ha kitekintünk a világba, azt tapasztaljuk, hogy minden nagyon gyorsan változik, éppen ezért mi nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust időben, hogy szöszmötöljünk dolgokkal. Nagyon sok jól felépített borvidék és márka van a világon, így ha a külföldi kereskedések polcain ezekkel szeretnénk felvenni a versenyt, akkor egyből látjuk, hogy bőven lenne még mit tennünk. Ehhez képest, most érzek némi elbizonytalanodást és megtorpanást az elkezdett munkánkban. A Szekszárd palackkal is kommunikált 3 borvidéki zászlósbor és stílus helyett, most éppen „aranyos Szekszárd” néven, a szekszárdi borverseny aranyérmes nagy boraival terveznek egy egységes borvidéki megjelenést. Ez számomra komoly képzavart jelent, és talán a fogyasztók számára is. Vajon jó irányban halad-e Szekszárd? – teszem fel magamban a kérdést…

Miért gondolod ezt?

Egyrészről a világtrendek nem igazolják, hogy ebbe az irányba kellene haladni, másrészről pedig erős kétségeim vannak, hogy ezek a borok mennyire közvetítik a borvidék, illetve az adott termőterület igazi értékeit.

Mi a Vida Borbirtoknál már a kezdetek óta az eleganciára és a könnyedségre törekszünk. Emlékszem korábban mi is rosszul éreztük magunkat, hogy a saját borainkkal nem igazán nyertünk hazai borversenyeken érmeket. Vajon a borainkkal van a gond? – tettük fel magunkban többször is a kérdést, és ez komoly fejtörést okozott számunkra. Aztán többször leültünk olyan elismert hazai szakértőkkel, mint például Fiáth Attila és Mészáros Gabriella, hogy ők is megkóstolják borainkat és elmondják a véleményüket.

És milyen tanácsokat kaptatok?

Fiáth Attila azt mondta egyszer, hogy a boraink stílusa pár évvel előrébb tart, mint Magyarország. Azt a tanácsot kaptuk tőle és Mészáros Gabriellától, hogy nem szabad visszalépnünk, hanem folytassuk a már megkezdett utat. Ez a visszajelzés megerősítette bennünk azt a hitet, hogy kitartsunk az elképzeléseink mellett.

Ha jól tudom, te 2010 körül csatlakoztál a Vida Borbirtokhoz, azóta pedig elég sok minden történt veletek…

Valóban, és bár egy borászat életében 9 év nem sok idő, visszanézve tényleg sok munkán vagyunk túl. Édesapám – aki közben 2011-ben az Év Bortermelője lett Magyarországon – már egy ideje érezte, hogy ahhoz, hogy magas minőséget tudjunk produkálni, a régi ültetvényeinket ki kell vágni. Egyrészt ezeket a tőkéket a szocializmus korszaka teljesen tönkretette, másrészt a közel 30 év alatt, amióta dolgozott a dűlőkben, kitapasztalta, hogy milyen klónokkal és szőlőfajtákkal érdemes a jövőben foglalkoznia. Tudatos munkánk eredményeként mára végre minden szőlőterületünkön olyan fajták, klónok, olyan művelésmódokkal és tőkeszámmal teremnek, amik lehetőséget adnak, hogy megmutathassuk mi az igazi szekszárdi stílus. Ha minden a tervek szerint alakul, idén szüretre elkészül a kibővített feldolgozónk, ami reményeink szerint segíteni fog, hogy minél kevesebb kompromisszum mellett tudjuk elkészíteni a borainkat. Egy hónapja pedig teljesen új logót és címkéket kaptak a boraink.

Vida Péter és ifj. Vida Péter
Vida Péter és ifj. Vida Péter

Ezek a fejlesztések hoznak valami újat a borok stílusában?

Az új területeinkről származó évjáratok szép lassan, mind a hét borunkban megjelennek, az, hogy képesek leszünk egyes dűlőkön belül is külön-külön erjeszteni és érlelni a különböző parcellákról érkező alapanyagot, biztos tovább finomítja a borok stílusát. Azt szeretnénk elérni, hogy mindenki megértse, hogy az elegáns, kedves borok az igazi szekszárdi borok. És ha már teljesen megújultunk, mint előbb is említettem, ésszerű lépés volt, hogy a borok arculata is kövesse a változásokat. Azok után, hogy édesapám lett az Év Bortermelője, sokan mondták, hogy nagy csend lett körülöttünk. Ez a csend viszont abból fakadt, hogy mi a háttérben dolgoztunk, és fontos döntéseket hoztunk meg. Az elmúlt évek inkább ezeknek a terveknek a megvalósításával mentek el.

Milyen változásokat hozott a személyed a pincészet életében?

Biztos, hogy több konfrontációt hoztam az életünkbe, de remélem, hogy cserébe ezek nagy része előre vitt bennünket. Például édesapámmal együtt találtuk ki, hogy milyen szőlőfajtákat és milyen arányban telepítsünk. Hiszem, hogy egy ilyen méretű családi borászat arra kell, hogy koncentráljon, amiben igazán jó tud lenni. Éppen emiatt szűkítettük a választékot, hiszen csak így tudunk hitelesek maradni. Felhagytunk a pinot noir és a cabernet franc külön borként készítésével, jelenleg a kínálatunkban 7 bor található meg.

Milyen szőlőfajtákra szeretnétek helyezni a hangsúlyt?

Mindenképpen a helyiekre. A 23 ha területünkből, közel 10 ha kékfrankos. Ezenkívül mindenünk megvan, ami egy jó bikavérhez még szükséges. Visszakanyarodva a kérdésre, ha egy borvidéket pozícionálni szeretnénk a piacon, nem biztos, hogy elsősorban szőlőfajtákban kell gondolkozni.

Szekszárdon például miben?

Ha az autópályán elhaladunk Szekszárd mellett, nagyon keveset látunk a borvidékből, ahhoz hogy a lényegét megértsük, közelebb kell jönni. Én inkább a borvidék adottságaira helyezném a hangsúlyt, például Szekszárd völgyeiben gondolkodnék, hiszen ilyen egyedi völgyrendszer csak itt van. Ennek sokszínűségét kellene sokkal jobban megmutatni, elsősorban helyi fajtákkal, vagy mint a bikavér esetében kékfrankost és kadarkát világfajtákkal házasítva. Fontos lenne, hogy az egyes völgyeket, dűlőinket felépítsük, és ezeken keresztül mutathassuk meg a borainkat. Mi a magunk módján elkezdtük ezt címkéinken a „Szekszárd völgyeiből” megjelöléssel. Nem hiszek abban, hogy nekünk cabernet vagy merlot borokat kellene önállóan palackozni, csak mert azok is szépek.

Ezt hogyan látja a többi borász?

Ez a dilemma alapvetően két táborra osztja a borászokat: van, aki így gondolja, és van, aki a masszívabb, francia vonalra esküszik. Én mindegyik álláspontot elfogadom, de ha a zászlósborokról, közös irányról beszélünk, akkor a választék csúcsát szerintem az egyes dűlőkből származó helyi fajták, vagy azok világfajtával való házasításai kellene, hogy jelentsék.

Vida Péter és ifj. Vida Péter
Vida Péter és ifj. Vida Péter

Hová tudnád pozícionálni a borvidéket a világban?

Nem szabad elfelejteni, hogy Szekszárdon gyakorlatilag csak a 90-es évek elején indult újból a minőségi bortermelés, így mi még csak az út elején tartunk. Az édesapám generációja szinte a nulláról tette le az alapokat ezen a borvidéken. Bár azóta sok minden történt körülöttünk, és szerencsére már rendelkezésünkre állnak új szőlőültetvények, klónok, illetve technológiai fejlesztések, ahhoz hogy lássuk mire képesek a dűlőink még minimum 20-30 év kell. Például a dűlők közti pontos különbségeket a mai napig senki sem ismeri, mivel precíz és mélyreható talajvizsgálatok nem történtek. Amit szerintem fontosabb lenne megérteni, hogy egy borvidéket nem lehet több helyre pozícionálni. Szekszárdot pedig a saját helyére kellene, mert csak egy van belőle az egész világon.

Milyen szerinted a szekszárdi bor?

Nekem Szekszárd a kedvesség és az elegancia egyszerre. Míg az alapboroknál leginkább az elsőn, a dűlős boroknál a másikon tartanám a fókuszt.  Ennek megfelelően nálunk az alap, elsősorban üzletekbe szánt, úgynevezett „tündér-borok” jó ivásúak és a populáris kategóriát képviselik. A termőhelyen alapuló, Szekszárd palackba töltött sorozat pedig az igazi borvidéki üzenet, amelyben egy kadarka egy kékfrankos és egy bikavér kapott helyet. Utóbbi esetében a hagyományról, Hidaspetre Kékfrankos borunknál egy dűlőről, míg a Bonsai-nál egy 100 éves kadarka ültetvényről szól a történet. A Vida Borbirtok csúcsbora pedig továbbra is a La Vida házasítás, amely kizárólag a legjobb évjáratokban készül.

Hogyan látod a bikavér szerepét?

Mint egy kérdést, amire egyre sürgetőbb lenne választ adni. Nekem nagyon tetszik, amit kitalált a borvidék és termékleírásba foglalt a fajták arányaival, a stílussal, és amit a Szekszárd palack is képvisel. Szerintem ez egy jó út lehet, az egyedi palack pedig egy jó eszköz ezen az úton. Nekem marketing oldalról van bajom a történettel. Nem lehet márkát építeni, amíg az nem egységes. Szekszárdon a bikavér a választék jobb borait jelenti, és a Szekszárd palack garancia a minőségre. Bár kóstoltam nagyon jó bikavéreket Egerből, sajnos ki kell mondanom, hogy a mai napig Egerből olyan nagy palackszámban és alacsony minőségű bikavérek kerülnek ki a piacra, amik nem tesznek jót ennek a márkának. Ezek – az azóta már ráadásul Egerben hungarikumnak választott borok – az üzletek alsó polcain sokszor egy olcsó, régi rendszerből megmaradt örökségként tekintenek ránk. Amíg az egri és szekszárdi magas minőségű bikavérek palackozása együttesen kevesebbek, mint a bikavérnek csúfolt kétfilléres lőrék, addig el kell felejteni a bikavér márkának az építését. Ha belátható időn belül nem sikerül ezt rendbe tenni, akkor a nevet kell megváltoztatni, vagy Szekszárdon, vagy Egerben.

Térjünk rá a Vida borok megváltozott címkéire. Miért éppen Xavier Bas-ra esett a választás? 

Valahogy azt éreztem, hogy a boraink nem tudják a régi címkékkel azt az értéket közvetíteni, ami mögöttük van. Xavier a legismertebb dizájner Spanyolországban, aki több, mára már ikonikussá vált márka létrehozását segítette. Tetszett, hogy munkáinak egytől-egyig lelke van, pont, mint a mi borainknak. Személyes találkozásunk alkalmával dőlt el végleg, hogy neki kell megterveznie az új címkéinket. Úgy éreztük, ő az, aki a legjobb partner lesz a boraink történetének elmeséléséhez.

Vida Péter és ifj. Vida Péter
Vida Péter és ifj. Vida Péter

Hogyan ismerkedtetek meg?

Minden évben járok a ProWein kiállításra, és ott a spanyol, illetve a portugál standon jó néhány pincészetnek megtetszett a címkéknek a megjelenése. Így hát odamentem és megkérdeztem tőlük, hogy ki tervezte a címkéiket. Mikor megtudtam, hogy ki a tervező kicsit csalódott lettem, mert tudtam, hogy az egyik lemenőbb spanyol tervező, nyilván nem fog szóba állni velem. Fél év elteltével aztán összeszedve bátorságomat, írtam neki egy levelet. Nem is gondoltam, hogy válaszolni fog rá. A történet innentől már mindenki számára ismerős. Örülök a végeredménynek és annak, hogy a címkéink a mi történetünket mesélik el.

Mi a legfontosabb dolog, amit édesapádtól tanultál?

Hogy soha ne elégedjek meg azzal, amit elértem, hanem legyek nyitott az újdonságra és mindig arra törekedjek, hogy miként tudnék még jobban fejlődni.

(fotók: vidaborbirtok.hu)


Related Posts

Fiáth Attila – Senki nem akar darázsfészekbe nyúlni

Fiáth Attila – Senki nem akar darázsfészekbe nyúlni

A világot nem váltottuk meg, de akarva, akaratlanul komoly vitákat és indulatokat sikerült keltenünk a szakmában. Egy éves lett a Fiáth Attilával készített interjúm, úgyhogy ismét találkoztunk egy kávé mellett és ott folytattuk a beszélgetésünket, ahol abbahagytuk, némelyik gondolatot pedig tovább boncoltuk. Annyi biztos: a […]

St. Andrea Pincészet: Áldás Bikavér 2017

St. Andrea Pincészet: Áldás Bikavér 2017

Az egerszalóki St. Andrea Pincészetről már több alkalommal is írtam az oldalon, nemrég pedig ifj. Lőrincz Györggyel is készítettem egy interjút. Ha esetleg valaki lemaradt volna erről, IDE kattintva most elolvashatja. Az Áldás alapjában véve a St. Andrea pincészet alapbikavére, a házasítás gerincét 2017-ben a […]



Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..


Inline
HA TETSZETT, AKKOR FACEBOOKON IS KÖVETHETED A WINEARTCULTURE OLDALÁT! KÖSZÖNÖM!
Inline
HA TETSZETT, AKKOR FACEBOOKON IS KÖVETHETED A WINEARTCULTURE OLDALÁT! KÖSZÖNÖM!