Határozottan kijelenhetem, nincs szerencsém Villánnyal. Félreértések elkerülése végett, nem a borokra értem, hanem a szeszélyes időjárásra: napsütés még Budapesten, végig eső Villányban. A mostani túra alkalmával Jekl Béla, a Pannon Bormíves Céh elnökének, és Koch Csaba, a Hajós-Bajai borvidék elnökének a villányi pincészetére esett a választás. Egy régi motorosnál és egy „újoncnál” jártam Villányban.
Jekl Pincészet
Jekl Béla legendásan távol tartja magát az internetes világtól, ami nem minden esetben jó dolog. Az internet rányomta a bélyegét a mindennapjainkra, másképpen kommunikálunk, máshonnan vesszük a híreket, arról nem beszélve, hogy a gyorsasága okán, a közösségi és az online média a legfontosabb közvetítője lett az elmúlt időkben a különböző tartalmaknak. Míg a televíziónak 25 év alatt sikerült elérnie a tízmilliós felhasználószámot, addig az internetnek röpke öt év alatt. Tehát, a jó bornak is kell cégér, marketing, megjelenés! Változnak az idők és szerencsére Jeklék is megérezték ezt.
Villányban mindenki borásznak születik, csak van, aki tovább tanul – tartja a mondás, de ez csak félig igaz Jekl Bélára, hiszen a baranyai származású családot a borász szakma vezette Villányba. Itt Jekl Béla 1980-tól 1996-ig a Villányi Szőlészeti Üzemben dolgozott szőlészeti vezetőként és növényvédő szakmérnökként. „A 10 hektárral rendelkező pincészet családi vállalkozás, ami szerencsésnek mondható. Így szakmailag és erkölcsileg is átláthatóbb ez a terület. A rendszerváltás legfontosabb változása, hogy tulajdonossá válhattunk”- mondja Jekl Béla. A pincészet életében a család minden tagja részt vállal, így Béla feladata a szőlészeti, növényvédelmi, borászati szakirányítás; míg felesége a dizájnért, a környezetért felelős. Lányuk, Flóra fontos szerepet vállal a borösszeállításokban, ő végzi a marketingmunkát, és 2006 óta ő jegyzi a négy borból álló Il Primo sorozatot is. Testvére, Alfréd a szőlőmunkák kivitelezésében és a borászati feladatokban vállal oroszlánrészt. A 15-20 éves ültetvényei a Fekete-hegyen, az Ördögárokban, a Jammertalon és a Somsichban találhatóak. De azt már talán kevesebben tudják, hogy lánya unszolására Béla megszerette a kávét, sőt, egyben latte art mester is lett.
Karakán személyiség, erős kézfogás, olyan típusú ember Béla, akinek gondolkodás nélkül nem tennél fel kérdést vaktában.
„Villány alapvetően legnagyobb problémája – szintúgy, mint, egész Magyarországé -, hogy mindenki csak magában gondolkodik: saját traktor, saját palackozó, egyebek. Ha csak a közeli Ausztriát említem, azt tapasztaljuk, hogy huszonöt termelőre csak nagyjából két palackozó van. Vagy másnál palackoznak, vagy a mobil palackozók segítségével. Sajnos az utóbbit be is tiltották Magyarországon tizenöt évvel ezelőtt.” – mondja Jekl Béla, nem titkolva gondolatait a nehézségekről és azon problémákról, amikkel többek között szembesül a borászat Magyarországon.
Villány, cabernet franc. Ennyi lenne ez a borvidék?
Még nem tisztult le teljesen a jövőkép, de szeretnénk, ha a Villányi borvidéknek lenne egy másik zászlós bora is. Ez lenne az oportó. Reményeink szerint a megfelelő kommunikációval pár éven belül ez meg is történik.
Miért éppen az oportó?
Bár a cabernet franc kiválóan érzi magát, és méltó szőlője is egyben a borvidéknek, nagyon kevés van belőle. Az oportónak sok arca van és sok fajta kategóriát lehet belőle készíteni. Ezt pedig hosszútávon ki kell használni. Fahordós érleléssel, későbbi szürettel és a megfelelő hozamkorlátozással, akár prémium bort is lehet belőle készíteni.
Hol helyezkedik el Magyarország a világ bortérképén?
Egyre jobb szituációba került az elmúlt években. Szerencsére a mennyiségi szemléletet, ami jellemző volt a rendszerváltozás előtt, felváltotta a minőségi szemlélet. Az a minőség, amit a bortermelők készítenek Magyarországon világszínvonalú. Az természetesen egy másik kérdés, hogy van, illetve lesz-e ennek kereskedelmi értéke. Ezen még sokat kell dolgozni, és sok pénzt kell még befektetni. Főleg akkor, ha nagyobb mennyiségben akarunk külföldre exportálni bort.
És ezt a világszínvonalat a külföld is elismeri?
Az elmúlt 25 évben a magyar borászok rengeteg aranyérmet szereztek külföldi borversenyeken. Szerintem ez mindent elárul az elismeréseket illetően.
Mennyire nehéz a magyar borokat külföldön eladni, illetve feltétlenül ez az elsődleges cél?
A megtermett összmennyiség nagyon csekély a Villányi borvidéken, főleg ami a prémium minőségű borokat illeti. Mi úgy gondoljuk, hogy ide kell csábítani az igényes magyar és külföldi borturistákat, hogy itt helyben vásároljanak maguknak bort. Országos viszonylatban az már megint egy másik téma. Ehhez egységesebb és jobb alapanyagot kellene készíteni, természetesen nagyobb mennyiségben, de ez nem egy könnyű feladat.
Hogyan tudja támogatni ezeket a célokat a Pannon Bormíves Céh?
Harmincnégy kiváló borászt takar a Pannon Bormíves Céh, ezeknek a piaca is megvan. A közös logónkkal és megjelenésünkkel egy fajta minőséget képviselünk. Ennek elődje volt a Pannon Bormustra, ami most már az Országos Borverseny név alatt megy tovább. Most erre kell hagyatkoznunk valamilyen szinten.
Kóstolt borok
Hosszú lenne a két pincészetnél megkóstolt harminchét borról bővebben is szót ejteni, így inkább csak néhány borról írnék most.
Kadarka 2015– hordóminta.
Az Ördögárok dél-nyugati fekvésében helyezkedik el ez a 16 éves kadarka ültetvény. Már palackozásra készen áll, a további hordóhasználat már biztos nem ad neki semmi pluszt. Mind illatában, mind ízjegyeiben még kissé rendezetlen és nyers, de egy hamarosan palackozásra kerülő bortól ez megszokott. A fajtára jellemző fűszerességet és gyümölcsösséget szépen hozza, feketebors, kis fahéj, kiegészülve leheletnyi édes vonallal.
Kadarka prémium 2012 (Prémium)
A Pécsi Kutatóintézet P9-es klónja, szintúgy, mint az összes kadarka. Fűszeres, túlérett jegyekkel rendelkező, tüzes és egyben testes kadarka, amelyben a gyümölcsök is jelen vannak, igaz, csak mélyen a háttérben bujkálva. Érettebb szín, fekete cseresznye illatában, aszalványok, datolya és mazsola, némi kávé és a hordó pörkölésének az aromái. Szájban inkább a fűszeresség és a magas alkohol dominál, lecsengésében kesernye. Aki a könnyed, játékos kadarka híve, az keressen magának valami mást.
Syrah 2003
A 2003-as mellett még két syrah került a pohárba (2013, 2002), nekem viszont ez tetszett a legjobban. Talán az is közrejátszott, hogy ennyi év távlatából még mindig ilyen jó formában van. Olyan, mint a 49-es Ford: tudod mekkora szerepet játszott anno, de most már nem robognál vele az utcákon. Ennek ellenére jó, hogy van egy saját példányod a garázsban. Időnként ránézel, megsimogatod és beindítod évente a motort.
„Amikor a villányi bortermelők a ’90 években nagy sikereket értek el a cabernet sauvignon-nal, akkor mi úgy döntöttünk, hogy a pinot-ba fektetjük tudásunkat. Nem bántuk meg, csak sokkal nehezebben térült meg” – mondja Jekl Béla a pinot-ról reflektálva.
Lágy karakterű bor, aszalt gyümölcsökkel, vaníliával, cseresznyével, kakaóporral és némi kávéval. A hordó fűszereknek köszönhetően további rétegeket takar. Ennyi év után még mindig élő, ámbár halvány gyümölcsök, elsősorban a meggy és a jól megérett fekete cseresznye jelenléte érezhető. A tanninon finomak és selymesek, de ami némileg bezavar, az a kesernyés lecsengés.
Il Primo 2012
Bordói házasítás, amelyben a cabernet sauvignon csak statisztaszerepet kap. Flóra szerint a koncepció egyszerű volt: legyen kedves, jól iható bor. A követelményeket teljesíti, viszik, mint a cukrot. Nem bonyolult, kedves, kissé meleg karakterű bor, virággal, szilvával és édeskés fűszerekkel. Viszonylag egyszerű korty. Ha nem ismerném az árát, azt mondanám ez egy tipikus gasztrobor…
Unicornis 2012
100% merlot a Fekete-hegyről. Dinamikus erejű bor, de szívem szerint inkább két év múlva húznám ki újból belőle a dugót. Gyümölcsökben, fűszerekben gazdag merlot, sok szilvával, erdei gyümölcsökkel, áfonyával, étcsokival. Picit magasabb alkohol és kortyvégi kesernye. A merlot jól érzi magát Villányban és szinte minden évben biztosan be is érik.
A kóstolt borok teljes listája
Il Primo Frizzante (rozé gyöngyözőbor), Portugieser 2016 Újbor, Kadarka 2015 (palackozás előtt álló hordóminta), Kadarka 2012 Prémium (Ördögárok-dűlő), Syrah 2013 Prémium (Fekete-hegy), Pinot Noir 2013 Prémium, Pinot Noir 2002, Pinot Noir 2003, Cabernet Franc 2011 Prémium (Fekete-hegy), Il Primo 2012, Unicornis 2012 (Fekete-hegy), Cabernet Sauvignon 2000, Cabernet Sauvignon 2013 Classicus, Jekl Il Primo Selection 2012
Konklúzió
A pincészet borai hagyományosabb stílust képviselnek, amelyeknek hosszabb távon jót tenne megjelenésben egy egységesebb stílus, határozott, és jól elkülöníthető arculattal.
Koch Csaba – VinArt Pincészet
Lehet, csak az én tudatlanságom, de amíg Csabának a hajós-bajai borait már régebb óta ismertem, a villányi borairól alig tudtam valamit. Pedig jövőre lesz tíz éve, hogy VinArt néven Villányban is borászkodik. A sváb felmenőkkel bíró Koch család tíz generáció óta a Hajós-bajai borvidéken él és gazdálkodik. Elmondása szerint nem igazán hisz abban, hogy az ember túl messze a lakhelyétől tud borászkodni. „A bor ennél több figyelmet és teljes embert igényel” – mondja Csaba, majd belekezd a VinArt Pincészetnek a történetébe.
„Egy ismerős házaspár keresett meg, hogy befektetési jelleggel vegyek itt egy kisebb birtokot, majd 2006-ban el is kezdtük közösen a terveket. Mivel az ismételt fagykárok miatt egyre nehezebb volt a Hajós-Bajai borvidéken borokat készítenem, ez a lehetőség pont kapóra jött. A közös vállalkozás nem volt túl szerencsés dolog, így idővel kivásároltam a másik félt. Megújult energiával, Bakós István, kanadai barátommal folytattuk itt a munkát. Azt vallom, hogy a pincémnek az ajtaja legyen mindig üveg, hiszen nincs semmi eltitkolni valóm. Egy dolgot tűztem ki magam elé: csak kiváló borokat szeretnék Villányban előállítani. Szerencsére sok villányi borásztól kaptam, és kapok folyamatosan segítséget”
Az oldal tulajdonosa és főszerkesztője. 