Bor
post-authorNémeti Sándor
2022. március 01.

Kanczler András - Egy borász, egy dűlő

post

Az oldalon korábban megjelent, és nagy népszerűségnek örvendő Hat borász, tizenkét bor (ITT és ITT olvasható) című kétrészes sorozat arra ösztökélt, hogy Egy borász, egy dűlő néven ismét elindítsak egy újabb rövid sorozatot. Így különböző borvidékeken gazdálkodó borász ismerőseimet kértem meg arra, hogy válasszanak ki egy általuk preferált dűlőt, és erről osszanak meg néhány érdekességet. Kezdésnek Kanczler András, a tarcali központú Basilicus Szőlőbirtok birtokigazgatójának a gondolatai olvashatóak.

A móri gyökerekkel rendelkező Kanczler András, aki egyébként a Tarcali hegyközség elnöke is egyben, közel 25 éve dolgozik a borvidéken, pályafutását a Tokaj-Hétszőlő Szőlőbirtoknál kezdte, ahol 15 évet dolgozott borász-szőlészként. A Basa Richárd és Kanczler András által 2011-ben alapított Basilicus Szőlőbirtok hét hektáron, hat dűlőben gazdálkodik, a szőlőt biomódszerekkel művelik, a borokat pedig minimális beavatkozással készítik. Aki bővebben is kíváncsi a Basilicus Szőlőbirtokra, illetve Kanczler Andrásra, olvassa el a vele készített korábbi interjúmat: ITT

Mestervölgy (Tarcal) többszázéves története Kanczler András és Nagy Kornél történész jóvoltából

„Először is nagy köszönettel tartozunk Nagy Kornél történész barátomnak, aki a levéltárak anyagát folyamatosan kutatva, összegyűjtötte a tarcali Mestervölgy dűlőről leírtakat, mely a történelmi Mézesmál szerves része. E terület eredendően mai Tokajtól, az Óvár dűlőtől egészen a tarcali Terézia dombig húzódott. Nevét annak köszönhette, hogy kitettségének köszönhetően a szőlő magas cukorfokkal tudott beérni. Magát a Mézesmált először 1411-ben említik meg az írásos dokumentumok, amikor egy nemes özvegyasszony két nagy szőlőterületet hagyott a tarcali határban a Mézesmálon (Mezezmaal) végrendeleti úton a tokaji Szent Anna pálos kolostorra. A 15. század utolsó harmadában indult meg a Mézesmál promontórium felaprózódása, és ez a folyamat a 16. században felgyorsult. Ekkor alakultak olyan híres történelmi területek, mint a Czekevölgye, Előhegy, Hétszőlő, Királygát, Kónya, Lestár, Nagyszőlő, Óvár, Szerémy/Szerelmi, vagy Mestervölgy, amelyek ma is jól csengő nevek Hegyalján.

Mestervölgy-dűlő

A Mestervölgy összefüggésben áll a Tar Balázs nevű szőlőterület múltjával, habár a szőlőbirtok összeírások mindig is azt tüntették fel, hogy Mestervölgy része volt. Tar Balázs a 15−16. század közepén módos debreceni borkereskedő volt, akinek a Szerémség mellett a Hegyalján is voltak szőlőbirtokai. Neve 1522-ben fordult elő utoljára, amikor is, mint Tarcal mezőváros határában a Mézesmálon birtokolt szőlőket. Halálát követően, még a mohácsi vészt megelőzően szőlője az akkori még Szapolyai kezében lévő tokaji váruradalomhoz tartozott. Majd ezután a Habsburg uralom alá került 1540-ben, akik még ugyanebben az évben a Serédy famíliának adományozták a tokaji uradalmat. A Tar Balázs (Tar Balas) szőlő név egészen a 17. század elejéig létezett, majd azt követően eltűnt az összeírásokból, és beolvadt a Mestervölgybe. A Mestervölgy első konkrét említése 1550-ben történt. Eredendően a tarcali református iskolamesterek (magister/magistri scholarum/scholae) szőlője volt. Innen a Mestervölgy elnevezés is. Fontos tudni, hogy 1546-ban Tarcalon zajlott le egy fontos zsinat, amelyben a hegyaljai települések lakossága a lutheri helyett a kálvinista hitelvek követésében döntött. A 17. század elejéig a Mestervölgy elsősorban protestáns egyházi és uradalmi birtokban állt. Vélhetően még a nevezett század elején Rákóczi Zsigmond (1544−1608) későbbi erdélyi fejedelem is jelentős szőlőterületet vásárolt családja számára a Mestervölgyén. A 17. század közepén egyre több nemesi és városi polgár lett ott birtokos, elsősorban azért, mert haszonbérletbe vettek több szőlőterületet az uradalomtól, amelyet néhány évvel később meg is vásároltak.

1670-ben a Wesselényi összeesküvés bukása után, az udvar csak két szőlőterületet kobzott el a Mestervölgyén: nemes Kovács Mihály és Tokaji János szőlőit. A református prédikátorság szőlőjét ugyancsak konfiskálták. A két nevezett nemesember és az egykori prédikátorság szőlői a tarcali katolikus plébánia birtokába kerültek. Ez idő tájt különböztettek meg Kis- és Nagy-Mestervölgy részt a területen, de az összeírások csak nagy ritkán tértek ki e megkülönböztetésre. 1699-ben a Rákóczi család felosztotta egymás között a hegyaljai szőlőbirtokokat. Így a Mestervölgy egy része Rákóczi Julianna (1672−1717) és férje Aspremont Ferdinánd (1643−1708) gróf tulajdonába került, míg a megmaradt rész II. Rákóczi Ferenc tulajdonát képezte a továbbiakban. A Rákóczi szabadságharc idején 1707-ben II. Rákóczi Ferenc fejedelem utasítására Krucsay Márton jószágigazgató összeírta a tarcali szőlőbirtokokat. Ekkor a Mestervölgyén a legjelentősebb birtokosok az Aszalay, a Babócsay, a Barkóczy, a Bercsényi, a Czimmermann, az Ecsedy, az Enyedy, a Gáspárdy, a Haller, az Isépy, a Lángh, az Ocsváry, a Püspöki, a Rákóczi, a Senney, a Széchy, a Szentiványi, a Szepessy, a Tasnádi, a Tőrös, a Trombitás, a Váradi, a Ványai és a Vécsey arisztokrata, valamint köznemesi családok voltak. 1711-ben a Bercsényi, a Barkóczy, a Szepessy és az Ocsvári család szőlőit az udvar elkobozta, majd néhány évvel később haszonbérletbe adta ki több nemesi családnak. Ekkor tett szert a Mestervölgyén szőlőbirtokra a Mudrány, a Komjáthy, a Lónyay, az Orczy, a Ráday, a Roxer, a Szirmay, a Torday família. Ezen túlmenően szőlőbirtokos volt még a kassai jezsuita rendház és kollégium is. Viszont a rend 1773. évi feloszlatása után e terület a tarcali plébánia birtokába került, és maradt egészen 1948-ig. A 18. század folyamán a Haller grófok viszont a kisbirtokok rovására bővítették szőlőiket a Mestervölgyén. A tekintélyes Mudrány család 19. század végén halt ki, és Mestervölgyén fekvő birtokuk a tarcali református gyülekezet birtokába kerültek. A 18. század közepére a Barkóczy család visszaszerezte korábban elkobzott birtokait a Mestervölgyén, és az egyik legnagyobb birtokossá vált. A 20. század közepére a Mestervölgy tekintélyes birtokosai arisztokrata családok (mint pl. Lónyay, Szirmay,) tarcali katolikus és református egyházak voltak. Ez a nagybirtokosi szerkezet az 1945−1947. évi államosítások következtében megszűnt létezni.

Mestervölgy-dűlő

A Basilicus Szőlőbirtok művelésébe 2011-ben került először egy 1987-ben telepített 1 ha-os szőlőterület melynek nagy része furmint szőlő volt. Ezt követően további 2 ha szőlővel bővült a Mestervölgy területünk. Az első évjárat, amikor dűlőszelektált furmintot készítettünk mindjárt a 2011-es évjárat volt. A szőlő érettsége, az erjedési és érlelési kóstolgatások tették számunkra is egyre érdekesebbé, vajon milyen illatokat, ízeket, harmóniát, kaphatunk a furmint fajtától ebből a dűlőből. A terület talajszerkezete alapvetően lösz, de sok helyen találhatunk benne agyag és nyirok csíkokat. A napsütötte déli fekvés, izgalmasan kacsint ránk a Kopasz hegyre felfelé vezető úton. Első kóstolásra megszerettük ezt a bort. A furminthoz képest meglepően sok és komplex gyümölcsaromákat kapunk illatában, finom savszerkezete a magas alkohollal is kerek harmóniát alkot. Ízében megjelenik egy sósság, amit minden évjárat magával hordoz, és ami mindig felismerhetővé teszi a dűlőt és a bort. A Mestervölgy dűlőnkbe telepítettünk 1200 tőke vörös szőlőt is Tokaj-Hegyalja régi elfeledett szőlőfajtáját a purcsint. A déli lejtőn nagyon jól érzi magát és most már ötödik éve kapunk érdekes és számunkra is izgalmas időutazást, mely felébreszti bennünk a kérdést: miért ne térhetne vissza egy kis részben ez a vörös szőlőfajta Hegyaljára? Nekünk, és akik eddig megkóstolták nagyon testszik és mi is nagyon megszerettük.”

Fotók: Basilicus Szőlőbirtok

Ez is érdekelhet

Hírek - programok
Gasztronómia
Hírek - programok
Borturizmus
Hírek - programok
Bor teszt-értékelés
Gasztronómia
Bor teszt-értékelés
Bor

Küldj egy üzenetet!