Gasztronómia
post-authorNémeti Sándor
2022. szeptember 15.

Minden, amit a kávéról tudni érdemes

post

Vannak, akik feketén és erősen szeretik, míg mások lágyabban, tejjel vagy tejszínnel. És vannak, akik sok cukorral. Nem másról van szó, mint a világ legszélesebb körében fogyasztott italáról, mely sokféle formában, színben és ízben fordul elő, a kávéról. Becslések szerint a világon naponta nagyjából 2,25 milliárd csésze kávét fogyasztanak és közel 125 millió ember él a kávétermesztésből. Ezek a területek leginkább a fejlődő országokban találhatóak, ahol sokszor embertelen körülmények között, napi 14 órában, alig pár dollárért dolgoztatják a munkásokat. Napjainkban a kávé a világ második legfontosabb kereskedelmi cikkévé vált, melyet egyedül az olaj előz meg.

A kávé eredete

A legjobb kávébabot azok a kávécserjék adják, melyeket hegyvidéken, trópusi éghajlaton és termékeny talajon termesztenek. Ilyen feltételek az egyenlítői zóna mentén találhatók, az északi szélesség 25. és a déli szélesség 30. foka között, az úgynevezett kávéövben. A fő kávétermelők közé tartozik Afrika, Ázsia, Közép- és Dél-Amerika, a Csendes-óceáni, valamint a Karib-tengeri szigetek. Magát a kávét csak nagyjából az 1450-es évektől ismerjük. A legenda szerint a kávé őshazájában, Etiópiában élt egy Kaldi nevű kecskepásztor, aki egy napon, miközben őrizte a kecskéit arra lett figyelmes, hogy azok elkezdték enni egy bizonyos növény bogyóit, amitől nagyon izgatottak lettek és ugrándoztak. A legendában sem világos miért, de Kaldi úgy döntött, összeszedi a babokat és elviszi a szerzetesekhez, akik aztán a tűzre dobták ezeket. De olyan jó illat lett, hogy összegyűjtötték a pörkölt babokat, majd bedobták egy fazékba forró vízzel, hogy készítsenek egy új italt. Erről a legendáról egyébként senki sem írt egészen a 19. század közepéig, ami igen meglepő. Mindenesetre, amit mindenképpen tudunk az a következő: Etiópiában abban az időben voltak olyan törzsek az ország déli, Oromia nevű részén, akik szárított kávéhéjat használtak. Pontosabban a kiszáradt kávécseresznyét a forró vízbe tették, összekeverték, és az így kapott italt „bunónak” nevezték. Egyesek szerint innen ered a mai kávé. Később pedig egy pap a Vörös-tenger túlpartján fekvő Jemenből elutazott Etiópiába és felfigyelt az így készült italra, mely ébren tartja az embereket. A pap pedig magával vitte Jemenbe és elkezdte terjeszteni a szúfik közt, akik a vallásos szertartásaik miatt egész éjjel ébren kell hogy maradjanak. Az ismereteink szerint ők voltak az elsők, akik kávénak tekinthető italt fogyasztottak.

Mivel a jemeni szúfik a kávét a spirituális bódulat fokozására használták, a hatóságok kezdtek elbizonytalanodni az új, nagy hatású kávébabbal kapcsolatban. Például 1511-ben Mekka kormányzója feloszlatta az egyik szúfi találkozót, mivel fenyegetésnek vélte, ugyanis éjszaka történt, majd tárgyalást kezdeményezett a vallási hatóságokkal a kávéról. A tárgyalás eredményét elküldték végleges ítéletre Kairóba, ott pedig az a döntés született, hogy a kávé nem kábító hatású, hiszen aki ezt fogyasztja, az ébren marad, és az Úrnak szenteli magát. Ennek értelmében a kávéfogyasztást jóváhagyták, így gyorsan elkezdett terjedni ennek gyakorlata a teljes Közel-Keleten és megjelent az első kávéházakban, ahol elsősorban férfiak jártak össze. Ez volt az első alkalom, hogy ezt a mecseten kívül is megtehették. Az 1550-es évek körül az Oszmán Birodalom Törökországból az egész Közel-Keletre kiterjedt, így magukkal vitték az italt Törökországba és kávéházakat alapítottak Isztambulban. Ekkor már csak a kávébabot használták, azt pörkölték, létrehozva a fekete török kávét. A kávéházi kultúra ma is megtalálható Közel-Kelet szerte az egykori oszmán gyarmatokon. Bár a kávéházak egykor a közel-keleti férfiak birodalma volt, török legendák szerint a nők is fontos szerepet játszottak. Például a férfiak gyakran a kávékészítési tudásuk alapján ítélték meg a nőket, míg egy nő elválhatott a férjétől, ha az nem tudta biztosítani számára a napi egy csésze kávét.

Az Alexandriában található kávéházak az európai szellemi élet központjai voltak. A kávét először szúfi papok hozták Egyiptomba, akik hazatértek nehéz mekkai zarándoklatukról. Az alexandriaiak az elsők között kóstolták meg, fontos kereskedelmi központ lévén. És ha már szóba került Európa, érdemes tudni, hogy az öreg kontinensen alig ismerték a kávét a 17. század végén. Az ekkortájt a Közel-Keletre látogató európai utazók nagy valószínűséggel eljártak a kávéházakba, ahol az üzleteket kötötték. Így amikor visszatértek, beszámolóik felkeltették az érdeklődést a kávé iránt. A török és oszmán kereskedők elkezdtek kávét vinni magukkal az útjaikra, főleg a legfőbb kereskedelmi kikötőjükbe, Velencébe. Ami a későbbieket illeti az történt, hogy az európai országok csak korlátozott mennyiségű kávét hozhattak be, hiszen ezt kizárólag Jemenben termesztették. Ezért az európaiak megpróbáltak magokhoz jutni, hogy maguk is termeszthessék más helyeken. Elsőként a hollandok tették meg, akik magokat vittek Jáva szigetére, Indonéziába, ahonnan majd visszahozták a kávét. Ennek következményeként az 1720-as évekre Jáva termelte a legtöbb kávét a világon. Nem sokkal később pedig következtek a franciák, így a 18. századra Franciaország lett a fő kávétermelő, a francia gyarmatok és Franciaország pedig a fő kávéfogyasztó.

A következő lépésként pedig a kávéházak elterjedését figyelhetjük meg Európa szerte. Például Bécsben egy Kulczycki nevű férfi - aki állítólag elsőként kevert tejet a kávéba - megalapította a Blue Bottle Kávéházat. Egyébként a kávé 1683-ban ért el Bécsbe, nem sokkal a város török ostroma után. A bécsiek a mai napig imádják a kávét, erről tanúskodik a több ezer kávézó is. A statisztikák szerint az osztrákok több kávét isznak, mint sört, átlagosan fél litert naponta. A kávé végül olyan népszerű lett Európában, hogy a 18. században több mint 300 kávéház működött Londonban. Csak érdekességként: a londoni kávéházakból indult a borravaló hagyománya is. A különc görög Pasqua Rosée által működtetett bódé volt az a hely, ahol Angliában először árultak kávét a nagyközönségnek. Nagyon rövid időn belül már több mint 600 adagot adott el naponta. Pasqua Rosée élete nagy részét Törökországban töltötte egy brit levantei kereskedő szolgájaként. Az akkori pletykák szerint ő készítette a legjobb kávét az egész Oszmán Birodalomban. Egyébként a londoni kávéházakban a nőknek - a prostituáltak kivételével - tilos volt bemenni. A London belvárosában az Exchange Alley köré csoportosuló egykori három kávéház (a Jonathan, a Llyod, illetve a Garraway) anno rendkívüli hatást mért Nagy Britannia fejlődésére, hisz ezekben a kávéházakban forrta ki magát és valósult meg a kapitalizmus alapja.

Az Egyesült Államokban a tea és a kávé már a 18. században népszerű ital volt, viszont a század végére mindez megváltozott. A legenda szerint a bostoni teadélután fordította az amerikaiakat a kávé felé, amikor 1773-ban a hajókról az összes teát bedobták a kikötőbe. Az igazság az, hogy ez leginkább annak tulajdonítható be, hogy az 1850-es évektől megváltozott a kávé pörkölésének és csomagolásának módja. Ekkor jelentek meg olyan híres vállalatok, mint az Arbuckles, Folgers, Hills, akik elkezdték pörkölni, őrölni a kávét, majd dobozokba csomagolni. A zárt csomag miatt a kávét végül egész Amerikában terjeszteni tudták. Két fontos dolog történt ekkortájt, ami pozitív hatással volt a kávé terjedésére: a polgárháború, ahol a katonáknak ébren kellett maradniuk, ezért itták a kávét; a másik pedig a nyugatra vándorló sok ember. Aztán amikor 1910-ben George Constant Louis Washington feltalálta az instant kávét, még népszerűbbé vált. A következő hatalmas fejlődés viszont Európában következett be, amikor is örökre megváltozott a kávé íze és aromája. Az áttörést az olasz Gaggia eszpresszógép hozta, amely forró vizet nyomott át az őrölt kávén és egy szűrőn, sűrű, koncentrált eszpresszó kávét eredményezve. Az olaszok amellett, hogy megváltoztatták a kávéfogyasztást, hatalmas szerepet játszottak a kávézókultúra megalkotásában is egész Európában.

Rövid hazai kitekintés

Hazánkba a kávé a törökök 150 éves uralma alatt ért el, és az idők során a magyar kávézási szokásokra három kávékultúra hatott leginkább: az első a török, a második az osztrák, míg a harmadik az olasz volt. Utóbbi hatását a mai napig érzékeljük. Az első budapesti kávéházat Blasius, egy szerb kávékészítő alapította meg 1714-ben. Egészen 1852-ig mindössze 68 üzlet nyílt, viszont az 1860-as évek közepétől ugrásszerű növekedés volt tapasztalható. 1877-ben már 130, 1896-ban pedig 591 üzlet állt rendelkezésre a kávéfogyasztók számára. Ezzel Budapest kiérdemelte a „kávéházak városa” címet.

Mire figyeljünk, ha otthon szeretnénk kávét készíteni?

Ha otthon készítünk kávét a legfontosabb, hogy jó minőségű, friss kávét válasszunk. Igyekezzünk nem őrölt kávét venni, hisz őrlés után a minősége gyorsan romlik. Ezért egy jó minőségű őrlő beszerzése erősen ajánlott. Leegyszerűsítve, egy jó kávé elkészítéséhez négy fontos dologra van szükségünk: kiváló minőségű kávéalapanyagra, jó kávéőrlőre, megbízható gépre, illetve biztos kézre. Ezeket az elemeket összehangolva, kis gyakorlással, otthon is tudunk jó kávét készíteni. Aki ennél jobban szeretne belemerülni a kávék világába, annak érdemes friss pörkölésű kávét vásárolnia, másrészről tájékozódnia arról, hogy az alapanyag milyen adott termőterületről származik. De a pörkölés dátuma is kulcsfontosságú. A származási hely a kávék esetében az egyik legfontosabb információ, hiszen minden országnak és régiónak meg van a maga adottsága, mikroklímája és talaj összetétele. Ezek mind befolyásolják a termesztett kávéknak a minőségét. A pontosan behatárolható helyről és termelőtől származó, azaz single origin kávé magán viseli az adott régióra jellemző fajtajelleget és ízjegyeket, illetve készítésnél megadja annak a lehetőségét, hogy felismerjük az egyedi karaktert. A származás mellett a pörkölés színe is fontos tényező, hiszen lehet bármilyen jó a kávéalapanyag, egy sötét pörköléssel elégetjük az aromaanyagokat, uniformizáljuk, és csak kellemetlen keserű ízeket kapunk majd a kávénkban. És még egy fontos dolog: a címkén mindig keressük a fair trade védjegyet. Ennek lényege, hogy a kereskedő és a résztvevő között biztosítja az igazságos kereskedelmi feltételeket. A védjegy a legszigorúbb emberjogi és környezeti követelményeknek megfelelő védjegy, célkitűzései közé tartozik a gyermekmunka tiltása, a méltányos áron történt felvásárlás, a tisztességes munkakörülmények megteremtése, a helyi közösségek fejlesztése, és a környezeti fenntarthatóság. Ezzel is biztosítva a megélhetést és a jobb körülményeket egy adott területen.

Fotók: pixabay és pexels

(a cikk a Netflix „Story of… Coffee” című dokumentumfilm alapján készült)

Ez is érdekelhet

Hírek - programok

Vince Gála 2022

2022. október 20.
Recept
Gasztronómia

Epres-matcha turmix recept

2022. június 08.
Hírek - programok
Hírek - programok
Bor teszt-értékelés
Bor teszt-értékelés
Gasztronómia

Küldj egy üzenetet!