Kizsákmányoljuk a bolygót a húsért

Kizsákmányoljuk a bolygót a húsért

Soha nem látott mértékben zsákmányolja ki az ember a Földet, a következő 30 évben több élelmiszert kell megtermelni, mint eddig az egész emberi történelem során. A társadalom a mohóságának és csillapíthatatlan húsétvágyának köszönhetően megváltoztatja a Földet, és súlyos árat fizet azért, amit az elmúlt évtizedekben tett. A húsipar forradalma pedig nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a vírusok a tenyésztett állatokról az emberekre is kiterjedjenek. De vajon mi lehet a megoldás?  

Ilyen, és hasonló érdekes és hátborzongató gondolatokat és tényeket vet fel a Netflixen „Explained” néven futó nyolc részes dokumentumfilm-sorozat. A statisztikák szerint az emberek tíz másodpercenként körülbelül 24 000 állatot ölnek meg a húsukért, ez számokban 75 milliárdot jelent évente. Teszik mindezt évről-évre egyre nagyobb számokban, olyan sebességgel és hatékonysággal, ami korábban elképzelhetetlen volt. Csak néhány adat: míg a föld népessége az elmúlt 50 évben több mint kétszeresére növekedett, a feldolgozott hús mennyisége több mint négyszeresére nőtt. Jelenleg nagyjából egymilliárd sertést, egymilliárd birkát, másfél milliárd szarvasmarhát, és 23 milliárd csirkét tartanak a földön. A legtöbbjüket zárt, sötét helyen, összezsúfolva. Még belegondolni is borzalmas, hogy az ember a jóléti társadalomnak köszönhetően, milyen mértékben képest fittyet hányni az egészségére és a jövőre.

Nem kell ahhoz tudósnak vagy elemzőnek lenni, hogy rájöjjünk, hogy ennyi állat felnevelése a modern technológia csodája. Viszont ahogyan a hús jövőjéről szóló részben is elhangzik: hamarosan betelik majd a pohár és új korszak köszön ránk, hiszen a túlzott húsfogyasztás fenntarthatatlanná teszi a bolygót, arról nem beszélve, hogy mint már a bevezetőben is említettem, ennek következményeként a vírusok a tenyésztett állatokról az emberekre is kiterjednek. Lásd többek között például a madárinfluenza- és a sertésinfluenza vírust. Mikor átterjednek emberre, az új vírus a zoonótikus nevet kapja, azaz állatokról emberre átterjedő kórokozó, s miután bejutnak az emberi populációba, ezek új vírussá alakulnak. Ritkán alakul így, de amikor igen, hatásuk pusztító is lehet. A járvány nem kímél senkit, és nincs tekintettel sem szegényekre, sem gazdagokra. Elég csak a most tomboló koronavírusra, avagy a hivatalos néven 2019-nCoV-ra és ennek hatásaira gondolni. Igaz, a koronavírus nem a tenyésztett állatoknak köszönhető, hanem közvetlenül annak az eredménye, ahogyan az ember bánik a környezetével. Például olyan piacokon, mint ahogyan Kínában, Vuhanban is megtalálhatók, a nyugati piacokkal ellentétben – ahová már halott állatok érkeznek – sok esetben ott helyben ölik meg az állatokat. Kígyókat, denevéreket, patkányokat, csirkéket, disznókat, kutyákat, macskákat, és bőven lehetne még sorolni. Az élő állatok pedig egymásra halmozva várják a végső sorsukat, így vér és hús keveredik, még mielőtt az emberek adják át egymásnak. Ezáltal a vírusaik keverednek, mutálódnak, és növelik az esélyt, hogy emberbe is bejuthasson. Még akkor is, ha undorral nézzük, hogy egyesek miként táplálkoznak, nem szabad elfelejteni, hogy ez társadalmi szokás kérdése. Egy dolog viszont biztos, mint ahogyan Paul Rozin étel pszichológus is említi a Neflixes sorozatban: a világ három legnagyobb mindenevője az ember, a patkány és a csótány, hiszen ezek mindenütt ott vannak, és mindig találnak ennivalót. Ha már említettem a vírusokat, szintén érdemes megjegyeznem, amit egy másik Netflixen futó sorozatban hallottam: a becslések szerint másfél millió vírus van a vadonban, és bármelyik bekerülhet az ember szervezetébe. Ami ennél is durvább, hogy a másfél millióból jelenleg még csak háromezret ismernek.  

De most vissza a hústermelésre. Mint elhangzik a sorozatban, az emberek tízezer éve kezdtek el állatokat háziasítani a húsúkért, és ezzel jelentősen megváltozott a világ: a gazdálkodással települések jöttek létre, a népesség növekedni kezdett, és a szelektív tenyésztés révén az ember egyre jobban átváltoztatta az állatokat. Mindezt annak fényében, hogy kielégítse a hús iránti éhségét. Nagyjából egy évszázaddal ezelőtt pedig a modern tudomány segítségével úgy módosította az állatokat, mint addig még soha. Például 1957-hez képest a csirkék négyszer-ötször nagyobbak, köszönhetően a növekedésserkentő antibiotikumoknak, vitaminoknak és a szelektív tenyésztésnek. Ma már öthetes korukban vágják le a csirkéket, mivel a lábaik nem bírják tovább a testük tömegét. A filmben megszólaltatott tudósok szerint már nagyjából elértük a biológiai határát annak, amit ki lehet hozni egy állatból. De lassan azt a határt is elérjük, hogy hány háziállat fér el a Földön. A bemutatott statisztikák szerint Amerikában az 1920-as években nem igazán ették a csirkét, sokkal inkább csak a tojásukért tartották, aztán egyetlen generáció alatt duplájára ugrott a baromfifogyasztás. De nem csak a csirke iránti kereslet nőtt, hanem más állatok iránt is. Új módon kezdtünk táplálkozni, a ’30-as években megjelent a löncshús, a ’40-es években a hamburgerhús, ami valójában vágóhídi hulladékból készült, és még hosszan lehetne sorolni milyen termékek jelentek meg a piacon. Borzalmas volt látni a filmben az összezsúfolt állatokat, melyek csak azért nem betegszenek meg, mert antibiotikumokat kapnak, de mint azt már több évtizede tapasztaljuk, ez sem válik mindig be. Ami az antibiotikumokat illeti, csak az USA-ban az évente eladott mennyiség több mint 70%-a a vágóállatoké lesz. Magyarul azoké az állatoké, amit tenyésztenek, majd az emberek megveszik a boltokban. Michael Specter, tudományos újságíró szerint lassan tízmilliárd ember él egy olyan helyen, ahol a következő 30 évben több élelmiszert kell megtermelni, mint eddig az egész emberi történelem során. Mindenesetre a hústermeléssel kapcsolatos üvegházhatású gázkibocsátás, és föld- és vízfelhasználás gyors ütemben válik fenntarthatatlanná. Viszont a hús iránti kereslet, azzal együtt, hogy tudjuk, hogy milyen veszélyekkel jár, nem lankad. Sőt, a 2018-as év 335 millió tonnához képest, 2050-re várhatóan elérjük a 455-öt. Ilyenkor felmerül a kérdés: vajon miként fogják a jövő generációi kielégíteni a hús iránti vágyukat, és mi lehet a megoldás?

Egyesek szerint a válasz nagyon egyszerű: létre kell hozni egy olyan húst, ami kompromisszumok nélkül ízletes, legalább annyi vagy több fehérje, vas és egyéb tápanyag van benne, amit az emberek szeretnek a húsban, legyen konyhabarát, elérhető és megfizethető. Természetesen úgy, hogy nagyjából olyan ízű, illatú és állagú legyen, mint a hús. Ezzel kapcsolatban már egy jó ideje folytatnak kísérlet, de vannak olyan cégek, akik azzal próbálkoznak, hogy húst termeljenek anélkül, hogy leölnék az állatot. Az eljárás lényege, hogy sejtekből készítenek pár hét alatt húst. A kutatások szerint a folyamat például a marhahús-előállítás energiaigényének a felét használná, a víznek és termőföldnek csak az apró töredékét, illetve szignifikánsan csökkentené az üvegházhatású gázkibocsátást.  

A filmben bemutatott kísérletek alapján, ez a jövő közelebb van, mint gondolnánk. Sőt, 2013-ban a BBC csatorna jóvoltából a nézők végignézhették az első laboratóriumi hús ízpróbáját…    

Szerző: Noreplika (Németi Sándor), az oldal tulajdonosa és főszerkesztője

Borítókép: independent.co.uk



Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..