25 év! Pontosan ennyi éve borászkodik Koch Csaba. Hogy kevés-e vagy sok idő, mindenki döntse el a saját érzése szerint. Én például a mai napig emlékszem a fekete-fehér tv-re, amin 1991-ben a híreket láttam: február 25.-i Varsói Szerződés felbomlása; II. János Pál pápa augusztus 16.-án tett első magyarországi látogatása; a romániai rendszerváltás egyik legsötétebb korszaka, a szeptemberi bukaresti „bányászjárás”; és persze, a „Nagytestvér” Szovjetunió december 8.-i felbomlása. És még mennyi minden történt azóta…

A Hajós-Bajai borvidéken, a negyedszázados jubileumát ünneplő Koch Borászatnál jártam, ahol a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének köszönhetően jó néhány rezisztens szőlőfajtából készített borral is találkoztam.

Nálam okosabb emberek itt kukoricát és búzát termelnek – mondja viccesen Koch Csaba, miközben a Borotán lévő szőlőterületein járunk. Az autóút közelsége és a végtelennek tűnő szürke táj nem kifejezetten romantikus látvány, de a magas mész-, humusz- és tápanyagtartalmú csernozjom talajban a szőlő jól érzi magát, és ez a legfontosabb. A régiek például csak legendás bácskai zsíros feketeföldnek emlegették anno. De vajon mit gondol a borfogyasztó az alföldi borokról? A fényes nap alatti pancsolások, puszta, cukor, tengernyi homok, értéktelen bor! Hozzáteszem, időnként teljesen megalapozottan. Talán nincs is olyan borvidék Magyarországon, amely a szocializmus tébolyult eszméinek nem esett volna áldozatul. Az Alföldön mégis minden nehézség ellenére egyre több borász azon fáradozik, hogy a negatív megítélés változzon, így, szerencsére már korrekt és jó iható borok is készülnek itt. Ilyenek a Koch Csaba, és még néhány más borász borai is. A gondolkodás változása viszont nem fog menni egyik napról a másikra, és ebben mindkét fél hibás: a borfogyasztó és az alföldi borászok egyaránt. Nem szeretnék most hosszan lovagolni ezen, szerintem mindenki képben van, hogy mire is célzok. De aki tudja, mit várhat a boroktól ezen a borvidéken, biztos talál majd vállalható, jó ivású borokat.

Nagy becsben tartom a szakmaiságot és tisztaságot, fejben, pincében és a palackban egyaránt. Szerencsés ember vagyok, hiszen a szakmám egyben a hobbim is, de nem szabad elfelejteni, hogy az ember nem magának készít borokat, hanem azon fogyasztóknak, akik megtisztelik azzal, hogy leveszik a polcokról. Nem szeretem a mellébeszélést a szakmában, és azt sem, ha valaki terroir jellegnek tünteti fel azt, ha a pincéje és a borai büdösek. A jó borok készítéséhez viszont kell szaktudás, pincehigiénia és természetesen minőségi szőlő. A világ pedig olyan ütemben fejlődik, hogy aki ma nem képes az innovációra, az holnap gyorsan mellékpályán találhatja magát. Még sok megoldandó feladat vár ránk a Hajós-Bajai borvidéken – foglalta össze gondolatait Koch Csaba, aki jelenleg közel 140 hektáron gazdálkodik a vidéken, és mintegy 70 embernek biztosít munkát. Emellett 10 hektár szőlővel is rendelkezik a diósviszlói dűlőben, Villányban. Csaba ezen a két borvidéken széles fajtaválasztékkal dolgozik, borai a korrekt alapboroktól a felsőkategóriás prémiumborokig minden szegmensben megtalálhatók.

De idáig hosszú út vezetett, és nem volt mindig egyszerű. Míg a nővére nagypapájától egy kis Polskit kapott diplomaosztóra ajándékba, addig Csaba egy 0,2 hektáros szőlővel lett 1991-ben gazdagabb. Ehhez minden évben további területeket vásárolt: megkereste a környék elhanyagolt szőlőinek gazdáit, és megvette tőlük az ültetvényeket. Az első időszakban évente megduplázta a birtok termelését, majd szinte minden megkeresett pénzt a borászat fejlesztésére fordított vissza. 2000-től már a minőségi borok készítésére is el kezdett koncentrálni. Hitvallása szerint a borkészítésben harmóniára törekszik, keresi az egészséges középutat, miközben az egyedit, a sajátosat is szeretné megmutatni. Évek óta nem használ rovarölőszert az ültetvényeken, és gombaölőkből is csak az Agrár Környezetgazdálkodási programban engedélyezett, környezetkímélő szereket alkalmazza. Ezt az irányt erősíti, hogy a borászat a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetével együttműködve évek óta részt vesz a rezisztens szőlőfajtákkal folyó hazai kísérletekben. A program a betegségeknek ellenálló, vegyszermentesen művelhető, nagy termésbiztonságot adó szőlőfajták nemesítésére irányul. Mivel Koch Csaba meggyőződése, hogy a vegyszermentes boroké a jövő, megkezdte a rezisztens fajtákkal betelepített 30 hektáros terület bioültetvénnyé történő átállítását. Ezen a területen két rezisztens fajtát termeszt, a Bácskát és a Pannoniát, s emellett közel húsz kísérleti szőlőfajta tesztelésében és szaporításában is együttműködik a pécsi kutatóintézettel. Koch Csaba, a Hajós-Bajai borvidék elnöke és a Hegyközségek Országos Tanácsának elnökségi tagja, rövid távú tervei között egy bio borászati üzem létrehozása is szerepel. Munkáját 2014-ben az Év Pincészete-díjjal is elismerték.

Koch Csaba borok, Hajós-Bajai borvidék

Irsai Olivér 2016

A teljes mértékben felvásárolt szőlőből készült bor könnyedebb struktúrájú, markáns savakkal. Kóstolva inkább a citrusok dominálnak és a kezdeti nyersesség, de kis palackérleléssel remélhetőleg szebb arcot fog mutatni.

Cserszegi Fűszeres 2016

Korai szüret, visszafogottabb illat, kellemes krémesség a szájban. A határozott savai jól egyensúlyozzák az édesség érzetet.

Kékfrankos Rosé 2016

Szerencsére nem tutti-fruttis rosé. Illatában mértéktartó, szamócával és egy leheletnyi földességgel, a korty pedig édeskés-kesernyés. Kóstolva a bubi még pillanatnyilag túl direkten hat a szájban.

Néro Rosé 2016

Parfümös, cukorkás, és túl populáris számomra. Nem egy kirobbanó illat, ízében már most túlérett. Ha tőlem eltérően valakinek kevesebb elvárásai vannak egy rozétól, biztosan szeretni fogja. Házibulikra alkalmas, de szerintem ez is volt az elvárás.

Chardonnay 2016

Annyira friss töltésű, hogy szinte kiugrik belőle minden egyes szőlőszem. Egy nappal korábban szűrték, éppen ezért még nagyon rendezetlen és rakoncátlan. A vajassága viszont még így is kitapintható.

Chardonnay 2015

Tiszta, nagyon szép, ígéretes chardonnay, mézes és virágos, nem túl bonyolult, de szerkezetében nagyon jól eltalált bor. Bármikor felbontanék még egy üveggel!

Késői szüretelésű prémium chardonnay 2015

Kicsit lomha mozgású a pohárban, illatában füstösség, érett alma, körte és kandírozott citrusok. Ízében lapos és kevés izgalmat ad.

Chardonnay 2005 töppedt szemek.

Nehezen nyílik, levegőztetni kell rendesen a pohárban. Kevés gyümölcs, méhviasz, égetett cukor, vanília illatában, és ezek a kortyban is visszaköszönnek, amihez mogyoró és grillázs is társul. Az egyetlen dolog, ami még összetartja, az az igen magas sav és alkohol (16,7). Palackozva 2006 júliusában, nagyjából 2000 darabszámmal.

Chardonnay 2005 egészséges szőlő.

Kis szellőzés itt is kell, de messze sokkal szebb és jobb formában lévő chardonnay. Elegáns, összetett illat, birssel, déli gyümölcsökkel, körtével, kandírozott naranccsal és mangóval. Ízében is szépen visszaköszönnek az illatjegyei, szép érett citrusokkal és grillázzsal társítva.

Kadarka 2016

A kadarka szempontjából a 2016-os év nem volt tökéletes évjárat. Jelenleg még tart az almasavbontás, éppen ezért kis széndioxid is van benne, és kicsit zavaros a bor. Beaujolais jellegű, inkább gyümölcsös, mint fűszeres kadarka.

Prémium Cabernet Franc 2013 

Kézzel szüretelt és válogatott, kicsit lekváros, aszalt gyümölcsös franc. Illatában még kis feketebors, foszfor, szeder, túlérett eper és érett szilva, a korty leheletnyire nyers és kevés izgalmat és gyümölcsöt mutat. Inkább ételek mellé, mint önmagában fogyasztva.

Rajnai rizling jégbor 2007

Oxidált, diós, fáradt illat, hosszú szellőztetést igényel. Amint láttam, volt, aki kedvelte nagyon, én például kevésbé.

Konklúzió

Az Alföldi Borrégió, és ezen belül a Hajós-Bajai borvidék korrekt, sőt, ha a 2015-ös és a 2005-ös chardonnay-t veszem számításba, akár nagyon szép borok készítésére is alkalmas. Ebben a két borban láttam leginkább az egyéniséget.

VinArt Koch Csaba, Villány

Koch Csaba VinArt néven futó villányi pincészetéről már írtam korábban az oldalon, most nem rabolnám senkinek az idejét további sorokkal. Ide kattintva elolvasható! Most is, mint akkor a Csanád Cuvée 2012 tetszett a legjobban. Sokkal szebb formában és egyensúlyban van, mint a már pályája leszálló ágába került 2011-es Csanád Cuvée. A Cabernet Sauvignon Prémium 2011-es szintén jó formában van, komoly érett alapanyag, fiatal tannin, bársonyosság és melegség jellemzi. A savakból lehetne picivel több.

PTE SZBKI rezisztens fajták

54/2-es klón – fehér

Könnyed és üde bor, virágos, citrusos jegyekkel, kevés fehérborssal és leheletnyi mézzel illatában. Kóstolva friss lime-os jegyek és némi fehérhúsú gyümölcsök. Akár korrekt asztali bor is készülhet belőle.

Bácska – fehér

Bőtermő szőlőfajta, egyszerű, könnyedebb, illatos, kicsit rizlingszilváni jellegű bor. Illatában virágpor, kamilla virág, kóstolva egyszerű felépítésű és kicsit lapos bor, de a maradékcukor barátságossá teszi.

Pannonia – fehér

Keveset termő, minőséget adó szőlőfajta. Mezei virágok, zamatos szőlő, és méz uralja illatát, némi kukoricával kombinálva. Ízében egyszerű, amiben a citrusos vonal dominál, magas savak, és talán a kelleténél picivel több alkohol. A savszerkezetét figyelembe véve, akár egy árnyalt fahordós érlelésre is alkalmas.

Andor szőlő – fehér

Szűretlen, kicsit zavaros, markáns, inkább férfiasabb bor. Virággal és citrussal, feszes szerkezettel, határozott savakkal és mandulás kesernyés lecsengéssel. Szájban inkább a citrusosságé és a savaké a főszerep.

Jázmin – fehér

Korai érésű, illatban és zamatban is gazdag szőlőfajta, de most kevésbé tud meggyőzni.

29/3-as klón – vörös, amit három különböző technológiával készítve kóstoltunk

Fehérboros technológiával készült rozé:

Illatában érett, cukrozott eper és málna, felépítésében jó savak, de kóstolva kis nyersességet prezentál. Ízjegyeiben citrusok és csipkebogyó, lecsengésében pedig némi fanyarság.

„Separage” technológiával készült vörös

A frissen préselt, de a lefagyasztott szilárd részeket később az erjedt léhez hozzáadott technológiával készült bor megjelenése kicsit a siller borokhoz hasonlít. Illatában kevés puncs és rengeteg eper, ízében kis fűszeresség, porosság és piros bogyós gyümölcsök. Nagyon kellemes korty.

Duplapasztás technológiával készült vörös

Az erjedés felénél a lé felét elvezetik, amiből egy sillerszerű alapanyag képződik, a hátramaradt lé pedig dupla mennyiségű törköllyel találkozik. Ez egy bevett gyakorlat, amivel kicsit markánsabbá és tanninosabbá lehet tenni a borokat. Nagyon egyszerű felépítésű bor, pici szénsavval, ami nem áll jól neki. Kevésbé kedvemre való.

Konklúzió

A Pannonia és a 29/3-as „Separage” technológiával készült borokban láttam a legtöbb fantáziát, messze a legiskolázottabbak és legkiforrottabb fajták, amikkel a kóstolón találkoztam.

(A szervezőknek köszönöm a meghívást!)