Adventi időszakot írunk, a hagyományoknak megfelelően ezek a várakozás hetei. Most viszont talán még jobban rohanunk, mint az év bármely más napján. Olyan világban élünk, amikor a legszebb ajándék mégiscsak az, ha tudunk egymásra időt szakítani.
Nagy Beatrix az év 365 napján éli az adventi időszakot annak ellenére, hogy self-made üzletasszony, borbolt(ok) tulajdonosnője. Úgy tűnik, hogy mindig mindenkire jut ideje, így például a helyi, az ő esetében, budaörsi lakosokra is. Mivel szenvedélye a bor, már-már magától adódóan jött a közösségi bor-készítés ötlete, de azért az egészhez a csillagok együttállása is szükségeltetett. És egy jókor betoppant borász-barát, nevezetesen Ipacs Zsolt, akinek hogy hogy nem, éppen volt egy többé-kevésbé üresen álló pincéje, természetesen Budaörsön. Velük beszélgettem a közösségi borról, vagy egyáltalán arról, hogy mit is jelent ma egy közösség részének lenni.
Mindamellett, hogy vállalkozásuk tudomásom szerint eléggé egyedi, fontosnak tartom azt a szempontot is megjegyezni, hogy ők nem csak jókat szeretnének együtt inni. A tagok nem csak befizetnek egy x összeget, amelyért az előadás végén hazavihetnek pár palack bort, hanem aktívan tanulnak is. Borkészítési technológiáról, esetlegesen borhibákról, hibázási lehetőségekről, hordókról vagy éppen reduktív technológiáról. És végezetül együtt kóstolnak, beszélgetnek, amelyre oly nagy szükség van mostanában, amikor országunk bortermelése növekszik, az emberek borivási potenciálja viszont stagnál. Meggyőződésem, hogy azért is lehetséges ez így, hiszen vajmi keveset tudunk a borkultúráról magáról. Ennyi kitekintés után jöjjön viszont az interjú!
Hogyan született meg a közösségi bor ötlete?
Bea: Éppen egy Haraszthy borkóstolót tartottunk a boltban, Zsolt pedig teljesen véletlenül bejött bort vásárolni. A kóstoló végefelé, már kicsit emelkedett hangulatban, eufóriában jött a hirtelen ötlet, hogy mi lenne, ha csinálnánk egy közösségi bort. Ezt követően egy darabig nem foglalkoztam a gondolattal, de mivel volt olyan vendégünk, aki többször is kérdezte, hogy akkor most tényleg lesz-e közösségi borkészítés itt, Budaörsön, belevágtunk.
Könnyen ment?
Bea: Eleinte volt pár álmatlan éjszakám, leginkább a költségek miatt, de aztán szépen lassan ez is kiforrta magát. Facebookon jelentettem be, hogy aki komolyan érdeklődik, jöjjön el az első megbeszélésre, Zsolt, vagyis Ipi is szólt pár ismerősének. Meghatároztunk egy palackösszeget, amely alapján mindenkinek a saját belátására bíztuk, hogy ki mennyi üveget szeretne majd haza is vinni. Saját borkészítési tapasztalataimra viszont nem szerettem volna hagyatkozni, itt jött Zsolt a képbe.
