„A többi villányi borhoz képest nagyon nem lehetnek mások ezek a borok” – hangzik a hátam mögött a buszon a válasz, arra a kérdésre, vajon milyenek is a Heumann borok. De ekkor még csak az utazásunk elején jártunk, valahol nem messze Budapest határától. Szerencsére már egy ideje ismerem a svájci-német házaspár borait, így magamban tudom a választ: a Heumann Pincészetnél nyomát nem látni annak, amiért az elmúlt években egyre jobban eltávolodtam Villánytól.
Itt nincs kacsalábon forgó palota, sem wellnesses, puccos-díszes szálloda, sem tömegízlésű agyon barrikolt-alkoholos-lekváros bor. Cserében van gyümölcsös, letisztult, kiegyensúlyozott stílusú bor. Természetesen jó ízléssel és nagyszerű árérzékkel kombinálva. Ez is magyar bor, csak svájci precizitással! Nem mellesleg a fehérborok is izgalmasak, frissek és ropogósak, ami ha a Villányi borvidéket veszem számításba, ritka akár a fehér holló. A prémium minőséget megcélzó házaspár törekvése viszont nem érne semmit, ha a pincészetnél nem támaszkodnának egy kiváló borászra. Jelen esetben Theisz Andrásra, aki szaktudásával és ízlésével már 2005 óta bábáskodik minden bor felett. És, hogy mi a legjobb marketing a villányi cabernet franc és kékfrankos számára, természetesen erre is meg van Andrásnak a válasza: külföldre kell menni és ott megmutatni, mit tud Magyarországon ez a két szőlőfajta! A Heumann Pincészet ezt megteszi. Velük együtt szerencsére már van pár olyan pincészet, ami talán a Villányi borvidéket új irányba tudja majd tereli.
Ehhez képest Erhard Heumann – a svájci bankárból lett siklósi borosgazda – pincészetéről méltatlanul keveset hallani Magyarországon, pedig a borok már többszörösen is felhívták magukra a figyelmet: 2015-ben a Népszabadság Top 100-as listáján a Kékfrankos Reserve 2012-es évjárata az ország legjobb vörösbora lett, míg a Cabernet Franc 2011-es a második. De itt van például a 2014-es Decanter World Wine Awards is, ahol az Eric’s Dream 2012 bronzérmet szerzett már magának, a Lagona 2012-es évjárata pedig 90 pontot kapott a szaktekintélynek számító londoni Decanter Magazin márciusi számában. A listát hosszan lehetne még sorolni, akit érdekel, az itt meg is találja.
„Sajnos nem beszélek magyarul, és a feleségem sem perfekt. Ez elég nagy korlát. Németnek születtem, és a stílusom is német, ebből kifolyólag elég direkt vagyok. Ha valami nem tetszik, megmondom. Többször előfordult, hogy vevők, forgalmazók megpróbáltak alkudni, de mi fix árakkal dolgozunk, amelyekből nem vagyok hajlandó engedni” – nyilatkozta a közelmúltban Erhard, a pincészet tulajdonosa. Ennek tükrében már értem miért lehet olyan kevés helyen kapni a borokat, de panaszra semmilyen okuk, hiszen a borok közel 90 százaléka külföldön, főként Svájcban és Németországban talál minden évben gazdára. Szerencsére azért kis kereséssel már Magyarországon is felfedezhetőek a pincészet borai, például budapesti csúcséttermekben vagy akár néhány borkereskedésnél. Reményeik szerint a pincészet hazai ismertségét és boraik itthoni bemutatkozását segíteni fogja a 2015 októberében megnyílt Heumann Pince Wine Bar, amely 2016 tavaszán kezdte meg a villányi pincesoron első igazi szezonját.
A Heumann Pincészet története nagyjából 21 évvel ezelőtt kezdődött, amikor is Erhard Heumann és felesége Evelyne megvásároltak maguknak egy negyvenéves portugieser ültetvényt, majd a kezdeti hobbi szintű borászkodást a minőségorientált szemlélet váltotta fel. Nem hiába, Heumannék gyorsan rájöttek arra, hogy itt kiváló borokat lehet készíteni, így elkezdték lépésről lépésre fejleszteni a technológiát, növelték a szőlőterületeket, emelték a mennyiségeket, feldolgozót és pincét építettek Siklóson. Ma összesen 15 hektáron gazdálkodnak és évente körülbelül 50 ezer palack bort készítenek.
További képeket a túráról a WineArtCulture facebook oldalán találtok: Kaják, Borok, Érzések
Kóstolt borok:
Az oldal tulajdonosa és főszerkesztője. 
