Határon túli kitekintések

Határon túli kitekintések

November végén a Duna palotában került megrendezésre közel ötven meghívott kiállítóval az I. Pinceszer, vagyis a Külhoni Magyar Borászok Egyesületének találkozója. A hatalmas kínálatból sajnos mindenre nem jutott idő, de próbáltam több borvidékről is kóstolni és egy izgalmas mesterkurzuson is részt vettem. A Külhoni Magyar Borászok Egyesülete 2018. január 20-án alakult meg Budafokon, 12 alapító borász közreműködésével. Célul tűzték ki a jelenlegi Magyarország államhatárain kívül eső magyarlakta borvidékek szőlő- és borkultúrájának, a hozzá kapcsolódó szakmai közösségeknek a fejlesztését, illetve az évszázados hagyományok felkutatását és megőrzését.

Borvidékek Erdélyben és a Partiumban

Balla Géza és Pálfi Noémi tolmácsolásában zajló mesterkurzus során 6 tételen keresztül mutatták be a régió jellegzetes szőlőfajtáit. A bevezetésben hallhattunk a borvidék helyzetéről és az összefogás erejéről, illetve többek között az uniós támogatások kihasználásáról az ültetvények újratelepítésében. Ennek során az elmúlt 10-15 évben 50 ezer hektár szőlőt telepítettek újra, többen kihasználva a lehetőséget, hogy őshonos fajtákat vegyenek gondozásba. Mint Balla Géza is hangsúlyozta, nagyon fontos szempont a minőségi borkészítés, amihez elengedhetetlen, hogy a képzésre is fordítsanak időt, mert megfelelő szakértelem nélkül az újratelepített területek 3 év után akár elparlagosodhatnak. Folytatva gondolatát kiemelte, hogy hiába készít valaki jó bort ezekről a területekről, ha értékesíteni nem tudja, mert nem jöttek létre erre megfelelő szövetkezetek. Szerencsére, mint tapasztaltam a helyszínen is az út ki van jelölve, és a lelkesedés is meg van hozzá, hiszen szép számban képviselték a régiót a rendezvényen megjelent borászatok.

A mesterkurzuson bemutatott tételek közül az 1010 óta működő, jelenleg 15 hektáron gazdálkodó Gyulafehérvári Érseki Pincészet egyik borát emelném ki. A szőlőfajta számomra ismeretlen volt, soha nem kóstoltam még rózsamálit. Maga a fajta járdovány, kövérszőlő és királyszőlő nemesítésével jött létre, a kóstolt tétel alapanyaga pedig részben egy 1903-ban telepített területről származik, késői szüreteléssel és hordós érleléssel feldolgozva. A késői szüret kis maradékcukorral és botritiszes jegyekkel köszön vissza a pohárból, de megjelennek a vulkanikus talajra jellemző sós karakterek is. Lehet, hogy a rózsamáli név engem kicsit megvezetett, de illatban határozottan rózsavízre emlékeztető jegyeket éreztem, némi aszalt kajszibarackkal társulva.

Külhoni Magyar Borászok Egyesülete

A mesterkurzus után maradtam az erdélyi borvidéknél, kíváncsi voltam, hogy Balla Gézánál mivel készültek még a rendezvényre az előző sorban kóstolt kadarka mellett. Elsőként egy könnyed, üde magyarádi fehér került a poharamba, amely a ménesi régió jellegzetes fehér fajtája, s mint megtudtam kiváló pezsgő alapanyagot is ad. A korábbi évjáratokkal ellentétben idén a rozé kizárólag kadarkából készült, mert az idei év nagyon kedvező volt a fajtának. A néhány órás héjon áztatásnak köszönhetően a bor színe egészen halvány rózsaszín, illatában és ízében pedig visszaköszönnek a kadarka fűszeres jegyei.

A Nachbil pincészet a szatmári régiót képviselte a rendezvényen, tőlük is kóstolhattunk egy kékfrankost már a mesterkurzus során, amely a nagyon friss, gyümölcsös vonalat képviseli a korai szüreti időpontnak és a nagyhordós érlelésnek köszönhetően. A syrah reserve bor esetében dűlő és hordó szelekciót is alkalmaztak, illetve későbbi szüreti időpontot is választottak. A pincészet a természetes vonalat képviseli, 2017 óta megkapták a bio tanúsítványt, spontán erjesztik a boraikat és több tételük is szűretlenül kerül palackba.

A szilágysági Kárásztelek pezsgőpincészet most főleg a csendes boraikat hozta el, de a két gyöngyöző boron kívül egy tradicionális eljárással, rozé alapborból készült pinot noir brut pezsgővel is készültek, ezzel is megmutatva a pincészet fő vonalát. Örültem, hogy az egyébként nagyon szépen elkészített csendes boraik mellett kaphattam egy kis ízelítőt a londoni pezsgő világbajnokság egyik díjnyertes tételéből is. A csendes boraik márkaneve a kis meténg latin nevéből – vinca minor – származik, mely virág a szőlőültetvény szomszédságában lévő erdőben, a szőlő rügyfakadásával egyidőben virágzik, jelezvén a tavasz és az új évjárat kezdetét.

Külhoni Magyar Borászok Egyesülete

Az erdélyi kalandok után a vajdasági DiBonis pincészet meglehetősen széles portfólióját volt alkalmam kóstolni, mindezt a tulajdonos, Bóni László igazán lelkes és szórakoztató prezentálásában. Többek között a Zentai csatának emléket állító tételről is, amely 60% syrah, 20% cabernet sauvignon, 10% cabernet franc és 10% merlot házasítása. A zentai csatát ábrázoló festmény kalandos utat járt be. 1950-es években Zenta városa versenypályázatot hirdetett Eisenhut Ferenc híres festménye reprodukciójának elkészítésére. Öt jelentős művész mellett egy fiatal festőtanuló pályázaton kívül kezdte el saját alkotását és a zsűrinek az ismeretlen tanonc műve tetszett legjobban. A festmény rejtélyes körülmények között még aznap este eltűnt befejezetlenül, majd 25 évvel később került elő és végül sosem fejezte be az addigra már híres festővé vált alkotó. Szintén a DiBonis asztalánál volt szerencsém kóstolni egy turán fajtából készült bort is, mely egy tőkéken töppesztett szőlőből készült desszertbor. Zárásként pedig egy trükkösen Almados névre keresztelt párlatot is, amely a Calvados gyártáshoz hasonlóan több fajta almából készült.

Végül két felvidéki pincészetnél kóstoltam és beszélgettem hosszasabban a borászokkal. A Világi Winery 2015-ben vásárolt területeket és telepített szőlőt, így 2017-től kezdve jelentek meg palackozott tételeikkel a piacon. Kedvencem a zöldveltelini volt, amelynek igazán jót tett a diszkrét hordós érlelés és seprőn tartás. A Helemba cuvée a pincészet első házasítása: 60% zöldveltelini és 30% sauvignon blanc, 10%-nyi cserszegi fűszeressel kiegészítve. Itt is nagyon szépen érvényesült a hordós érlelés, az édes hordófűszerek leginkább fehér húsú gyümölcsös jegyekkel egészülnek ki. Az idei évjáratuk kicsit problémás volt, mivel áttérnek organikus művelésre, így sajnos a termésnek majdnem a fele odaveszett, viszont ami megmaradt, az nagyon szép, koncentrált borokat ígér.

Külhoni Magyar Borászok Egyesülete

Az estét a Garam menti Bott Frigyes pincészetnél zártam, ahol a ‘18-as évjárattal és egy ‘17-es tétellel ismerkedtem meg. Bott Frigyest hallgatni, ahogyan a borokról beszél mindig nagy élvezet, most éppen a hamburger technológiának nevezett feldolgozásról beszélt, ami esetében rétegezik a leszüretelt szőlőt. Az alsó réteg egész fürtös szőlő, amit kissé megtaposnak, hogy levet eresszen, majd erre simán egész fürtben kerül a szőlő és ez a legvastagabb réteg, végül a tetejére bogyózott szemek kerülnek. A módszer kicsit hasonlóan működik, mint a széndioxidos maceráció. A kóstolt borok mind átestek hordós érlelésen is, és derítetlenül, szűretlenül palackozták őket. A kirobbanóan gyümölcsös kékfrankos és a Super granum házasítás nyerte el legjobban a tetszésemet. Ez utóbbi 50% hamburger módszerrel feldolgozott kékfrankos, illetve részben bogyózottan, részben hamburger módszerrel feldolgozott pinot noir és kadarka izgalmas házasítása.

Külhoni Magyar Borászok Egyesülete

Összességében nagyon szép borokat kóstolhattam, őszinte és kedves emberekkel merülhettem érdekes beszélgetésekbe. Nagyon jó kezdeményezésnek tartom a rendezvényt, és remélem a jövőben lesz folytatása.

(A WineArtCulture a szervezők meghívásából vett részt az eseményen, köszönjük a meghívást)

Szerző: Pöstény Zita


Related Posts

GoVolcanic: Nagyobb volt a füstje, mint a lángja…

GoVolcanic: Nagyobb volt a füstje, mint a lángja…

Nem csak Magyarországon, hanem Európán belül is egyedülálló az olyan rendezvény, ahol a gasztronómia, a borok és a természeti értékek összefonódnak egy helyen. Márpedig a Margitszigeti Holdudvar Rendezvényközpontban első alkalommal megrendezésre kerülő GoVolcanic esemény, minden bizonnyal ilyen volt. Bár sikerült felfedeznem szép egyedi borokat, és […]

Laurel Étterem: Vegán recept nem csak vegánoknak

Laurel Étterem: Vegán recept nem csak vegánoknak

Mede Ádámmal, a Laurel Étterem fiatal séfjével, aki eddig már több Michelin-csillagos magyar étteremben is megfordult, múltkor már találkoztatok egy interjúm által az oldalon (ITT olvasható). Most szeretném megosztani veletek egy vegán fogásának a receptjét, amihez szokásosan párosítottam egy bort. Endívia, homoktövis, kakaóbab 2 db […]



Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..