Épp hogy futtában sikerült Sebestyén Csillától elköszönnöm (a Sebestyén Pincészetről szóló írás ITT található) és ismét kocsiban találom magam, az úticél pedig az elmúlt időkben dinamikusan fejlődő, és bővülő Szeleshát. Ha pontosságról van szó, a bortúra szervezői cseppet sem viccelnek: minden pincészetnél kizárólag csak egy órát töltök, ebben benne van a dűlők és a pincészet látogatása, no meg persze a kóstolásra szánt borok. Tik-tak az óra indul, én meg kapkodom a lábaimat.
Rövid utazás után megérkezünk a családi tulajdonban lévő Szeleshát Pincészethez, ahol körülnézve olyan érzésem támad, hogy mindent, ami a környéken él és mozog, a pincészet már felvásárolt, vagy éppen készül hamarosan ezt megtenni. A volánnál ifj. Szekretár János azt meséli, hogy a Somogyból származó édesapja – aki már előtte Villányban, Batán, később pedig Tolnán is foglalkozott ültetvényekkel – 2001 őszén telepítette az első szőlőtőkéit a vidéken. Lépésről-lépésre vásárolták fel a több mint 50 tulajdonostól, kisebb parcellánként a területeket, így mára a birtok 56,8 hektárra nőtt. Ezeken jelenleg 40 hektár a szőlő, fő fajtájuk pedig a merlot, cabernet franc, cabernet sauvignon, kékfrankos, syrah, pinot noir és kadarka. Ha a pincészet a kadarka-bikavér-kékfrankos háromszögből egy szőlőfajtát vagy stílust szeretne kiemelni, akkor az utóbbi mellé tenné le voksát, még akkor is ha – ahogyan meséli János – sajnos még mindig nincs eldöntve, hogy milyen szőlőfajta vagy stílus képviselje a Szekszárdi-borvidéket. Természetesen ők is próbálják szűkíteni a választékot, de amint tapasztalom, kínálatukban még így is majdnem 20 féle bor van. Szerintem a pincészet a sok fejlesztés és beruházás után, mind koncepcióban, mind letisztultságban inkább saját magát szeretné utolérni most.
Mivel a feldolgozó-, az erjesztő-és a raktárkapacitásuk is kisebb birtokra lett méretezve, most éppen támogatásra pályáznak, hogy a szőlészeti és a borászati rész újra egyensúlyba kerüljön. „Szeretnénk visszamenni az alapokhoz és minél kevesebb kompromisszummal készíteni a borokat. Akkor szüretelni, amikor akarunk, és nem akkor, amikor éppen üres egy tartály a pincében” – mondja ifj. Szekretár János, de hozzáteszi, hogy a minőség felügyelet szempontjából nagy előny, hogy 2013 óta ők töltenek és címkéznek minden egyes bort.
