Tokaj-Hegyalja, a világ borvidékeinek ékessége

Tokaj-Hegyalja, a világ borvidékeinek ékessége

A 2002 óta világörökség részét képező Tokaj-Hegyalját nem csak a borai teszik egyedivé, hanem a gazdag történelmi múltja, hagyományai, kivételes természeti adottságai és számos épített emlékei. Kevés ilyen borvidék van a világban, ahol az ember ennyire szoros kapcsolatot ápolt a vallással. Károlyi (Károli) Gáspár, a gönci gyülekezet lelkipásztora és társai az 1580-as évek végén itt fordították le első alaklommal magyar nyelvre a teljes Bibliát. Az eredetileg 2412 lapból álló Károli Biblia, más néven Vizsolyi Biblia nyomtatására, mintegy 800 példányban a Gönchöz közeli Vizsolyban került sor.    

Magyarország nemzetközileg is legismertebb borvidékéről már egy évezreddel ezelőtti időkből is származik írásos emlékünk. Az 1867-ben Erdőbénye környékén megtalált lenyomatok bizonyítják, hogy a borvidék területén már az ősszőlő is jelen volt, de tudatosan valószínűleg csak a IX. században, a magyarság megjelenésével kezdték el termeszteni a szőlőt. Tokajról az Anonymus által jegyzett, bizonytalan származású, de feltehetően az 1200 körül keletkezett Gesta Hungarorum műben történt a legkorábbi említés, amelyben többek között arra is fény derült, hogy a honfoglaló magyarok ezen a vidéken jártak és már akkor is ittak bort. Az azóta a történelem viharait, vereségeit és dicső győzelmeit átélő Tokaj-Hegyalja kiállta az idők próbáit, és semmilyen megpróbáltatás sem tudta megakadályozni abban, hogy elfoglalja előkelő helyét a világ bortérképén. Sem a filoxéra által okozott pusztítás, sem a szégyenteljes Trianoni békediktátum, sem pedig az igénytelen szocialista tervgazdálkodás.

Tokaj-Hegyalja

„Ha tokajit iszunk, meg kell győződnünk, hogy van Gondviselés felettünk, mert annyi gyönyört, mint ez az ital, csak egy végtelen jóságú Isten nyújthat.” – írta az itt készült borokról a francia felvilágosodás egyik legnagyobb alakja, Voltaire, aki a közte és Nagy Frigyes közötti levelezésében számtalan alkalommal méltatta a magyarországi borkultúra központját képező borvidéket és a „tüzes és édes” tokaji bort. Pontosabban az 1630-as évek óta készített aszút, avagy „a borok királyát, a királyok borát” – ahogyan XIV. Lajos francia király jellemezte a történelmi személyiségek, költők, művészek, pápák és cárok kedvenc italát. Rajongott érte többek között Mozart, Schubert, Goethe, Tolsztoj, Nagy Péter cár, és Katalin cárnő is. Talán meglepőnek számít, de a korábbi dokumentumokból arra is lehet következtetni, hogy régen a borvidéken jelentős vörösbortermelés is folyt. Sőt, az 1700-as évek első felében akár a száraz bortermelés jelentős része is ez lehetett. Például a purcsin szőlőfajtáról már az 1650-es évek környékén tesznek egy királyi rendeletben említést.  

A rendszerváltás óta a tenni akarás és a számtalan beruházás következményeként rengeteget fejlődött a régió. A borászok új lendületet adtak a térségnek, bebizonyítva a boraik által, hogy az édes borok mellett már a szárazak is a nemzetközi színvonalhoz tartoznak. De a pezsgőkészítésbe is egyre komolyabb munkát fektetnek. Az igazsághoz viszont hozzátartozik, hogy ennek a műfaja sem újkeletű a borvidéken, hiszen Golopon a XIX. század elején báró Vay Miklós már kísérletezett a készítésével. A világ első zárt borvidékén (1737) ma tokaji név alatt kizárólag hat engedélyezett fehér szőlőfajtából lehet palackozni bort: furmint, hárslevelű, sárgamuskotály, kövérszőlő, zéta és kabar.

A borvidék és egyben a hazai borászat ikonikus alakja a Magyar Bor Akadémia által életműdíjjal kitüntetett Szepsy István, aki 2013-ban az olaszországi Comóban a világon másodikként megkapta a Les Seigneurs du Vin díjat, amelyet a borszakma Oscar-díjának is tekintenek. A mádi borász kezdeményezésére jött létre a Mádi Kör Eredetvédelmi Egyesület, de munkássága révén érdemi szerepet töltött be a magyar borkultúra megújulásában is. Családja már az 1500-as évektől készít Hegyalján bort, pincészetét pedig múlt évben történelmi pillanatként beválasztották a világ 100 legjobbjai közé is. De megkerülhetetlen borászatai a településnek a Royal Tokaji, Barta, DemeterVin és a Holdvölgy is. Aki Mádon jár, feltétlenül látogassa meg az 1795-ben épült barokk stílusú zsinagógát és a szomszédságában lévő rabbiházat is. A közeli Monokon lévő Kossuth Lajos szőlőháza szintén kötelező úti cél. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc központi figurája, a reformkor egyik legnagyobb politikusegyénisége a ház északi udvari szobájában látta meg a napvilágot 1802. szeptember 19-én.

A perfekcionista nézeteiről ismert sátoraljaújhelyi születésű, a 2007-ben a Borászok Borásza díjjal kitüntetett Demeter Zoltán nem csak a világszínvonalú aszúival hívta fel magára a figyelmet, hanem a pezsgőforradalom terén is. A világlátott borász, akinek véleményére mindenki figyel, 2010-ben fogalmazta meg a magyar borászok kiáltványát, a Borászok 12 pontját. Borait Tokaj belvárosában egy 1790-ben épült műemlék házban és a hozzá tartozó pincében készíti. S ha már Tokaj: a borvidék fővárosában szintén érdemes felkeresni a Hétszőlő, Balassa és Gizella pincészetet is, a Világörökségi Bormúzeum meglátogatásával pedig mindent megtudhatunk a tokaji borok készítéséről.

Tarcal, amely a középkortól megbecsült királyi birtok volt, már a kezdetektől meghatározó szerepet töltött be a borvidék életében. Könyves Kálmán itt vizsgálta felül és erősített meg Szent István törvényeit. A több évszázados múltú település egyik legismertebb nevezetessége az 50 tonnás Áldó Krisztus szobor, mely Európa legnagyobb Jézust ábrázoló gránitszobra is. Tarcal ismert borászata a Degenfeld Mária grófné és veje, dr. Thomas Lindler tulajdonában lévő Gróf Degenfeld Szőlőbirtok. Ennek központi részén található a monarchia korát idéző saját kastélyszállójuk, mely 2003-ban nyitotta meg kapuit a borvidék első négycsillagos szállodájaként. Tarcalon szintén érdemes meglátogatni többek között a Majoros Birtokot, illetve a Basilicus és a Kikelet pincészeteket is.

A borvidék egyik leggazdagabb történelmi múltjával rendelkező borászatát, a bodrogkeresztúri Dereszla Pincészetet sem érdemes kihagyni, akárcsak a Bott borászatot sem. A Dereszla 600 éves pincéjének látogatása után felkereshetjük az ennek szomszédságában 2021-ben nyílt, a borászat új gasztronómiai élményközpontját a Dereszla Bisztrót, amely a legszínvonalasabb étterme a térségnek. Innen 18 kilométerre található az ősi korok óta lakott Tolcsva, melynek birtokosai voltak a Rákóczik, a Szirmayk, illetve Waldbott Frigyes báró is. Itt található az Oremus és a borvidék legnagyobb borászata, a teljes átalakuláson átesett Grand Tokaj. A korábban Tokaj Kereskedőház néven működő borászat fontos integrátori szerepet tölt be, ezzel megélhetést nyújt sok helybeli számára. Főborászuk pedig az Év Bortermelője (2012) és a Borászok Borásza díjas Áts Károly, aki a 100 pontos eszenciájáról is közismert. Tolcsva közelében található Hegyalja további két nevezetessége, amit feltétlenül látni kell: a 195 pincét rejtő hercegkúti Gombos-hegyi és Kőporosi pincesor, valamint Magyarország egyik legismertebb vára, az 500 forintos papírpénz hátoldalán is szereplő, sárospataki Rákóczi vár.

Szintén érdemes felkeresni Szerencsen az Árpád-hegy Pincét, Rátkán az Árvay Családi Pincészetet, Tállyán az arisztokrata gyökerekkel rendelkező Nyárády Pablo tulajdonában lévő Trifectát, vagy például Olaszliszkán a Samuel Tinon pincészetet. A lényeg, hogy bármerre vinne utunk Hegyalján, mindenhol találkozunk nemzetközi mércével is kimagasló borászatokkal, illetve történelmi fontosságú látnivalókkal. Tokajt látni és átérezni kell, itt válik eggyé egy pohár borban tér és idő, megelevenítve a történelmünket. Ez maga az öröm, szenvedély, szabadság és függetlenség, a nemzeti egység jelképe. Ahogyan a Nobel-díjas Anatole France írta: „Mily boldog lehet ez a vidék, ahol ily mézédes források törnek fel a porhanyós anyaföldből! Milyen jókedvű, kiegyensúlyozott, egészséges nép lakhatik a magyar Tokajon! Milyen derűs harmónia lakozhatik ott. Milyen forró szerelem, mennyi kultúra, hűség, barátság, értelem! Ülnek az aranyfolyó partján és kedvükre meríthetnek belőle.”

Szerző: Noreplika (Németi Sándor), borszakértő, a Magyar Borszakírók Körének tagja, az oldal tulajdonosa és főszerkesztője

Fotók: Furmint Photo


Related Posts

Kiss János tokaji borász: Az életem egy nyitott könyv

Kiss János tokaji borász: Az életem egy nyitott könyv

Kiss János, a 2006-ban alapított bodrogkisfaludi Breitenbach Pince tulajdonos-főborásza az egyik legőszintébb magyar borász, aki magáról mindig szerénységgel, társairól pedig nagy alázattal beszél. 2005-ben egy frontális baleset és egy rossz műtét után, egy orvosi műhibával a háta mögött újra kellett kezdenie az életét, de mint […]

Tokaj, legendák nyomában: a Deák-dűlő és a Majoros Lilla aszú

Tokaj, legendák nyomában: a Deák-dűlő és a Majoros Lilla aszú

Tokaj, legendák nyomában címmel új, többrészes sorozat indult az oldalon, amelyben Nagy Kornél történész, az ELKH BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa segítségével arra vállalkoztam, hogy bemutassam Tokaj-Hegyalja egy-egy híres dűlőjét, s ezzel együtt egy olyan meghatározó pincészet aszúját is, ami részben vagy teljes mértékben erről […]



Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .