Rétegműfaj

Rétegműfaj

Valahogy pont ez a benyomásom Vámos Attila spontán erjesztésű 2015-ös évjáratú rozéjáról, mely erjedés után közel másfél évig pihent 1300 literes másodtöltésű hordóban. A végeredmény egy megosztó bor lett, amelyről bármilyen véleményt el tudok fogadni: azt is, ha valaki messziről elkerüli, de azt is, ha valaki lelkesedik érte és ezért a műfajért. Biztos, hogy mindkét vélemény-tábornak számtalan követője van. Én még mindig nem tudtam eldönteni, hogy melyikhez tartozom, de az vesse rám az első követ, aki objektív tud lenni egy szubjektív műfajban. Mert ez a rozé nemcsak hogy erősen feszegeti, hanem le is dönti a határokat, közben páros lábbal rúg bele a komfortzónánkba.

A cabernet sauvignon (75%) és syrah (25%) alapú házasítás a hazai rozé-mezőnytől eltérően teljesen más karaktert és színt mutat. Narancsos, óarany árnyalatok, de mind illatában, mind pedig lecsengésében kis bizonytalanságot mutat. Aromajegyeiben érett- és túlérett piros bogyós gyümölcsök, szamóca, erjedt eper lekvár, mazsola, naspolya, pirított magvak, hecsedli lekvár, aszalt gyümölcsök, elsősorban barack, és egy kis vanília. Kóstolva telt, tüzes, a seprőn tartásnak köszönhetően pedig olajos és krémes textúrával megáldott bor, de számomra túl émelygős és nehézkes a korty. Lecsengése fanyar, mandulás. Önmagában nem, de ételek mellé vagy fröccsként  jobban el tudom képzelni. Pontozása nem egy egyszerű feladat, így most helyette inkább azt tanácsolom: ha valaki rendelkezik kísérletezésre 6 ezer forinttal (ami valljuk be egy rozéért nem egy olcsó ár), szerezzen be egy palackkal, kóstolja meg, és döntse el személyes tapasztalás révén, hogy melyik táborhoz tartozik.    

És mivel egy megosztó borról van szó, csatolom Vámos Attila hozzám eljuttatott levelét, amelyben külön kérésére néhány szakember is elmondja véleményét.

Pongrácz Péter (a Costes Downtown head sommelier-je)

Elsőre szokatlannak ható érlelt rozé, ami szárazanyag tartalma, gazdagsága és élő savai miatt kifejezetten ételek mellé ajánlható: például kacsamáj terrine mellé, amit szőlő zselével és brióssal kínálunk, de akár egy kacsamellhez is el tudom képzelni. Fűszeres és gyümölcsös, komplex, mint egy rozé champagne.

Kreil Vilmos

Attilától megszokhattuk már a figyelemfelkeltő tételeket, a meghökkentést, sőt esetenként akár a megbotránkoztatást is. A 2015-ös rozé esetében sincs ez másként. A bor súlyos mozgása lehetne akár silleres jegy is, de kóstoláskor újabb meglepetés érkezik: a cabernet és syrah jegyek teljesen eltűntek és egy karakteres, harmadlagos komplex aroma veszi át a helyüket. Palackbuké egy rozénál? A pohárban egzotikus gyümölcsök, helyenként túlérett formában és a “Romlás Virágai”, ahogyan Attila mondaná. Vakon kóstolva karakteres fehérbornak gondolnánk, ahol a markáns savak helyett egy átható krémesség jelentkezik, sóssággal, ásványossággal, alkohollal, de mégis egyensúlyban. Valószínű, hogy újabb megosztó tétel kerül piacra a 2015-ös rozéval, amelyet olyan haladóknak ajánlok, akik odafigyelnek az organikus borkészítés szemléletére és nem félnek az újtól, mert ez a tétel kategóriateremtő.

Takács Alexandrosz (sommelier, a bor forgalmazója)

Narancssárga szín, a megszokott kommersz rozékhoz képest visszafogott illattal. Ásványos, érett, hecsedli lekváros. Ízében elképesztően koncentrált, tartalmas, húsos rozé, amin érezhető, hogy az alapanyag kimondottan erre lett szüretelve. Utóíze hosszú, remek játékot lehet vele alkotni ételekkel. Egy biztos: a pincénél készülő paprikás krumplihoz vagy a karantén miatt házhoz rendelt paradicsomos alapú pizzához remek választás.

Árva István (a Salon étterem sommelier-je)

Nem egy szokványos bor igaz, így nem is ajánlanám kezdő borfogyasztóknak, viszont amióta megismerkedtem vele, azóta is tartom a borlapunkon. Illatában érett gyümölcsök, csipkebogyó lekvár és egy kis mazsolát is érezni. Ízben telt, húsos, aszalt gyümölcsök fedezhetők fel, pici mandulás narancsos keserűséggel. Szép hosszú savak és utóíz, pici szénsav érzettel. 8-10 fokra lehűtve mutatja legjobb formáját. Házilag füstölt hideg rosé kacsamellet gránátalmás salátával ajánlok mellé, vagy lazac-steaket narancsmártással, spárgával és ropogós mandulával.

Szerző: Noreplika (Németi Sándor), az oldal tulajdonosa és főszerkesztője


Related Posts

Ilyen egy jó rozé: Barta Anna Gamay Noir Rosé 2019

Ilyen egy jó rozé: Barta Anna Gamay Noir Rosé 2019

Amióta a járvány hívatlan vendégként betoppant mindannyiunk életébe, egy bizonyos rendszer szerint próbálom élni a mindennapokat. Például ha nincs más elfoglaltságom 9 óra 22 perckor szól az ébresztő, a reggeli kávémat – kizárólag eszpresszó, tisztán, cukor nélkül – az erkélyen fogyasztom, közben átolvasom a számomra […]

Vámos Attila: Lehetőségeink korlátlanok, mert mindegyik év más

Vámos Attila: Lehetőségeink korlátlanok, mert mindegyik év más

Vámos Attilát, a magyar borászat „fenegyerekét” gondolatai miatt lehet kedvelni vagy sem, de a boraira érdemes figyelni. Igaz, nem csak a személye, hanem a borai is megosztóak a szakmában. Aki esetleg bővebben is kíváncsi Vámos Attila gondolataira, olvassa el a vele készített interjúmat ITT. Már […]



Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..