Bor
post-authorNémeti Sándor
2020. június 02.

Vitkó László: autószerelőből egészen a Michelin-csillagos étterem vezetéséig

post

Vitkó László 25 éve foglalkozik gasztronómiával, beutazta a világot, Angliában 12 éttermet vezetett közel nyolc éven át, színészkedett, volt kidobófiú, kommandós, valóságshow szereplő, saját éttermet is üzemeltetett, visszatérve Magyarországra pedig a Michelin-csillagos Costes étteremnek volt először a sommelier-je, majd az üzletvezetője. Vele beszélgettem most érdekes életútjáról…

Sok minden voltál életedben, többek között autószerelő, rendőr, kidobófiú, visszatekintve hogyan látod ezeket az időszakokat az életedben?

Autószerelőként csupán egy évig dolgoztam, még mielőtt bevonultam katonának ’89-ben, viszont tíz éves korom óta karatézom és három danos fekete öv fokozatig vittem. Magyar bajnok és nemzetközi dobogós érmek indokolták, hogy a rendőri különleges szolgálatot vegyem célba és kommandós legyek később. Vendéglátózni 1995-ben kezdtem a Crazy Café-ban, de a heti kilenc karate edzés és a vendéglátásban szükséges késői zárás nem járt kéz a kézben. Közben a sport sikerek jöttek, én pedig mentem...

Pontosan hová?

Haza a családhoz vidékre. Kiégtem, s ha ez történik velem, akkor mindig otthon igyekszem feltöltődni.  

Miért égtél ki?

Mert a megélhetés miatt mindent elvállaltam, amit csak lehetett. Például karácsonykor Ózdon egy barátom boltjában a piacon halat pucoltam és árultam. Ekkor jött a rövid kidobófiú szerep is a helyi diszkóban.

És a bor hogyan jött az életedbe?

1997-ben állást kaptam a Princess Cruises tengerjáró luxushajón. A borral kapcsolatos szerelem itt kezdődött, s azóta is rendületlenül tart. Ezekben az években behajózva a világot merültem el a gasztronómia csodálatos világában. Aztán megismerkedtem egy Broadway táncos hölggyel, aki New Yorkba csábított. Pontosabban Manhattan szívébe, ahol George Mendes séf éttermében szervíroztam prémium borokat. Azóta Mendes a Michelin-csillagos ALDEA étterem tulajdonos séfje lett. A rendszeres csütörtöki vakkóstolók és tréningek életem legizgalmasabb utazását nyújtották a borok rejtelmeibe.

2001. szeptember 11-én is kint voltál, amikor a szörnyű tragédia történt?

A mai napig élénken él az emlékezetemben, hiszen éppen borkóstolóra indultunk a Channing Daughters Winery-hez azon a reggelen, amikor a két repülő becsapódott a WTC-be. A második tragédiát már élőben láttam. NYC-t ugyanaz a válság sújtotta akkor, mint amit napjainkban átélünk a vendéglátásban, az éttermek egy csapásra kiürültek, így rögtönözni kellett. Sajnos a Manhattan-i életem az üres éttermekkel véget ért. Még egyszer utoljára munkát vállaltam ismét a Princess Cruises hajóján, ahol sikeres supervisor vizsgát tettem. 

Mit tanultál meg leginkább külföldön?

Az egyik legfontosabb dolog, hogy kinyílt előttem a világ és új perspektívákat mutat. Mivel mindez röviddel a rendszerváltás után történt, mint büszke magyar mindenütt a világon kerestem a borainkat, de az 50 év kommunizmus hagyatéka kemény nyomokat hagyott. A polcokon leginkább édes aszúkkal és a siralmas bikavérekkel találkoztam. 

Közben megnyerted a Való Világ második szériáját. A nyereményből viszont nem sok minden maradt, hiszen a házat eladtad, a kocsidat összetörted, a pénz pedig rossz befektetésben el is ment…

2002-ben tele reményekkel és tervekkel úgy döntöttem, hogy visszatérek Magyarországra és itt folytatom az életemet. Barátommal pizzériát nyitottunk a Rózsadombon. Aztán a bátyám hosszas unszolásának engedve jelentkeztem az RTL Klub valóságshowjába, és meglepetésemre pár hét múlva beköltöztem a villába. A Való Világ 2 csupán 5 hónap volt az életemből, a gasztronómia pedig 25 év, mégis a legtöbben a VV2 győzteseként ismernek. Egyik este autóval egy olajfolton megcsúszva totálkárosra törtem a nyereményautót. Ez főcím lett, de azzal senki nem törődött, hogy esetleg meg is halhattam volna. A nyereményházat eladtam és előbb Zuglóban, majd Ózdon vettem helyette egy másik házat, a családhoz és az igazi barátaimhoz közel. Sajnos azóta is minden média azon rágódik, hogy mindent elvesztettem. De én optimista ember vagyok. Talán közhely, amit mondok, de szerintem nem a pénz számít az életben, hanem az a sok élmény, amit összegyűjt az ember. 

Közben a színészettel is megpróbálkoztál, mi lett ebből?

A közel kétéves közszereplés alatt a közönségtalálkozók mellett szerencsém volt a Ruttkai Éva Színházban hét darabban játszani. Szalai Zsolt igazgató úr meggyőződése volt, hogy Nagy Miklós igazgató-rendező segítségével megbirkózom a feladattal. Nem is sejtette, hogy New Yorkban a röpke egy év alatt két intézetbe is beiratkoztam színjátszást tanulni. A színészi pálya néha keserű kenyér. Tetézte ezt Nagy Miklós művész úr hirtelen elvesztése. A sors átírt mindent. Mégis csodálatos élményekben volt részem, boldog vagyok, hogy csodálatos előadóművészeket ismertem meg. A színház a szívem csücske marad, míg élek.

Ha jól tudom Angliában kezdtél új életet…

Miután lecsengett a hírnév újra a vendéglátásé lett a főszerep és Londonban folytattam az életemet egy étterem láncnál. Lentről kezdtem, mint felszolgáló, és az üzletvezetői poszt után kineveztek az északi régió vezetőjévé, ahol 12 éttermet vezettem közel nyolc éven át.

Aztán egy idő után a feleségeddel együtt éttermet is üzemeltettetek…

Igen, megnyitottuk saját éttermünket egy jacht kikötőben Lincoln elit negyedében. Három évig keményen dolgoztunk. Lengyelországból hoztunk egy séfet, aki Michelin-csillag megszerzését tűzte ki célul. A csodálatos ételkülönlegességeket minőségi borokkal párosítottam. Sajnos az angol Pub kultúra és a realitás az, hogy pizzára és a spagettire nagyobb az igény Angliában.

Ennyi év után mégis miért döntöttél úgy, hogy visszatérsz Magyarországra?

Két éve úgy döntöttük, hogy visszatérünk, meglepő, de azóta sem bántuk meg ezt a döntést. Palágyi Eszter hívott sommelier-nek a Michelin-csillagos Costes étterembe, és örömmel vállaltam a kihívást. Büszke voltam, hogy mennyit fejlődött a magyar borok színvonala az elmúlt 10 évben. A legmagasabb elvárással érkező magyar és külföldi vendég is elégedett volt a csodálatos ételkülönlegességek és italpárosítások élményével. Így szerettem bele a kis magyar pincészetek értékes boraiba.

Nem csak sommelier-ként tevékenykedtél a Costes-ben, hanem rövid időn belül az étterem managere is lettél…

Mindig lentről kezdtem, de kemény munkával vezetői pozíciót értem el bárhol a világban. Tudtam, hogy a több évtizedes külföldön szerzett tapasztalatom miatt élményt tudok nyújtani egy Michelin színvonalú étterem vendégköre számára.

Most mivel töltöd az idődet?

A vírus miatt kialakult válság romba döntötte az általam imádott vendéglátást, de hiszem, hogy ahogyan a New Yorki 2001-es tragédia után, mi is képesek vagyunk talpra állni és kilábalni a nehézségekből. Optimizmusomat mutatja, hogy épp most hoztam létre a Vitko Wine Selection kezdeményezést. Feladata, hogy az eddig kizárólag a csúcsgasztronómiában elérhető borritkaságokat a magyar és külföldi fogyasztók asztalára eljuttassam pince áron és egyben nem csak kiszolgálni a színvonalas fogyasztókat, hanem igényt formálni a jó minőségű borokra.

Fotó: Vitkó László

Ez is érdekelhet

Küldj egy üzenetet!