A Bükki borvidék jövője közös szívügyünk – Borbély Rolanddal beszélgettem

A Bükki borvidék jövője közös szívügyünk – Borbély Rolanddal beszélgettem

A Szövetség a Bükki Borvidékért – melynek alapító okiratát 14 borász írta alá – jelenleg egy jogi formával nem rendelkező civil érdekközösség, melynek célja, hogy összefogja és koordinálja azokat a szakembereket, akik szívügyüknek tekintik a Bükki borvidék jövőjét, és ezért aktívan tenni kívánnak. A szakmai bemutatkozáson a szövetség meghívására a WineArtCulture is részt vett, melynek apropójából Tóth Zsófia, az oldal vendégszerzője beszélgetett Borbély Rolanddal.

Ki hozta létre és milyen céllal jött létre a szövetség?

A szövetséget Hajdu Roland hívta életre és Sándor Zsolttal együtt segítettük őt a pontok kidolgozásában. Az első találkozóra meghívásos alapon került sor, és olyan fiatal borászok kerültek be, akikben életkorukból adódóan és eddigi munkásságuk alapján látjuk a potenciált. A Bükki borvidék jövője közös szívügyünk, így ebből adódóan céljaink között szerepel a jelenlegi ültetvények állapotának stabilizálása, javítása, dűlőink és pincesoraink védelme, és nem utolsósorban az éghajlati és termőhelyi adottságokat tükröző, magas színvonalú borok készítése. A borvidék jövőjének kulcsa a termesztésre legalkalmasabb fajták kutatása, mellyel a Bükki borvidék identitása hosszútávon megalapozható. Mindezt folyamatos tanulással, kutatómunkával, a tudás, tapasztalatok egymással való megosztásával képzeljük el.

Milyen fő feladatokat határoztatok meg az induláskor?

Az induló három fő feladatunk a dűlőink feltárása, a termékleírásunk változtatási javaslatának kidolgozása, valamint a szakmailag megalapozott borvidéki fajtakísérletek előkészítése. Ezeket fél-egy éves munkacsoportokban dolgozzuk fel, amiket a szövetség előtt prezentálunk, írásos anyag is készül róla, ami aztán felkerül a honlapunkra is.

Mennyire szolgált mintaként a Csopaki Kódex vagy éppen a Magma Mátra?

A Csopaki Kódex és a Magma Mátra is előttünk állt, mint követendő példa, mindkettőt egy nagyon jó kezdeményezésnek tartom. Már korábban is megfogalmazódott bennünk a gondolat, hogy a bükki borászoknak össze kellene fogniuk, hogy létrehozzunk egy olyan rendszert, ami a mi helyzetünkből, jelenlegi állapotunkból kiindulva értéket képes teremteni. Fontos, hogy ennek az értéknek láthatónak és ellenőrizhetőnek kell lennie a hitelesség szempontjából. Most, az utolsó előtti pillanatban jött el az idő, hogy létrehozzunk egy olyan szövetséget, ami mögé minden bükki borász fel tud sorakozni.

Bárki csatlakozhat a szövetséghez?

A szövetség nyitott, két szinten lehet csatlakozni: az egyik a Classic Bükk, a másik a Terroir Bükk. Mindkét szint a meglévő eredet-és minőségvédelmi szabályozás keretein belül fut, azt kiegészítve szigorúbb feltételekkel. 2018-ban már elindultunk a Terroirral, itt már megvannak a jelentkezők, ebből 2019 végére lehetnek borok. Elég szigorú a feltételrendszer: Kárpát-medencei fajtának és saját termelésűnek kell lenni a szőlőnek, a terméskorlátozás és az ökológiai művelésre való átállás is a kikötések között szerepel, valamint az is, hogy a borászatban is csak a legszükségesebb beavatkozás történjen. Ezután két lépcsős ellenőrzésen esnek át a borok bíráló bizottságok előtt. A Terroir Bükk azt a célt hivatott betölteni, hogy minden évben előállítsuk azt a néhány csúcsbort, ami aztán a borvidék zászlóshajójának szerepét tölti be és a Bükki borvidéket képviseli hazai, vagy akár nemzetközi színtéren. A másik szint a Classic Bükk, ami a mai OEM szabályozáson belül egy komolyabb ellenőrzési szintet biztosít. Itt az a cél, hogy a mindennapok asztalára készüljön egy olyan egyszerű, jól iható bükki bor, ami bükki szőlőből készült. Várunk szakembereket minden területről: boros-gasztró vonalról, de akár pályázatmenedzsereket vagy történészeket is, bárkit, aki a borvidékért aktívan tenni kíván.

Melyik szőlőfajtát emelnél ki, mint a Bükki borvidék meghatározó fajtáját?

A zenitet, ami személyes kedvencem, és ez később akár a borvidék egyik meghatározó szőlőfajtája is lehet. A Terroir Bükk feltételrendszerének kidolgozásakor azonban nem akartunk senkit kizárni azáltal, hogy egy szőlőfajtát határozunk meg, hanem szerettük volna minél szélesebb kör előtt megnyitni a lehetőséget, ezért bármely kárpát-medencei fajta bekerülhet.

Hogyan tervezitek életben tartani a szövetséget a jövőben?

Igyekeztünk élhető kritériumokat kidolgozni, és az a célunk, hogy olyan borokat készítsünk, amely ezeknek megfelel. Ez egy értékrend, amit mi vallunk, és ebben is szeretnénk különbözni másoktól.

Szöveg és képek: Tóth Zsófia

 


Related Posts

Szakbarbárok, plecsnivadászok kíméljenek!

Szakbarbárok, plecsnivadászok kíméljenek!

A bort inni, élvezni kell. Főzni valamit mellé, majd körbeülni az asztalt barátokkal, családdal, és kinevetni hangosan az egész világot: politikát, játszmákat, érdekeket, hazugságot, képmutatást, inflációt. „Igyál, a többit majd hozza a bor.” – és mennyire igaza volt Hamvas Bélának, amikor 1945-ben Balatonberényben A bor […]

A kékfrankos és a vaddisznó esete

A kékfrankos és a vaddisznó esete

A The Ritz-Carlton, Budapest étterméről, a Deák St. Kitchen-ről és séfjéről, Sugár Róbertről már egy korábbi bejegyzés alkalmával ejtettem néhány szót, ha esetleg valaki lemaradt volna, akkor IDE kattintva megtalálja az információt. Nem mellesleg egy izgalmas wagyu receptet és egy borpárosítást is talál majd ott. […]



Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..


Inline
HA TETSZETT, AKKOR FACEBOOKON IS KÖVETHETED A WINEARTCULTURE OLDALÁT! KÖSZÖNÖM!
Inline
HA TETSZETT, AKKOR FACEBOOKON IS KÖVETHETED A WINEARTCULTURE OLDALÁT! KÖSZÖNÖM!