A magyar dűlő, ahol emberemlékezet óta szőlőt művelnek

A magyar dűlő, ahol emberemlékezet óta szőlőt művelnek

Kovács Tamás, a Balaton egyik legszebb panorámájával rendelkező, a csopaki szőlők védőszentjéről elnevezett Szent Donát Borkúria tulajdonos-borásza tősgyökeres balatoni családból származik. Apai ágon csopakiak, anyai ágon pedig Káli-medenceiek. Számára fontos, hogy úgy dolgozzanak a szőlőben, mind növényvédelem, mind talajgazdálkodásban, hogy az minél természetesebb legyen, így az ökológiai gazdálkodás Kovács Tamás számára magától értendő. 

A birtok alapjait 1994-ben tették le, de a családban a szőlő és a borkészítés hosszabb hagyományokra nyúlik vissza. Az eredetileg külügyi pályára készülő Tamás gimnazistaként egy évet Belgiumban töltött, és ennek az időszaknak köszönhetően más irányt vett az élete. Visszatérve Magyarországra már nem volt kérdés számára: folytatva a családi hagyományokat, szőlővel és borkészítéssel szeretne a jövőben foglalkozni.  Aki többet szeretne tudni Kovács Tamás munkásságáról, illetve a Szent Donát Borkúriáról, egy korábbi vele készített interjúmban több mindent megtudhat: ITT olvasható. A mostani cikk apropója az oldalon korábban megjelent, és nagy népszerűségnek örvendő Hat borász, tizenkét bor (ITT és ITT olvasható) című kétrészes sorozat, mely arra ösztökélt, hogy Egy borász, egy dűlő néven ismét elindítsak egy újabb rövid sorozatot. Így különböző borvidékeken gazdálkodó borász ismerőseimet kértem meg arra, hogy válasszanak ki egy általuk preferált dűlőt, és erről osszanak meg néhány érdekességet. A sorozat második részében most Kovács Tamás gondolatai olvashatóak.

Slikker-dűlő Csopak (Paloznak)

Rövid áttekintés

A Csopak és Paloznak között elterülő Slikker-dűlő közigazgatásilag Paloznakhoz tartozik, eredetvédelmi és hegyközségi határok szerint pedig Csopak hegyközség és a Csopak OEM egyik történelmi dűlője. Csopak hegyközség ugyanis 5 falu együttes szőlőhegye (Csopak, Paloznak, Lovas, Alsóörs, Felsőörs), melyhez összesen bő 200 ha szőlő tartozik, ami több mint 40 dűlőre oszlik. Az összesen 4 hektáros Slikker csopaki viszonylatban átlagos méretű dűlőnek mondható. A tulajdoni viszonyokat tekintve 5 vágóra oszlik, mind az 5 vágó 100% olaszrizling, a tőkék átlag életkora pedig 40 év. A Szent Donáthoz a dűlőből összesen 2 ha tartozik. Hagyományosan innen válogatjuk az egyik dűlőszelektált (Slikker) olaszrizlingünket.

Története

A Slikker a Paloznak fölötti szőlőhegy egyik olyan dűlője, ahol emberemlékezet óta szőlőt művelnek, történelmi hagyatéka pedig nemzetközi viszonylatban is egyedülálló. A környéken fellelt tárgyi bizonyítékok a kereskedelmi célú bortermelés kezdetét Pannónia római provincia kialakulására, a Kr.u. I. század végére, Kr.u II. század elejére teszik. Ekkor jelentek meg a környéken az első észak-itáliai befektetők, akik felvásárolták a veterán telepes családok termőföldjeit. Csopak-Paloznaktól 8 km-re északra, a mai Balácán épült meg Pannónia legnagyobb villabirtoka, amihez fénykorában 10.000 ha termőföld tartozott. Az alapító-tulajdonos Claudius-család kereskedelmi mennyiségben termelt itt gabonát, gyapotot, húst és bort a hadsereg, valamint a városok számára. A balácai villabirtok szőlői a mai Csopak és Paloznak között terültek el, a termést a Nosztori-völgyön keresztül szállították be a villabirtokra. A Slikker-dűlő közvetlenül a régi római út mentén fekszik, igen valószínű, hogy már a kezdetektől szőlő borította. A Római Birodalom szétesését követően a helyben maradt romanizált lakosság és az itt élő ószláv és más törzsek a szőlőművelést valószínűleg folytatták. Ennek bizonytéka, hogy Paloznak neve ószláv nyelven „szőlők alatti hely“-et jelent.

A honfoglalás után a Magyar Királyság legrégebbi fennmaradt dokumentuma, ami szőlőt említ, az szintén paloznakhoz kötődik. Az 1079-es latin nyelvű Guden oklevél – mely lényegében egy adománylevél – az ország második legöregebb írásos emléke a Tihanyi Apátság alapítóleve után (1054). A névadó Guden vitéz Paloznak környékének hűbérura és Szent László lovagja. Az oklevél szerint a király hadba hívja Gudent a németek ellen. Az Esztergom alatti katonai táborban Guden a hadjárat előestéjén Szent László és ország főurainak jelenlétében felajánlja minden birtokát a paloznaki plébániának, abban az esetben, ha nem térne haza a hadjáratból. Guden végül nem tér haza és így a hűbérbirtoka a paloznaki plébániára száll. Gudennek az oklevél szerint egyetlen kérése volt cserébe: hogy a plébánia minden évben tartson egy misét az ő lelki üdvéért. A királyi pecséttel ellátott oklevelet a Veszprémi Érseki levéltárban őrzik a mai napig. A Slikker dűlő ezer éven keresztül egyházi szőlő volt és a plébánia utolsó megmaradt szőlője is ma a Slikkerben található. Sőt, a plébánia pincéje is a dűlő nyugati sarkában van. Az itt termett bor a mai napig az ezer éves Árpád-kori templom misebora. A Guden hagyomány újraélesztéseként, pedig néhány éve újra tartanak misét Guden lelki üdvéért minden október második szombatján.

A dűlő a Slikker nevet a XIX. század végén, a filoxéra vész után kapta, amikor a vagyonos Schrikker-család megszerezte a dűlő egy részét. Az általuk épített, a dűlő északkeleti csücskében álló présház a mai napig a család leszármazottainak a tulajdona. A szőlőben dolgozó falubeliek sokszor nevezik el a dűlőt az aktuális gazdájáról, így történt ez a Schrikker család esetében is. Az évtizedek alatt a Schrikker név azonban a népnyelvben egyszerűen Slikkerré „kopott“, a dűlő így őrizte meg a család nevét.

Geológia

A Slikker dűlőnek ritka és különleges a geológiája. Talaja mélyvörös perm homokkő máladék, az alapkőzet pedig perm vörös homokkő. Ez a legidősebb kőzet- és talajtípus, amin szőlő terem Magyarországon. Vörös színét a magas vasoxid tartalmának köszönheti, emellett rengeteg más ásványban is gazdag, mésztartalma alacsony. Eredete a Variszkuszi-hegységrendszerre vezethető vissza, mely 300 millió éve gyűrődött fel, többezer kilométeren keresztül húzódott kelet-nyugati irányban az egyenlítő mentén a Pangea őskontinens kellős közepén. A mai Himalájához hasonló Variszkuszi ércekben gazdag vulkanikus hegységrendszer volt. Hazánk akkoriban a hegységrendszer keleti végében az egyenlítő közelében feküdt. Az évmilliók alatt elkopott hegység pora nagy vastagságban halmozódott fel a hegységrendszer két oldalán. A belőle létrejött vöröskőre később mindenütt vastag tengeri üledék rakódott 150 millió éven keresztül. Éppen ezért a perm vörösföld ritkán kerül a felszínre. Mélyen a föld alatt az egész Kárpát-medencében megtalálható, Kecskeméten például olajipari fúrásokból tudni, hogy 3 km mélyen van. Látványos mennyiségben a balatoni árokrendszer tektonikai mozgásai miatt Csopak és Balatonalmádi között valamint Révfülöp környékén és a Káli-medence egy kis részén van felszínen. Az ősi hegységrendszer legnyugatibb pontja ma egyébként az Appalache hegység, aminek lábánál Virginia ugyanerről a vörösföldről híres.

A Slikkerben termő olaszrizling szépen hozza a vörösföldre jellemző sós-ásványos jegyeket. Az alacsony mésztartalom miatt a savak nem metszőek, inkább játékosan vibrálóak. A többi vörösföldes dűlőhöz képest a Slikker kicsit púposabb és ezért szárazabb, az itt termő borok valamivel koncentráltabbak. A Slikkerben termő bort a gazdák mindig is magasra tartották. A Slikker által paloznakiak szívesen heccelték a csopakiakat azzal, hogy náluk terem a legjobb Csopaki. A még feljebb fekvő márga alapú dűlők olaszrizlingje mindig robosztusabb és karakterük élesen elválik a vöröstalajú dűlőktől. Ez a geológiai kettősség és az általános olaszrizling dominancia alapozta meg a Csopakon kifejlődött dűlőkultúrát.

Szerző: Noreplika (Németi Sándor), borszakértő, a Magyar Borszakírók Körének tagja, az oldal tulajdonosa és főszerkesztője

Fotók: Szent Donát Borkúria


Related Posts

Kovács Tamás: Ne a gumimatrac és a lubickolás legyen a Balaton fő üzenete

Kovács Tamás: Ne a gumimatrac és a lubickolás legyen a Balaton fő üzenete

Az alacsony felvásárlási árak miatt sokan felhagynak a szőlőtermeléssel, így vannak olyan falvak a Balaton körül, ahol teljesen megszűnt a szőlőtermelés. Sajnos nincs értéke a szőlőnek, és ez egy komoly probléma jelenleg Magyarországon. A múltkori Csapody Balázzsal készített interjúm után ismét a Balaton a főtéma: […]

Nagy Miklós – Egy ország marketingje hosszú távú gondolkodást igényel

Nagy Miklós – Egy ország marketingje hosszú távú gondolkodást igényel

„Állandó csapongás és próbálkozás zajlik minden téren az országban, de közben hiányoznak a jól átgondolt ötletek.(…) A politikával pedig fontos lenne megtalálni a közös hangot, hogy együtt építsük a Balaton jövőjét”. A balatoni négyrészes sorozatom záró részében Nagy Miklóssal, a Hotel Bonvino, Kisfaludy-ház, Borbarátok és […]



Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .