“Villámgyorsan kell változtatni Tokajban” – Balassa István

“Villámgyorsan kell változtatni Tokajban” – Balassa István

Balassa Istvánnal, a Tokaji borvidék fiatal generációjának egyik legkiválóbb borászával beszélgettem, akinek a 2017-es évjáratú Bomboly szamorodniját a világ egyik legnagyobb presztízsű magazinja, az angol Decanter, beválasztotta 2020 legjobb 15 bora közé.

A decemberi Figyelő Hetilapban veled készített interjúmban, még ha szűkszavúan is, de éppen azt ecsetelted, hogy szerinted a szamorodni a jövő legfontosabb bora lesz a tokaji borvidéken. Miért gondolod ezt, tudnád ezt részletesebben is kifejteni?

Mindenképpen fontos, hogy azok a borok, amiket készítünk, akár édes, akár száraz borokról beszélünk, magas, adott esetben kiemelkedő minőségűek legyenek, és ehhez olyan ár-érték arány társuljon, ami a piac számára megfelelő. A borvidékünk arányaiban általánosságban nagy mennyiségű egyedi édesbor előállítására képes, és ennek a piacra helyezése elég komoly gond, mivel az édesborok piaci szegmese jelenleg viszonylag szűk. Így, ha az egyediséget, ár-érték arányt, fogyaszthatóságot, gasztronómiai lehetőségeket nézzük, számomra egyértelműen a szamorodni lesz a megoldás erre a komoly kihívásra.

Sokan állítják, hogy az édes borok fogyasztása erősen visszaesőben van, közben, ahogyan te is többször állítottad, a Tokaji borvidék, adottságait tekintve édesbor orientált. Ebből a perspektívából nézve, miként látod a borvidék jövőjét, illetve mennyire fontos a megújulás?

Hát igen, van egy apró, de elég fontos anomália a borvidék jövőjét illetően. Amiben a legjobbak vagyunk, az a legnehezebben értékesíthető. Az édes borok fogyasztása egyértelműen a gasztronómiához kötődik. Emiatt a legfontosabb feladatunk a gasztronómia formálása, oktatása abból a szemszögből, hogyan lehetne felhasználni minél több területen a borvidék legkomolyabb adottságú termékeit.

Visszatérve a korábbi interjúnkhoz, azt mondtad, hogy új gondolatok szükségesek a borvidéken. Ez egyfajta gyökeres változást jelentene?

Mindenképpen fel kell vennünk a kesztyűt és formálnunk kell a szabályzási és törvényi környezetet (bortörvény/termékleírás) olyan irányban, ami segíti a munkákat. A borvidék mindig abban látta a kitörés lehetőségét, ha erőteljesen szabályoz és nagyon erős eredetvédelmet épít a borvidék termékei köré.  Ez egy alapvetően kitűnő gondolat, mindaddig, amíg nincs hatással a gazdasági lehetőségekre. A tradíció, a bonyolult termékmátrix, a piacilag elavult termékek mind-mind gátolták a gazdasági alapok megszilárdulását, és egy gazdaságilag labilis helyzet alakult ki, ami meggátolta a fejlődést. Véleményem szerint hibrid megoldást kell találnunk. Bizonyos termékek esetében (aszú/szamorodni/dűlőszelektált szárazborok) precízebb szabályozás és eredetvédelem szükségeltetik, ellenben a termékpiramis alsó szegmensében liberalizálni kellene a szabályzást a gazdasági alapok megszilárdításához.

Ezen kell most villámgyorsan változtatni, valamint minden erőforrást a fejlődés/fejlesztés megvalósítására kell felhasználnunk. Ez igaz mind a szőlészeti, borászati, kereskedelmi, marketing folyamatokra.

Figyelve az elmúlt évek jelentős világpiaci változásait, a saját pincészetednél milyen változások történtek?

Elkezdtem egy jó ár-érték arányú tokaji „bisztróbor” megalkotását, valamint a szamorodniban rejlő piaci és minőségi lehetőségek kiaknázását kutatom. Jelen pillanatban úgy látom, ez a két irány, ami a közeljövőben a stabil gazdasági alapok megszilárdításában jelentős szerepet fog játszani az én esetemben. Ehhez az első lépés a gazdaságilag megfelelő termelési alapok kialakítása. Belefogtam a területeim újratelepítésébe, kísérleteket végzek ennek keretén belül klónokkal és alanyokkal, illetve új fajták létjogosultságát is vizsgálom. Ez egy hosszú távú munka, úgy 15-20 év, de a borászok életében ilyen léptékű időlépcsők vannak. A borászati lehetőségeket kutatása is folyamatos, keresve a legjobb minőség elérhetőségét. Úgy vélem, hogy a borvidék még nagyon keveset használ azokból a fantasztikus lehetőségekből, amik rendelkezésünkre állnak. A lehetőségek kutatása a határok feszegetése, ami most a legjobban érdekel.

Térjünk vissza a szamorodnira: múlt év végén egy igazán szenzációs magyar borsikerrel zárult az év, hiszen a 2017-es évjáratú Bomboly szamorodnidat a világ egyik legnagyobb presztízsű magazinja, az angol Decanter, beválasztotta 2020 legjobb 15 bora közé. Milyen érzésekkel fogadtad a hírt?

Hát egy ilyen hírnek mindenki nagyon örül. Pályafutásom eddigi egyik legkomolyabb elismerése. Az, hogy egy ilyen fontos véleményalkotó fórum, mint az angol Decanter egy ilyen pici borászat borát beválasztja az év 15 legkiemelkedőbb bora közé, nagy elismerés. A világ összes részéről érkeznek a versenyeire, tesztjeire különböző borok, így még komolyabb az elismerés, mert ez egy nagyon széles spektrum vörös és fehérborokkal, pezsgőkkel, erősített borokkal. Ezekben a kóstolási panelekben tényleg a világ legkomolyabb, nagy tapasztalattal rendelkező szakemberei tesztelnek, többnyire Master of Wine-nok vagy Master Sommelier-ek. Így ez az elismerés alátámasztja, hogy amit a szamorodniról gondolok, az megállja a helyét a világban egyediség, minőség, és unikális jellegét tekintve is.

Tágabb értelemben mit jelenthet ez az elismerés Tokaj-Hegyaljának?

Minden külföldi elismerés nagyon fontos, hiszen ezeken keresztül tájékozódik a világ arról, hogy mit csinálunk itt messze mindentől, és ezt milyen sikerrel. Mindig nagyon örülök, ha egy tokaji bor sikert ér el külföldi megmérettetéseken, hiszen ez a borvidéket és minden borászt is előrébb viszi mindig egy lépéssel.

Nem ez az első nagy elismerése a borvidékünknek, hiszen már elértük a mágikus 100 pontot is. Ellenben ebben a kontextusban mindenképpen jelentős, hiszen nagyon sok bor közül került be a szűk Top 15-be, és ez azt jelzi, hogy a borvidékünk adottságai komoly világszintű minőségi potenciálra predesztinálnak minket.

A kiváló 2017-es évjáratban lehetőséged nyílt 7 dűlőszelektált szamorodnit készíteni. Milyen tapasztalatokat szűrtél le addig?

Ez egy abszolút kísérlet, ami azt az állítást hivatott bebizonyítani, hogy komoly beltartalommal rendelkező édesborok is képesek a termőhelyi sajátosságok reflektálására.  Mivel a szamorodni minőségi fejlesztése igen sok tapasztalatot igényel, kézenfekvő volt, hogy egy ilyen fantasztikus évjáratban a lovak közé csapok és tapasztalatot gyűjtök.

Rajtam kívül egy-két kisebb pince készít dűlőszelektált szamorodnit, de engem nagyon érdekelt, hogy van-e eltérés, ha azonos adottságokkal szüreteljük, és azonos borkészítési technológiát alkalmazunk. Nagyon izgalmas volt látni az eltérő fejlődési útvonalakat, és a borok fejlődését. Sokat tanultam az erjedés megzabolázhatatlanságáról, valamint a termőhely és az erjedési dinamika kapcsolatáról. És hát eredményként az jött ki a végén, amire számítottam. Javaslom, hogy akit ez érdekel, kóstolja meg és tapasztalni fogja a szamorodni és a termőhelyek csodálatos találkozását.

Miről fognak szólni majd a következő évek a Balassa pincészetnél?  

Ha most egy kis fanyar angol humort szeretnék csempészni a mondanivalómba, azt mondanám a Covid piaci hatásának a kiheverésével….Teljesen új piaci helyzet van kialakulóban, amihez alkalmazkodnunk kell. Ellenben a változás mindig jó dolgokat is eredményez, hiszen az evolúció fontos egy borvidék életében is. Most van lehetőségünk fejleszteni, hiszen szükségszerű. Én is figyelem mi történik a világban, ki hogyan reagál, és merre megy tovább. Mint említettem, fantasztikus lehetőségen ülünk, de nagyon kis hatékonysággal használjuk ki. A következő évek ennek a hatékonyság kihasználásnak a remélhetőleg exponenciális fejlesztésével fognak eltelni.

Szerző: Noreplika (Németi Sándor), az oldal tulajdonosa és főszerkesztője

Borítókép: Furmint Photo, a többi kép forrása Balassa István


Related Posts

Kiss János tokaji borász: Az életem egy nyitott könyv

Kiss János tokaji borász: Az életem egy nyitott könyv

Kiss János, a 2006-ban alapított bodrogkisfaludi Breitenbach Pince tulajdonos-főborásza az egyik legőszintébb magyar borász, aki magáról mindig szerénységgel, társairól pedig nagy alázattal beszél. 2005-ben egy frontális baleset és egy rossz műtét után, egy orvosi műhibával a háta mögött újra kellett kezdenie az életét, de mint […]

„Újjászületett Tokajban az a kúria, amely II. Rákóczi Ferenc fejedelmet is vendégül látta”

„Újjászületett Tokajban az a kúria, amely II. Rákóczi Ferenc fejedelmet is vendégül látta”

A Rákóczi családnak egész Tokaj-hegyalján kiterjedt birtokai voltak, Mád azonban külön figyelemre érdemes: már a kora újkorban is kiváló borokat termeltek errefelé, mi több, közel háromszáz éves dokumentumok alapján okkal feltételezhető, hogy a most megújult kúria 1708-ban többször is vendégül látta II. Rákóczi Ferenc fejedelmet. […]



Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .