Mátrai borvidék, a kékfrankos új lehetősége?

Dr. Mészáros Gabriella szervezésében a kissé elfeledett, de komoly potenciállal bíró Mátrai borvidék Budapestre látogatott 2026. júniusának első napjaiban. Pontosabban a Magyar Tudományos Akadémia gyönyörű termébe. A résztvevő pincészetek és termelők mindegyike organikus vagy más, természetközeli művelésmódot alkalmaz a szőlőben, pincében. Tevékenységüket pedig összeköti az az elköteleződés, amit a termőhely, a hagyományos szőlőfajták és kézműves szőlőfeldolgozás iránt tanúsítanak. 

A Mátrai borvidék borai egyelőre ritkán jutnak el a fővárosi borfogyasztókhoz, ezért Mészáros Gabriella nemzetközi borakadémikus (AVilla Pasarét) Budapestre hívta a termelőket, hogy az érdeklődők számára bemutassák legszebb tételeiket. Azok számára, akik mélyebben is szerettek volna belemerülni a mátrai kékfrankos fajta sokszínűségébe és lehetőségeibe, Mészáros Gabriella tolmácsolásában egy színvonalas mesterkurzus keretén belül megtehették mindezt. Ennek megfelelően a sétáló kóstolót egy 11 tételből álló kékfrankos ültetett mesterkurzus nyitotta meg, elsősorban a jelenlévő szakírók részvételével. A cél a kékfrankos fajta elsődleges mátrai stílusjegyeinek bemutatása volt. A kóstolón résztvevők, így magam is, tapasztalatot szerezhettek a borok érlelhetőségéről is.

A Mátrai borvidék Budapestre látogatott

Vannak borvidékek, amelyeknek nem igazán kell bizonyítaniuk semmit. Régóta ott vannak a térképen, nevük önmagában hívószó a borfogyasztók számára. És vannak olyanok, amelyeknek újra és újra meg kell mutatniuk magukat. A Mátra sokáig ez utóbbiak közé tartozott. A kiváló adottságok mindig is ott voltak, a kérdés sokkal inkább az volt, mikor érkezik el az a generáció, amely nem csupán szőlőt, hanem történeteket, termőhelyet és identitást is képes palackba zárni. Úgy tűnik, hogy ez az elmúlt néhány évben megérkezett. Egy biztos: a Mátrai borvidék jelenleg izgalmas és kreatív időszakát éli, egyre jobb műhelyek és pincészetek alakulnak meg. Ennek az átalakulásnak adott látványos lenyomatot ez a budapesti szakmai bemutató, amelyet Dr. Mészáros Gabriella nemzetközi borakadémikus szervezett. Nem egyszerűen borok érkeztek, hanem egy borvidék önarcképe. A részt vevő termelők munkájában sok a közös vonás. Organikus vagy természetközeli művelés, alacsony beavatkozás a pincében, a termőhely iránti tisztelet és a meggyőződés, hogy a bor elsősorban nem technológiai termék, hanem a táj lenyomata. Ez a szemlélet az elmúlt években egyre meghatározóbbá vált a Mátrában, és talán ennek köszönhető, hogy a borvidék neve ma már egyre gyakrabban bukkan fel szakmai beszélgetésekben, és jó esetben az éttermi borlapokon is.

A mesterkurzus borai

A változás egyik legfontosabb főszereplője a Mátrai borvidéken a kékfrankos lett

Kevés fajta képes olyan pontosan visszaadni egy termőhely karakterét, mint a kékfrankos. Nem véletlen, hogy a Kárpát-medence legfontosabb kékszőlő-fajtájaként tekintenek rá. A Mátrában, mint ezt a kóstolón is tapasztalhatta a közönség, különösen jól érzi magát. A mesterkurzus alkalmával a tizenegy tételből álló válogatás – még akkor is, ha néhány tétel stílusban nem teljesen definiálta magát - meggyőző képet adott a fajta lehetőségeiről. A borok különböző utakat jártak be: volt közöttük tartályban érlelt, vibrálóan gyümölcsös tétel, hordós érlelésű, komoly szerkezetű bor és amforában készített kékfrankos is. A különbségek ellenére valami mégis összekötötte őket: a lendületes savak, a gyümölcsösség, és a helyi karakter. A résztvevők figyelmét viszont nemcsak a fiatal évjáratok kötötték le. A 2009-es Vitézföld-dűlős kékfrankos ugyanolyan lelkesedést váltott ki, mint a friss, 2023-as tételek. Ritka pillanat, amikor egy bor egyszerre tudja bizonyítani a jelen erejét és a jövő ígéretét, a mátrai kékfrankos pedig ezen a napon ezt tette. A mesterkurzust követő sétáló kóstolón a borvidék másik arca is megmutatkozott. Könnyed fehérek, natúrborok, pét-nat tételek, komoly vörösborok és őshonos fajták sorakoztak az asztalokon. A stílusok sokfélék voltak, mégis ugyanarról beszéltek: egy borvidékről, amely hosszú idő után végre saját hangján szólal meg.

A kérdés ma már nem az, hogy képes-e a Mátra komoly és izgalmas borokat adni, hiszen a kóstolón bemutatott tételek erre egyértelmű választ adtak. Sokkal inkább az a kérdés, hogy a borvidék hogyan találja meg méltó helyét a magyar és esetleg a nemzetközi borvilág térképén. Ha a jelenlegi folyamatok folytatódnak, könnyen elképzelhető, hogy néhány év múlva a Mátráról már nem mint felfedezésre váró lehetőségről beszélünk, hanem – teljes joggal Sopront letaszítva - mint a magyar kékfrankos egyik, ha nem a  legfontosabb otthonáról.

A sétálókóstolón résztvevő pincészetek:

Amfora Arc (Gyurkó Tádé Zsolt), Benedek Pince (Benedek Péter) Centurio Szőlőbirtok (Ludányi Balázs és Tamás Gábor) Csernyik Pince (Csernyik István) Dominium Pincészet (Orbán Dániel) Eden Wine (Erik Slooten) Gobri Pince (Ludányi Gábor) H-négyzet Pince (Horváth Dániel) Hegymente Szőlőbirtok (Tóth Kinga és Kovács András) HOOP Wines (Kerekes Zoltán) ITT és MOST Pince (Hofmann Tibor) Karner Wines (Karner Gábor) Olivér Borműhely (Tóth Tamás) Páger Pince (Páger Mátyás) Renés Wine Heaven (Juhász René).

Az ültetett kékfrankos mesterkurzus borai:

Itt és Most Kékfrankos 2023, Amfora Arc Kékfrankos 2023, Centurio Diós Kékfrankos 2023, Eden Adam Kékfrankos 2022, Olivér Borműhely “Barnatanya” Kékfrankos 2021, Hegymente Szőlőbirtok Kékfrankos 2021, HOOP WINES Gereg Kékfrankos 2021, René's Wine Heaven Kékfrankos 2021, Páger Kékfrankos 2019, H-négyzet Pusztán Frankó Kékfrankos 2019, Karner Boróka Kékfrankos Vitézföld 2009

Fotók: Németi Sándor