Mit tud Ausztria, amit mások nem?

Ausztria ma a világ egyik legkarakteresebb prémium bortermelő országa, ahol a minőség mellett egyre nagyobb szerepet kap a termőhely, a fenntarthatóság és az eredet pontos meghatározása. Az Österreichische Traditionsweingüter (ÖTW) ennek a szemléletnek az egyik legfontosabb szakmai műhelye. Az osztrák borvilág egyik meghatározó szakemberével beszélgettem most, aki nem más, mint Michael Tischler-Zimmermann, az ÖTW ügyvezető igazgatója. Beszélgetésünk középpontjában a világ egyik legexkluzívabb borkóstolója állt, amelyre idén én is meghívást kaptam, emellett Magyarországról, illetve az osztrák bor jelenéről és jövőjéről is kérdeztem.

Ha mindössze három szóban kellene bemutatnia az osztrák bort egy nemzetközi fogyasztónak, melyik három tulajdonságot választaná, és miért?

Precíz, karakteres és progresszív. A precizitás alatt az osztrák borok oly sokszor megmutatkozó tisztaságát és frissességét értem. A karakteresség az eredet erős kifejezésére utal: a legjobb borokból felismerhető egy-egy régió, település, és egyre inkább maga a konkrét dűlő is. A progresszivitás pedig termelőink szemléletét tükrözi. Ausztria tiszteli hagyományait, miközben folyamatosan fejleszti szőlőtermesztését, fenntarthatósági standardjait és a termőhelyről alkotott tudását.

Ausztriát gyakran tekintik példának arra, hogyan tudja egy viszonylag kis bortermelő ország sikeresen pozícionálni magát a prémium szegmensben. Mi volt ennek a stratégiának a kulcsa?

Ausztria felismerte, hogy mennyiségi szempontból soha nem tud versenyezni. Az erősségünk a fókuszban, a minőségben és az egyértelmű identitásban rejlik. A döntő tényező a borászatok, a regionális szervezetek és az országos intézmények közös elkötelezettsége volt. A szigorú bortörvény bizalmat teremtett, a következetes és hosszú távú nemzetközi kommunikáció pedig ismertséget épített. A prémium pozícionálás akkor válik hitelessé, ha a minőség következetes, és a mögötte álló történet a pohárban is érthetővé válik. Ausztria mindkettőn türelmesen és következetesen dolgozott.

Az elmúlt években egyre fontosabbá vált a fenntartható és biogazdálkodásra épülő szőlőművelés. Mennyire vált ez mára általános gyakorlattá Ausztriában?

A fenntarthatóság egy szűkebb szakmai terület témájából az osztrák bortermelés központi kérdésévé vált. Az organikus, biodinamikus és tanúsítottan fenntartható szőlőművelés ma már szilárdan jelen van, különösen a minőségorientált birtokok körében. Az egész ágazat előtt még állnak feladatok, de az elvárások egyértelműen megváltoztak. Az egészséges talaj, a biodiverzitás, a felelős vízgazdálkodás és annak lehetősége, hogy a szőlőültetvényeket a következő generációnak is átadhassuk, egyre inkább a bor minőségének részeként jelenik meg. Az ÖTW-n belül kötelező a Sustainable Austria, illetve az organikus vagy biodinamikus gazdálkodás valamelyik tanúsítványával rendelkezni. A gyomirtó és rovarirtó szerek használata kizárt. 2026-tól pedig a Single Vineyard Summiton bemutatott minden bornak meg kell felelnie ezen standardok valamelyikének.

Grafenegg kastély, a Single Vineyard Summit helyszíne

A fiatalabb borfogyasztók preferenciái folyamatosan változnak. Hogyan alkalmazkodnak ehhez az osztrák borászatok?

Úgy gondolom, hogy a fiatalabb fogyasztók frissességet, könnyed fogyaszthatóságot, hitelességet és átláthatóságot keresnek. Szeretnék tudni, ki készítette a bort, honnan származik, és milyen értékek állnak mögötte. Az osztrák borászatok energikus, precíz stílusokkal, közvetlenebb kommunikációval és erősebb digitális jelenléttel reagálnak erre. Egyre fontosabbá válik a borturizmus, a kötetlen kóstolók, a személyes találkozások és a kortárs gasztronómia is. A fenntarthatóság és a felelős termelés szintén meghatározó szerepet játszik. A kihívás az, hogy a bort közelebb hozzuk az emberekhez anélkül, hogy leegyszerűsítenénk a kultúráját. Ausztriának ebben valódi lehetősége van, hiszen a családi borászatok nagyon személyesen tudják bemutatni saját történetüket.

Magyarországot és Ausztriát mély történelmi, kulturális és borászati kapcsolatok kötik össze. Ön szerint mely területeken lehetne tovább erősíteni a két ország borágazatának együttműködését?

Jelentős lehetőséget látok az oktatás, a kutatás és a nemzetközi piacfejlesztés területén. Ausztria és Magyarország számos hasonló kérdéssel szembesül, többek között a klímaváltozáshoz való alkalmazkodással, a vízgazdálkodással, a talaj egészségével, a fogyasztói szokások változásával, valamint az őshonos szőlőfajták nemzetközi kommunikációjával. Valójában már most is létezik egy nagyon konkrét együttműködés az ÖTW és a Szekszárdi borvidék között. Ezt a párbeszédet Wojciech Bońkowski MW kezdeményezte, akinek mesterdiplomamunkája az ÖTW klasszifikációs rendszerének tokaji alkalmazási lehetőségeit vizsgálta. A további egyeztetések végül egy lehetséges szekszárdi klasszifikációs modell első munkafolyamatához vezettek. Erről a folyamatról és a szélesebb körű együttműködés lehetőségeiről továbbra is szoros kapcsolatban vagyunk. Ez a kapcsolat jól mutatja, milyen értékes lehet a tapasztalatok megosztása úgy, hogy közben minden régió megőrzi saját, egyedi identitását.

Ha ma újra kellene definiálnia Ausztria boridentitását a világ számára, mi lenne az a legfontosabb üzenet, amelyet közvetítene?

Ausztria az eredet országa. Identitásunk messze túlmutat egyetlen szőlőfajtán vagy borstíluson. Ausztria viszonylag kis területen rendkívüli táj-, talaj-, klimatikus és regionális hagyománybeli sokszínűséget kínál. A következő lépés az, hogy ezeket a különbségeket nemzetközi szinten is világosabbá és könnyebben érthetővé tegyük. A központi üzenetnek annak kell lennie, hogy az osztrák bor az egyedi termőhelyet, a precizitást és a minőség progresszív szemléletét ötvözi.

Hogyan képzeli el az osztrák bor helyét tíz év múlva? Melyek a legnagyobb lehetőségek, és melyek lesznek a legjelentősebb kihívások?

Az osztrák borágazat jelentős piaci konszolidáció időszakába lép, amely meghatározza majd a következő öt-tíz évet. Sok olyan borászat, amely mögött nincs életképes gazdasági alap, be fogja fejezni a termelést, és Ausztria szőlőterülete is várhatóan csökkenni fog, mivel a piac már nem képes minden mennyiséget fenntartható áron felvenni. Ez a folyamat nehéz lesz, ugyanakkor a minőség nagyobb koncentrációjához is vezethet. Azok a borászatok és szőlőültetvények maradnak fenn, amelyek képesek jó és kiváló borokat előállítani, és azokat sikeresen értékesíteni is. Ausztria ezért várhatóan tovább erősíti pozícióját mint boutique bortermelő ország, amelyet jól meghatározható termőhelyek, precíz borstílusok és olyan közvetlen, személyes élményeket teremtő termelők jellemeznek, akik szorosan kapcsolódnak boraikhoz. A klímaváltozás és a növekvő termelési költségek jelentik majd a legnagyobb kihívást. A legfontosabb lehetőségünk pedig abban rejlik, hogy elszántan kezeljük ezeket a problémákat, miközben támaszkodhatunk arra a tudásra, amelyet az osztrák szőlősgazdák hosszú évek alatt felhalmoztak, kipróbáltak és alkalmaztak.

Idén szeptemberben ismét a Grafenegg kastélyban rendezik meg a Single Vineyard Summitot. Miben különbözik ez az esemény egy hagyományos szakmai borkóstolótól?

A Single Vineyard Summitot többnapos szakmai találkozóként alakítottuk ki, amely teljes egészében az eredetre összpontosít. A rendezvény központi eleme a vakkóstoló, amelynek során a szakemberek koncentrált körülmények között értékelhetik a legfontosabb dűlős borokat, és közvetlenül összehasonlíthatják az egyes szőlőültetvényeket, régiókat és évjáratokat. Ezt szőlőhegyi látogatások, szemináriumok, beszélgetések, valamint olyan kötetlen programok egészítik ki, mint például a BYOB-estünk. A program összekapcsolja a pohárban lévő bort a tájjal és az azt létrehozó emberekkel. Emellett hosszú távú kóstolási tapasztalatokat is létrehoz. Az eredmények hozzájárulnak a szőlőültetvényekről alkotott tudásunkhoz, és további szempontot biztosítanak az ÖTW klasszifikációs folyamatában.

A Single Vineyard Summitot gyakran a világ egyik legexkluzívabb boros eseményeként említik. Mitől igazán egyedülálló nemzetközi szinten?

Az exkluzivitása a fókuszából, a gondos válogatásból és abból a magas szintű szakmai környezetből fakad, amelyet biztosít. Egyetlen helyen közel 600 dűlős bort mutatunk be, köztük több mint 300 ÖTW Erste Lage bort, valamint Stájerországból, Wachauból és Burgenlandból gondosan kiválasztott tételeket. 2026-ban várhatóan mintegy 300 vezető sommelier, újságíró és borvásárló érkezik körülbelül 36 országból. Minden vendég saját munkaállomással és dedikált ülőhellyel, hat pohárral, valamint minden szükséges információval rendelkezik. A teljes kínálatból a vendégek bármikor kiválaszthatják az általuk preferált borokat, és tetszőleges sorrendben vagy kombinációban kóstolhatják őket. Ez lehetővé teszi, hogy mindenki önállóan dolgozzon, szisztematikusan hasonlítsa össze a borokat, és mélyebben vizsgáljon egy-egy konkrét kérdést.

Kevés esemény kínálja az osztrák termőhelyek ilyen széles spektrumát ilyen mélyreható elemzési lehetőséggel. A vendégek közvetlenül is beszélgethetnek a termelőkkel, meglátogathatják a szőlőültetvényeket, majd vacsora mellett folytathatják a beszélgetést. A légkör egyszerre rendkívül professzionális és személyes. Ez a kombináció tette a Summitot az osztrák termőhelyek megértésének egyik nemzetközi mércéjévé.

Grafenegg kastély, a Single Vineyard Summit helyszíne

Milyen szempontok alapján választják ki a borászatokat és borokat, amelyeket meghívnak a Single Vineyard Summitra?

A Summit programját partner szervezeteinkkel közösen, gondosan válogatva állítjuk össze. A középpontban olyan elismert egyedi szőlőültetvényekről származó borok állnak, amelyek egyértelműen kifejezik termőhelyüket, és rendelkeznek azzal a minőséggel és érettséggel, amely egy komoly szakmai értékeléshez szükséges. Minden bemutatott bortól elvárjuk, hogy a birtok és a régió legjobb borai közé tartozzon. Minden részt vevő borászatnak Sustainable Austria, organikus vagy biodinamikus tanúsítvánnyal kell rendelkeznie. A fehérborokat legalább egy év érlelés után, a vörösborokat pedig legalább két év érlelés után mutatjuk be. Hordóminták viszont nem szerepelhetnek. A partneri válogatások esetében további szempont a regionális és nemzetközi jelentőség, a történelmileg meghatározó szőlőfajták, valamint az elismert szőlőültetvények jelenléte. A cél az, hogy olyan borokat mutassunk be, amelyek hiteles és értelmezhető képet adnak Ausztria vezető termőhelyeiről.

Lát-e olyan globális trendeket, amelyek egyre inkább alakítják a csúcsminőségű dűlős borok világát?

Egyre nagyobb az igény a származás és az átláthatóság iránt. A szakemberek szeretnék megérteni, miért fontos egy adott szőlőültetvény, hogyan teljesít különböző évjáratokban, és hogy az identitása hosszú távon, következetesen felismerhető-e. Stílus szempontjából számos vezető termelő a nagyobb frissességre, egyensúlyra és precizitásra törekszik. A túlzott extrakció és a túlzott fahasználat egyre kevésbé meghatározó. A talaj egészsége, a biodiverzitás, az idős szőlőtőkék és a klímaváltozással szembeni ellenálló képesség sokkal nagyobb figyelmet kap. Egy igazán nagy termőhelynek karaktert, érlelési potenciált és a változó körülmények között is következetes teljesítményt kell mutatnia.

Hogyan befolyásolja a klímaváltozás Ausztria történelmi szőlőültetvényeinek karakterét?

A klímaváltozás megváltoztatja az érési folyamatokat, a víz elérhetőségét, valamint a cukor, a savak és a fiziológiai érettség közötti egyensúlyt. A korábbi szüret, a hosszabb száraz időszakok és a gyakoribb szélsőséges időjárási események már most is hatással vannak a szőlőművelésre. Ugyanakkor egyes hűvösebb fekvések, a magasabban fekvő területek és a kedvező vízmegtartó képességű ültetvények egyre fontosabbá válhatnak. A termelők talajműveléssel, a biodiverzitás növelésével, a lombfal kialakításával, a szüreti időpont gondos megválasztásával és ellenállóbb szőlőművelési gyakorlatokkal alkalmazkodnak. Egy termőhely alapvető jellemzői – például a geológia, a kitettség és a topográfia – viszonylag stabilak maradnak. Az azonban, ahogyan ezek a borban megjelennek, változhat. Éppen ezért a szőlőültetvények klasszifikációjának sok évjáraton keresztül végzett folyamatos megfigyelésen kell alapulnia. Bármilyen újraértékelésnek átlátható eljárásokon és erős, hosszú távú bizonyítékokon kell alapulnia.

Mit szeretne, hogy a szakmai látogatók magukkal vigyenek a 2026-os Single Vineyard Summitról? Milyen üzenettel szeretné, ha távoznának?

Azt szeretném, ha egy tisztább képlettel távoznának az osztrák borról: értenék, hogyan különböznek egymástól régióink, településeink és szőlőültetvényeink, és miért fontosak ezek a különbségek. Azt is szeretném, ha megtapasztalnák a borok mögött álló közös erőfeszítést. A klasszifikáció, a fenntarthatóság és az eredet kommunikációja együttműködést, nyitottságot és folyamatos önvizsgálatot igényel. A Summit olyan termelőket és szakembereket hoz össze, akik hajlandóak összehasonlítani, kérdéseket feltenni és tanulni egymástól. A központi üzenet az, hogy Ausztria nagy borai egy összefüggő, eredetre épülő kultúrát alkotnak. Precizitást, sokszínűséget, érlelési potenciált és erős termőhelyi kötődést kínálnak. Ideális esetben vendégeink új felfedezésekkel, tartós szakmai kapcsolatokkal és azzal a vággyal távoznak, hogy ezeket a szőlőültetvényeket több évjáraton keresztül is nyomon kövessék.

Borítóképen Michael Tischler-Zimmermann, forrás: Julius Hirtzberger