Bor
post-authorNémeti Sándor
2019. július 16.

Gróf Degenfeld Szőlőbirtok, ahol a hagyomány kötelez

post

Hagyomány tisztelet, festői környezet, szemet gyönyörködtető antik bútorok és velencei csillárok, melyek mind visszaidézik a 19. századi miliőt. Borászat szempontjából a legkorszerűbb modern technológiák, folyamatos fejlesztések, szép borok, Sulyok Balázs személyében pedig egy új, lendületes és határozott fiatal főborász. Egy szőlőbirtok, ahol az a Varkoly István tevékenykedik 23 éve vezető szőlészként, akinél csak kevesen ismerik jobban a borvidék dűlőit és szőlőültetvényeit. Mindez Tarcalon, a Gróf Degenfeld Mária és férje Dr. Thomas Lindner tulajdonában lévő, mintaszerű Gróf Degenfeld Szőlőbirtok és Kastélyszállónál.

A „Tokaj, arcok és hitvallások” sorozatom újabb része szokatlan módon egy dupla interjúval folytatódik most: Sulyok Balázzsal és Varkoly Istvánnal beszélgettem a borvidékről, a borok helyzetéről, Tarcalról, és természetesen a Gróf Degenfeld Szőlőbirtokról

Az egyik legfelkészültebb szőlész vagy a borvidéken, nálad nagyon kevesen tudnak többet a borvidékről és szőlőültetvényekről. Mikor kezdted a pályádat és hogyan kerültél a Gróf Degenfeld Szőlőbirtokra?

Gyakornokként kezdtem 1980-ban a pályámat a Tokaji Állami Borkombinátnál (a Tokaj Kereskedőház elődje, szerk.), majd több helyen is bábáskodtam telepvezetőként a borvidéken, például többek között Tarcalon a Terézia-dűlőben, Mádon a Király, Kakas, míg Mezőzomboron a Kapi-dűlőben. A rendszerváltás után a Tokaj Kereskedőház területeit kárpótláson kimérték, eladták, ennek következményeként sajnos sok szőlészre sem volt már szükség a cégnél. Másokhoz hasonlóan én is új munkahelyet és új kihívásokat kerestem magamnak, így 1996 január elsejétől váltottam, és a Degenfeld Szőlőbirtokra kerültem vezető szőlészként.

Közben a rendszerváltás óta lépésről-lépésre fejlesztetted a saját pincészetedet is…

Igen, Szerencsen a Vár feletti Árpád-hegyen található a saját, családi tulajdonú kis pincészetem központja, melyhez összességében 10 hektár szőlő tartozik. 2010 óta már fiam, Varkoly Ádám készíti a borokat, aki 2017-ben egyike volt annak a három fiatal borásznak, aki megkapta a Gál Tibor Emlékdíjat. Nagyon büszke vagyok rá. Egy fájó pont a pincészetemnél, hogy a termésnek a 70%-kát még mindig bogyóban értékesítem, és azt a minőségi követelményt, amit a szőlőművelésbe belefektetek, árban sajnos nem kapom vissza. A cél, hogy a jövőben az összes termést feldolgozzam, mert jelenleg a szőlő nagy részét kénytelen vagyok a felvásárlási áraknak megfelelően nagyon olcsón eladni.

Hogyan látja a Gróf Degenfeld Szőlőbirtok a turizmus szerepét Tokaj-Hegyalján?

Bár még hiányoznak megfelelő számban szálláshelyek és vendéglátóegységek a borvidéken, az elmúlt időben fontos infrastrukturális projektek kerültek megvalósításra. Amikor felépült a Gróf Degenfeld borászat, a tulajdonosok érezték, hogy ha borturizmussal szeretnének foglalkozni, akkor itt helyben kell megfogni a vendéget. Éppen ezért fontosnak tartották, hogy anno a Tokajhegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát tulajdonában lévő lenti épületet megvegyék, és igényes 4 csillagos szálláshellyé alakítsák át. A vendégek kikapcsolódására úszómedence, szauna, igényes gasztronómia, kültéri fitness park, teniszpályák, pincetúra, lovaglás, és sok más egyéb szabadidős programokat biztosít a Gróf Degenfeld. Tehát minden adott, hogy a látogatók kényelmesen tudják élvezni a Degenfeld borokat és a borvidék adta nyugalmat. Élményt és olyan szolgáltatásokat kell nyújtani az idelátogatóknak, hogy máskor is visszatérjenek. Erre kell törekednie mindenkinek Tokaj-Hegyalján.

[caption id="attachment_15052" align="alignnone" width="1366"]Gróf Degenfeld Szőlőbirtok Gróf Degenfeld Szőlőbirtok[/caption]

Ha már a többes szám szóba került, beszéljünk az összefogásról Tokaj-Hegyalján…

Nagyon nehéz több borászatot vagy borászt összefogni, egyedül pedig mindenkinek nehezen megy. Persze vannak egyesületek - én is többnek vagyok a tagja - és közös megjelenések, de a végén mindig oda lyukadunk ki, hogy elcsúsznak, elsiklanak a dolgok.

Hogyan látod Tarcalt és az itteni közösséget?

Jó kezdeményezésnek tartom a Tarcal Bor és Kultúra Egyesület létrejöttét, ami több borászatot és szállásadót fog össze az égisze alatt, mely azon dolgozik, hogy a számtalan kulturális értékkel bíró Tarcal településre turisztikai szempontból, programok által felhívja a figyelmet. Szintén jót tett a tarcali közösségnek, hogy a Terézia-domb tetején található, Gróf Grassalkovich Antal által 1750-ben Mária Terézia tiszteletére építtetett kápolnát hosszú sanyarú sorsa után a Gróf Degenfeld család 2015-ben felújította. A kápolna nem csak fontos történelmi látványosság, és a Tarcalon is áthaladó Mária-út egyik állomása, hanem a Degenfeld Szőlőbirtok kiemelt termőterülete is egyben, mely csodálatos rálátást biztosít a Terézia-dűlőre, ahonnan a borászat dűlőszelektált hárslevelűje is származik. A kápolna szép színfoltja az egész borvidéknek, melyet többek között a nálunk is megszálló vendégek is rendszeresen felkeresnek. Szintúgy, mint a bányató közelében található impozáns Áldó Krisztus szobrot, mely Európa legnagyobb Jézust ábrázoló gránit szobra. Szerencsére egyre több kis pincészet bontakoztatja ki szárnyait Tarcalon, és egyre jobb borokat készít. Szinte minden adott, hogy a Tarcalra látogatók jól érezzék magukat, már csak több turista kell… Mi szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen a vendégeink száma egyre jobban növekszik. Külön öröm, hogy az elmúlt években egyre több az igényes magyar turista, aki nem csak Budapestről, hanem vidéki városokból is felkeresi a birtokot és a kastélyszállót.

Hogyan látod Tokaj-Hegyalja fejlődését?  

Sokszor szoktam emlegetni, hogy ha a borvidék Sopron környékén lenne, akkor mind értékesítés, mind pedig turizmus szempontjából sokkal könnyebb lenne a dolgunk. Mi az ukránokkal és a románokkal vagyunk szomszédságban, ők viszont kevésbé vevők a tokaji borokra. De én itt élek és szeretném, hogy a gyermekeimnek jobb legyen, így fontos pozitívan látnom a borvidéket és derűlátóan előre nézni. Csak közben eltelt 30 év a rendszerváltás óta, a borvidék pedig még mindig szinte egy helyben toporog… Igaz, már vannak szép ültetvények, jó borok, lassan elkészül a kerékpárút, de valahogy mégis úgy érzem, még mindig messze van a borvidék attól, ahol az adottságai alapján lennie kellene. Neveket nem szeretnék felsorolni, de vannak olyan nagy borászatok, amelyek megalakulásuk után 5-10 év elteltével már tönkre is mentek. Történt ez részben annak köszönhetően, hogy hiányzott a tulajdonosi szemlélet, másrészről a befektetők sokkal nagyobb fantáziát, ebből kifolyólag nagyobb profitot láttak a borvidékben. Aztán rá kellett jönniük, hogy ez mégsem olyan egyszerű. Nekünk könnyű dolgunk van a Gróf Degenfeld Szőlőbirtoknál, mivel a tulajdonosok mindenben támogatják a munkánkat.

[caption id="attachment_15053" align="alignnone" width="1366"]Szent Teréz-Kápolna Szent Teréz-Kápolna[/caption]

Balázs, te nemrég kerültél a borvidékre, illetve a Gróf Degenfeld Szőlőbirtokra, mint borász, éppen ezért szeretnélek megkérdezni, hogyan látod te fiatalként a Tokaji borvidék jelenét?

Talán radikálisnak tűnhet, amit mondok, de mintha kicsit szétzilált lenne. Bár sok idő telt el a rendszerváltás óta, azt tapasztalom, hogy még mindig útkeresés zajlik a borvidéken. Sok termékleírást olvastam végig, amikor ide kerültem, és azzal szembesültem, hogy rengeteg a változás. Például 2013-ban megnövelték a termékleírás alapján az aszúknak a cukortartalmát. Tudom, minden éremnek két oldala van, és ezt a döntést a minőség érdekében hozták meg, de ezzel mégis könnyen eldobtunk magunktól egy hagyományt. Sajnos nem látom azt a fajta fejlődést, amitől Tokaj ismét vezető szerepet töltene be a világban. Egyébként általánosságban véve nagy összefogást sem tapasztalok Tokaj-Hegyalján. Igaz, pár településen az emberek már kezdik felismerni a közös összefogásnak a fontosságát. Többek között itt Tarcalon is, ahol példaértékű a közös gondolkodás és az a hit, amivel az emberek és borászokok összefognak egy cél érdekében.

Van-e esetleg arra vonatkozó statisztika, hogy milyen jellegű borok fogynak leginkább a nagy áruházak polcairól?

Amire jelenleg kereslet van, az a félédes fehérbor, bruttó 1000 forint alatti árban, illetve a száraz 1000 forint körüli borokra.

Nem túl kecsegtető, de inkább beszéljünk az aszú szerepéről a borvidéken…

Az aszú az a termék, ami híressé tette a borvidéket, így továbbra is zászlóshajóként kell szerepelnie. Nagyon jó adottságokkal rendelkezünk, de szerintem sokkal több energiát kell belefektetni a borvidék marketingjébe. Szerencsére nálunk, a pincészetnél viszonylag jól fogynak az aszúk, igaz, egy egységes és jó borvidéki marketinggel ennél többet is el lehetne adni belőle. A 3-4 puttony eltörlésével viszont a legnagyobb cash flow szűnt meg a borvidéken. A termékleírásból kitörölték a 3-4-5, illetve a 6 puttonyos kifejezést is, és a minimális paraméterek feljöttek az 5 puttonyoshoz. Fogyasztói visszajelzések alapján ez a lépés megtévesztő volt számukra, főleg úgy, hogy az ezzel kapcsolatos kommunikáció sem volt hatékony. Azt tapasztalom, hogy ezt a mai napig nem értik a fogyasztók. Tisztában vagyok azzal, hogy az alacsonyabb puttonyok esetében sokszor volt probléma a minőséggel, ezáltal a borvidéknek sem volt jó. Továbbá azt gondolom, hogy Tokaji név alatt nem szabadna nagyon olcsón borokat a piacra hozni. Főleg nem egy olyan különleges bort, mint például az aszú. Tokajnak ott kellene presztízsben lennie, ahol Bordeaux, Champagne, Burgundia vagy Sauternes. De ha őszinte akarok lenni, sokkal előrébb. Sajnos a valóság jelenleg mást mutat, arról nem beszélve, hogy az egész borvidék értékesítési gondokkal küzd.

[caption id="attachment_15054" align="alignnone" width="1438"]Sulyok Balázs Sulyok Balázs - fotó: Gróf Degenfeld Szőlőbirtok[/caption]

Beszéljünk egy kicsit a Gróf Degenfeld Szőlőbirtokról, és a terveidről a pincészetnél…

Jelenleg itt dolgozom a Gróf Degenfeld Szőlőbirtoknál, de emellett hétvégenként borászati analitika szakirányon tanulok Egerben, az egyetemen. Eddigi pályafutásom alkalmával dolgoztam már Villányban, de megjártam Új-Zélandot és Kaliforniát is, illetve a Bükki borvidéket, ahol még jelenleg is tevékenykedem. Tavaly hordó és élesztő kísérletekbe kezdtünk a Degenfeldnél, jobban mondva sav-és glicerinképző élesztőket vizsgáltunk a savhiányos évek miatt, idén pedig ha az év is megengedi, almasavbontás kísérleteket is folytatunk. Továbbá a pezsgőnk és a dűlős boraink (Zomborka, Terézia – szerk.) finomhangolására is komoly hangsúlyt fektetünk, szintúgy, mint a hárslevelűinkre. A borok elkészítésénél mindig az évjáratot és az adott fajtát veszem figyelembe, tehát nincsenek előre megírt sablonok. Már most is nagy figyelmet szánok a dűlők megismerésére, de a következő években még nagyobb hangsúlyt szeretnék erre fektetni.

Mennyire érezhető a borvidéken a klímaváltozás?    

Sulyok Balázs: Az évjáratok egyre hektikusabbak, ezáltal az aszú készítése is veszélyben van. A múlt évben sok cég szembesült a ténnyel, hogy egyáltalán nem tudott aszús szemeket szüretelni. Megfigyelve az elmúlt 20 év tendenciáját azt lehet megállapítani, hogy az idő előrehaladtával egyre kevesebb aszús évjárat várható. Fontos szintén kiemelni, hogy a savösszetételben is extrém változás történt az elmúlt 20 évben. Míg 99-ben a sav 80-90% almasav volt, mostanában ez 10-20%, csapadékos években pedig 30-40%. Az almasav élessége miatt is volt kiegyensúlyozott az aszú, ma viszont a gyengébb savösszetétel miatt cukorhangsúlyosabbak.

Varkoly István: Mint szőlész, a saját bőrömön érzem a hatását. Főleg amióta ökológiai szőlőtermesztést folytatunk a birtokon. Tíz évvel ezelőtt a lisztharmat és a peronoszpóra volt az ültetvények főellensége, most viszont a klímaváltozás következményeként olyan betegségek és kártevők jelentek meg a szőlőben, amik ellen nehéz a védekezés. Nagyon kiszámíthatatlanná vált az időjárás az elmúlt években. Extrém, sokszor 40 fok közeli hőmérsékletekkel és hirtelen jövő záporokkal szembesülünk a nyári hónapokban. Nem csak a szőlő, hanem a dolgozók is nehezen viselik ezt el. A felmelegedés olyan új kihívások elé állítják a borvidéket és a borászatokat, amikre 20-30 éve még senki sem gondolt.

[caption id="attachment_15055" align="alignnone" width="1171"]Gróf Degenfeld Szőlőbirtok Gróf Degenfeld Szőlőbirtok[/caption]

Hogyan lehet felkészülni a klímaváltozás okozta új kihívásokra?

Varkoly István: Nehezen, de minden erőnkkel ezen vagyunk. Egyébként a dűlők kitettsége egyre nagyobb szereppel bír a jövőben. Amikor szőlészként elkezdtem a pályámat, mindig a legmelegebb, déli fekvésű területeket néztem ki magamnak. Most viszont az északi vagy a keleti fekvésű dűlőknek az értéke kezd egyre nagyobb mértékben felértékelődni.

Sulyok Balázs: Vannak kész terveink, és már benyújtottunk pályázatot ezeknek a megvalósítására. Többek között a raktárunk egy részét átalakítjuk majd hűtőrésszé, ahol törésmentesen, perforált ládákban fogjuk tárolni a beszállított szőlőt. Fel kell készülnünk az egyre korábbi szüretekre. Régen több hónapon keresztül zajlott a szüret, most viszont kis túlzással elmondható, hogy szinte egyszerre kell minden szőlőfajtát leszüretelni a tőkékről.

István, előbb említetted, hogy egy ideje ökológiai szőlőtermesztés folyik a birtokon. Mi a visszajelzés a piac részéről, árban is tudjátok ezt érvényesíteni?

A 35 hektáros ültetvényeink 2009 óta ellenőrzött bioművelésben részesülnek: 2017-es évtől a két birtokbor már teljesen bio, ehhez csatlakozott 2018-ban a hárslevelű, illetve a birtok hárs és a két dűlős tétel, a Terézia és a Zomborka. De folyamatosan dolgozunk azon, hogy a szőlészettől kezdve a teljes termék palettáig, minden ennek az elvnek feleljen meg.  Ahhoz, hogy az aszú is teljes mértékben bio legyen, várni kell még néhány évjáratot. Feltéve, ha a piac is igényli ezt. Hogy ér-e ennyit vagy sem a rengeteg plusz munka, és hogy a fogyasztók vajon hajlandóak-e többet fizetni a borokért, az inkább hosszú távú kérdés. Jelenleg messzemenő következtetéseket nem tudunk levonni, de az mindenképpen örömteli számunkra, hogy a boraink minden évben elfogynak. A magyar fogyasztóknak is sokat kell még fejlődniük, például Németországban, Amerikában és Angliában már egy ideje kialakult az a kör, amely érdeklődik a bio borok iránt. Magyarországon viszont még kevés az a fogyasztó, aki tudatosan keresi az ilyen jellegű borokat. Nagyon fárasztó és kemény munkával jár az ökológiai szőlőtermesztés, jó lenne, ha ezt a sok plusz munkát a vevő is tudná értékelni az elkészült borokban.

[caption id="attachment_15056" align="alignnone" width="1366"]Gróf Degenfeld Szőlőbirtok Gróf Degenfeld Szőlőbirtok[/caption]

Beszéljünk a pezsgőről és ennek szerepéről Tokajban…

2011-ben készítettünk első alkalommal pezsgőt, szerencsére a fogyasztók nagy sikerrel fogadták. Szerintem a pezsgőkészítés egy kiugró pontja lehet a Tokaji borvidéknek, és akár a nagy furmintnak a szerepét is átveheti majd hosszútávon. Nyilván mi is, akár a többi tokaji pincészet, még az út elején járunk, mondhatni kóstolgatjuk csak a pezsgőkészítést. Mindenkinek meg kell találnia a megfelelő dűlőket, metszési módokat, klónokat, amik alkalmasak a pezsgőkészítésre, arról nem beszélve, hogy az ültetvények is teljesen más zöldmunkát igényelnek.

Ha már szóba hoztad a furmintot: mennyire egységes stílus szempontjából a tokaji furmint, kialakult már egy olyan arculata, mely könnyen felismerhetővé válik kóstolva?

Mivel benne vagyok a Tokaji Borbíráló Bizottság csapatában elég sok furmintot szoktam kóstolni. Sajnos a száraz furmint kategóriában egy bírálat alkalmával több stílust is lehet felfedezni, ami annyira nem szerencsés. Viszonyítási alapon, ha például egy jól elkészített rajnai rizlinget kóstolok, az mindig egy egységes, jól definiálható karakterrel rendelkezik, amit mindig fel lehet ismerni a pohárban. Jelenleg kevés olyan furmint készül Tokaj-Hegyalján, mely egy egységes stílust képvisel. Ahány borász, annyi furmint, tehát bőven van még hová fejlődni.

Van kedvenc szőlőfajtád?

Bár szeretem a muskotályt is, a kedvencem a furmint és a hárslevelű.

A Degenfeld portfoliójából melyik bort fogyasztod a legszívesebben?

Mindegyiket, de ha mégis választanom kell, a Zomborka az egyik kedvencem. Viszont a 2013-as 6 puttonyos aszúnk is nagyon jól tud esni. Minden borhoz meg kell találni a megfelelő pillanatot és hangulatot.

Ha nem itt a borvidéken, hol máshol foglalkoznál szőlővel?

Ezen még sosem gondolkodtam el. Nem hiába már 23 éve dolgozom a Degenfeld Szőlőbirtoknál. Jól érzem itt magam, ezen a tájon születtem, és nem szeretnék sehol máshol a világban élni vagy dolgozni.

A „Tokaj, arcok és hitvallások” sorozatom további interjúi:

Ez is érdekelhet

Bor egyéb

Bortrendek és borhibák

2020. július 27.
Bor interjú
Hírek - programok
Recept

Füstölt lazacrózsák

2017. április 07.
Hírek - programok

Eger különleges fehér bora

2022. augusztus 18.
Bor teszt-értékelés

Küldj egy üzenetet!