Szüreti körkép: Tokaj, Bükk, Sopron

Az idei szüreti körkép ezzel a résszel a végéhez érkezett. A cikksorozat korábbi részeiben - Neszmély, Villány, Szekszárd, Kunság, Eger, Pannonhalma és Badacsony - szintén az idei tapasztalatokról számoltam be, így a mostani három borvidékkel együtt összesen tíz borvidék szüreti helyzetét mutattam be. A körkép utolsó részében ezúttal Sopronba, Tokajba és a Bükkbe látogattam el, hogy megtudjam, hogyan alakult az idei évjárat, milyen kihívásokkal szembesültek a borászok, és milyen borokra számíthatunk 2026-ban.
Steigler Pince, Sopron – kihívásokkal teli szüret, tudatos beavatkozás
„Bár jól esnek az elismerések, mi nem díj- és éremvadászat céljából készítünk borokat. Tételeink a lehető legkisebb beavatkozással születnek, éppen azért, hogy a fajtáink, a dűlőink, a filozófiánk, vagyis a terroirunk egy az egyben felfedezhető legyen a pohárban. A legutóbbi BORIGO magazin hordókóstolójában Bányai Botond Gábor így írt egyik borunkról: „A Steinhaufen Kékfrankost minden évben be kell írni a történelemkönyvekbe, ez a termőhely egészen biztosan a fajta egyik legjobbját tudja, nemcsak Magyarországon, hanem a világon is.” Ha csak ennél a magazinnál maradunk, akkor tavaly a TOP100-ban három borunk is 90 pont felett szerepelt, és mi lettünk az év meglepetésborászata. A legfrissebb VINCE-ben pedig a legjobb „New Release” a mi FUSION vörös cuvée-nk lett. Debrecen város pezsgője 2026-ban szintén a mi 2023-as Zöld veltelini pezsgőnk lett. A Zöld veltelini PétNat-unk a Borsmenta tesztjén végzett az első helyen, a rozé PétNat-unk pedig harmadik lett az igencsak neves PétNat-ok között. Az idei elismerések sorát folytatva: a Winelovers Wine Awards versenyen a legjobb kékfrankos a miénk lett, a Syrah aranyérmet kapott, a bécsi VieVinum 2026-ra beválogatott 25 magyar kékfrankos egyike pedig szintén a mi borunk lett.
Most azonban elsősorban a szüretre koncentrálunk, mert az aszály nagyon megnehezíti a döntéseket. A fiatal furmintültetvényünk sínyli meg leginkább a szárazságot. Ezt az 1,3 hektáros területet elkezdtük öntözni, de sajnos a termés szempontjából ez már nem hozott érdemi változást. Most ezért a gyengébb tőkékről levágjuk a fürtöket, hogy a növénynek csak a túlélésre kelljen koncentrálnia, és ne a termés kinevelésére. Az öreg tőkék már nem szorulnak öntözésre, de ezeken is láthatóak a szárazság jelei. Az eddigi próbaszüretek alapján mintegy 30 százalékkal kevesebb terméssel számolunk a tavalyi évhez képest. A már leszedett korai fajtáink, például az Irsai Olivér és az Ottonel muskotály, nagyjából hozták a tavalyi átlagot. A középérésű Zöld velteliniből már leszedtük a héjon erjesztésre szánt METAMORF tétel 1000 kilogrammját. Ennél a bornál fontos a magasabb sav és a komolyabb tanninszerkezet, hogy a későbbi seprőn érlelés során megfelelő alapot kapjunk. A Gewürztraminer is bekerült már a pincébe, ez szintén héjon erjed majd. Ugyanígy leszüreteltük a rozénak szánt fiatal kékszőlőket is, amelyekből többek között a rozé PétNat-unk készül majd.” – mondta Varga Tamás, a soproni Steigler Pince borásza.
Trifecta Wines Tokaj – rekordkorai szüret és készül az első pezsgő
„Nemcsak a Tokaji borvidéken, hanem a Trifecta borászatnál is izgalmasan alakul ez az év. Már leszüreteltük a pezsgőalapot, ami számunkra különösen örömteli, hiszen ebből az évjáratból készül el a Trifecta első pezsgője. A 2026-os év új ritmust adott a borászok számára, és a szüretnek még nincs vége. A nagy meleg miatt – a savak megőrzése érdekében – rekordkorán kezdtünk szüretelni. A csapadékhiánynak ugyanakkor előnyös és hátrányos következményei is voltak. A párásabb időszakok kedveztek a lisztharmat és a peronoszpóra kialakulásának, szerencsére azonban ezeket a betegségeket nálunk sikerült elkerülni. A termés mennyiségét tekintve ugyanakkor nem lesz kiemelkedő ez az évjárat. A rekord szárazság és a magas hőmérséklet ellenére szép, száraz bor készítésére alkalmas alapanyagot tudtunk szüretelni. A furmint és a hárslevelű is szépen beérett nálunk. Érdekes tapasztalat volt, hogy a nagy vízhiány miatt volt egy körülbelül két hetes időszak, amikor szinte stagnált a szőlő, és nem érett a megszokott ütemben. Dűlőről dűlőre, sőt tőkénként és még a fürtökön belül is eltérően alakult az érés. Az idős ültetvények – mivel gyökereik mélyebbre hatolnak a talajba – jobban tűrték az aszályos időjárást. A dűlőszelektált és a birtokborainkhoz szükséges szőlőt is leszüreteltük. Kísérletképpen a Bányász-dűlőben hagytunk még szőlőt késői szüretre, édesbor-alapnak. Bár úgy gondolom, hogy ez az évjárat nem igazán kedvez az édes boroknak, de ez természetesen csak egy megérzés. A természet mindig felülírhatja az elképzeléseinket. A Trifectánál a terveinknek megfelelően elindítottuk az első pezsgőnk és a száraz boraink készítését. Az erjedések már javában zajlanak, és sikerült a stílusunknak, valamint az előzetes elképzeléseinknek megfelelő alapanyagot szüretelnünk.” – mondta érdeklődésemre Széplaki István, a Trifecta Wines Tokaj pincészet borásza.
Gallay Kézműves Pince, Bükk – a nehéz évjáratban is a lehetőséget keresik
„Felfokozott hangulatban fordultunk rá a 2026-os évre a nagyon csekély, ugyanakkor rendkívül jó minőségű, vadkár sújtotta előző évi termés után. Az enyhe tél és a korai fakadás tavasszal sok emléket idézett fel bennünk. Ilyenkor még rengeteg lehetőséget rejt magában az évjárat, ugyanakkor a korábbi évek tapasztalatai alapján már borítékolható volt a korai szüret. A lehetőségek és a kivételek nálunk rendhagyó módon három borversenyen való részvétellel indultak. Hosszú kihagyást követően a Bükki borvidéki verseny után az országos megmérettetésre és a Winelovers Wine Awards borversenyre is beneveztünk. Nagyon elégedettek vagyunk, hiszen a 2024-es évjáratú Gallay Bükk Blanc borunk mindhárom versenyen aranyérmet kapott. Ez a borunk ráadásul idén a Miskolci Egyetem Bora címet is elnyerte. A szüret kezdetét mi is előbbre hoztuk, és úgy látjuk, hogy a korai és középérésű fajtákat kevésbé sújtotta az idei évjárat. Az aszály miatt azonban rendkívül nehéz borászati év elé nézünk, és a vártnál jóval kevesebb bor készülhet. Én mindig az élet pozitív oldalát nézem, így ebben a helyzetben is a lehetőséget keresem. Azt, hogy miként tudjuk a 2026-os évjáratot a borokon keresztül emlékezetessé tenni.” – tette hozzá Borbély Roland, a Gallay Kézműves Pince tulajdonos-borásza.
A három borvidék beszámolói jól mutatják, hogy bár az idei évjárat számos nehézséget tartogatott, a borászok eltérő termőhelyi adottságok és szőlőfajták mellett is igyekeznek a lehető legtöbbet kihozni a körülményekből. A mennyiség több helyen jelentősen elmaradhat a korábbi évekétől, ugyanakkor a már leszüretelt szőlők alapján több pincészetben bizakodóak a minőséget illetően. Egyelőre természetesen még korai végleges következtetéseket levonni, hiszen a 2026-os évjárat története a pincékben csak most kezd igazán kibontakozni.

Németi Sándor

