Bor
post-authorNémeti Sándor
2019. május 21.

Hol tart a Tokaji borvidék? – Interjú Kanczler Andrással, a Basilicus Szőlőbirtok társtulajdonosával

post

A tarcali központú, 2011-ben Basa Richárd és Kanczler András által alapított Basilicus Szőlőbirtok mind megjelenésben mind pedig koncepcióban üde színfoltja a térségnek. A pincészet küldetésének tekinti, hogy a régió borászataival közösen újjáélessze Hegyalja és a tokaji bor hírnevét, miközben megmutassák a régió valódi arcát.

A „Tokaj, arcok és hitvallások” sorozatom újabb részében Kanczler Andrással, a Basilicus Szőlőbirtok borászával beszélgettem Tarcalon…

Mi történt Tokaj-Hegyalján közvetlenül a rendszerváltás utáni években?

A rendszerváltás legnagyobb vesztesei a magán emberek voltak, megszűntek a TSZ-ek, az állami gazdasági munkahelyek, és kevesen rendelkeztek magántőkével ahhoz, hogy valamit kezdjenek a jövőben. Például hogy felépítsenek egy kis borászatot és készítsenek borokat. Tokaj-Hegyalján az emberek mindig is szőlőt adtak le, amiből mások csináltak borokat. Azok jártak jól, akik a privatizáció során kaptak pincét, esetleg egy borkészletet. De nagyon kevés ilyen személyt ismerek. Ha esetleg valaki mégis kapott területet, az eladta befektető cégeknek. Véleményem szerint mind szemléletben, mind igényben szükség volt ezekre a befektetői borászatokra. Amiről viszont kevés szó esik az az, hogy a befektetők arra apelláltak, hogy a tokaji hírnév gyorsan visszaemelkedik régi rangjára, és az 1 millió forintért vásárolt földek akár 10-50 millió forintra is felértékelődnek. Sajnos ez nem történt meg, így sok borászat gazdát cserélt az elmúlt 30 évben. Jelenleg az egész borvidék átalakuláson megy át, az idős korosztály, amely anno 40-50 évesen kezdett bele a szőlőművelésbe, lassan kihal, viszont gyerekeik, unokáik nem szeretnék folytatni a már megkezdett munkát. Nem könnyű rentábilisan művelni a szőlőt, esetleg borokat készíteni belőle. Sok befektetőre lenne szüksége még Tokaj-Hegyaljának.

Milyen fejlődésen ment keresztül azóta a borvidék?

Közel 25 éve dolgozom a borvidéken, pályafutásomat a Tokaj-Hétszőlő Szőlőbirtoknál kezdtem, ahol 15 évet dolgoztam borász-szőlészként. Sokat tanultam itt Kovács Tibortól, Demeter Zoltántól, mindkettőjüket a mai napig nagy tiszteletben tartom. Demeter Zoltánt a maga példamutató stílusával egy különleges ikonikus borásznak ismerem. Amikor Tokaj-Hegyaljára kerültem 1994 körül nagyjából 10 újonnan létrejött birtok létezett, most ez a szám megközelíti a 150-et. Kétségkívül tapasztalható fejlődés, ezt csak az nem látja, aki csukott szemmel járja körbe a borvidéket. Nem azt állítom, hogy minden tökéletes, sok megoldandó feladat vár még ránk a jövőben, de ha megvalósultak volna a szükséges infrastrukturális fejlesztések, Tokajnak nem lenne annyi feladata, mint most. Ahhoz, hogy megtaláljuk a választ, miért tart Tokaj ott, ahol tart, szükséges több szempontot is megvizsgálni. Bármekkora értékkel is rendelkezzen egy borvidék, fontos szempont a megközelíthetősége és az elhelyezkedése, mi pedig még mindig nagyon távol vagyunk mindentől. Ukrajna, Románia és Szlovákia révén olyan határok vesznek körül minket, mely turizmus szempontjából nem nagyon hoz látogatókat és közben Budapesttől is távol vagyunk. Egyébként az országnak kellene olyan mértékben fejlődnie, akár úgy, mint külföldön, hogy expresszvonatok szeljék át keletről nyugatra Magyarországot. Ha így lenne, akkor nagyjából egy óra alatt bárki ideérne Budapestről. Közben a legjobb esetben is 80 km-es sebességgel közlekednek a vonatok. Amíg nincsenek ilyen vonatok, amelyek ide tudnák kényelmesen és rövid időn belül hozni a turistákat, ne kérjük számon Tokajt, hogy miért néz így ki. Tokaj fennmaradása azon múlik, hogy az elkövetkező években hány embert tudunk a borvidékre hozni. Létkérdés számunkra, hogy a vendégek jó hírét vigyék a borvidéknek, hiszen csak így emelkedhet fel Tokaj. Ez a vidék Magyarország viszonylag fejletlen részéhez tartozott. Tokaj-Hegyalján soha nem volt ipar, ami egyrészről rossz, másik részről pozitív. Legalább a természeti környezete nem lett tönkretéve.  Amúgy aki mindezek ellenére veszi a fáradságot és Dunántúlról nem a horvát tengerpartot választja úticélnak, hanem a Tokaji borvidéket, az mindig vendégem egy plusz pohár borra.

Ha már itt tartunk, szerinted milyen a Tokaji borvidék megítélése?

Bármelyik borvidékre ellátogatok, azt tapasztalom, hogy hihetetlen elismertsége van a szakmában Tokajnak. Másik oldalról pedig valahogy nem értik, hogy a kiváló lehetőségeihez képest miért tart ott a borvidék, ahol most tart. A miértekre már előbb válaszoltam neked pár mondatban, de azt sem szabad elfelejteni, hogy területeink nehezen megközelíthetőek, sok esetben gazdaságtalanul művelhetők, olyan fajtáink vannak, mint a furmint és hárslevelű, melyeknek terhelhetősége és éréssége a világfajtákhoz képest teljesen más. Gondolj csak bele, a chardonnayból lehet 150 mázsát termelni egy hektáron, és az még mindig aranyérmes bor lehet. Sokkal több munkát igényel a furmint és a hárslevelű, mint bármilyen világfajta. Az édes borokról nem is beszélve… Jelen pillanatban ezt a rengeteg munkát lehetetlen érvényesíteni árban a polcokon. Ezt egyedül itt a borvidéken lehet, ha elmondjuk a vendégnek, mennyi munkával jár egy palack bor előállítása. Csak itt helyben érthető meg a bor értéke és ára.

A borvidék legfontosabb, egyben világszerte elismert terméke az édes bor. Beszéljünk egy picit róla… 

Legfontosabb feladatunk, hogy rávegyük a vendégeket az édes borok kóstolására. Amíg csak újságban olvasnak az aszú készítéséről, hogy milyen ritka kincse van Magyarországnak, addig ne várjuk el, hogy aszút fogyasszanak hétköznap. Helyben, itt a borvidéken kell megszerettetni az aszút, utána sokkal könnyebb helyzetben lesznek, amikor a borvásárlásra kerül sor. A Basilicus Pincészetnél nagyságrendben ugyanannyi száraz és édes bort készítünk, és minden egyszerre fogy el. Ebből kifolyólag nem gondolom, hogy az édes borok piaca csökkenne. Igaz, vannak olyanok, akik már a kezdeteknél kijelentik, hogy nem szeretik az édes bort, de mindig törekszem megkóstoltatni velük egy késői szüretelésű vagy egy aszú bort. A végén pedig rácsodálkoznak, hogy ilyen jó is lehet egy édes bor. Sajnos a mai napig nagyon rossz a megítélése ezeknek a boroknak, pedig a minőség rengeteget javult. A pozitív változás kiváltó oka a 2013-ban létrejött törvény, amelynek köszönhetően a tokaji édes borok ismét a minőség irányába indultak el. Mindig azt kommunikálom a vendégeknek, hogy ha Tokajból egy bort szeretnének választani, az egy aszú legyen. Ez a borvidék csúcsterméke, csak ezt meg kell mutatni, megkóstoltatni és elmagyarázni mi is ez. Egyébként Tokajban, Magyarországon elsőként, csak akkor lehet ráírni a borra az édes szó mellett a Tokaji nevet, ha az természetes úton maradt édes. Sajnos ez sincs kommunikálva jól. Az összes többi magyar borvidéken nem így van, hiszen bármelyik sűrítménnyel édesített borra ráírhatják az eredetvédelmet. Ehhez pedig ugye nem is kell hozzáfűznöm semmit, mindenki el tudja dönteni magában, hogy ennek következményeként milyen minőségű bor születhet…

Az általános vélemény a borvidékről, hogy kevés vendég keresi fel. Te belülről mit tapasztalsz?

Teszem fel a kérdést: mitől lennének vendégek, ha alig tudnak megszállni valahol?! Tudom, sokan más ismert borvidéket hoznak fel példaként, de ne felejtsük el, hogy a Tokaji borvidék sokkal nagyobb területen helyezkedik el. Tokaj 28 településéből nagyjából 15-20 foglalkozik turizmussal is, ha összeadjuk a mai napon ezeken a helyeken jelenlévő turistákat, minden bizonnyal kitesznek annyit, mint ahányan más ismert borvidék egy-egy településén  vannak.  Nálunk ez a szám megoszlik a turizmussal foglalkozó településeken, talán ezért van az az érzés, hogy a borvidéken kevés a turista. Ami részben igaz is. Ha valaki járt már Toszkánában, ugyanaz a helyzet, mint Tokajban. Csak Olaszországban erre senki sem panaszkodik…

Szerinted miben kellene még többet fejlődni?

Sokan elindultak eladásaikkal a külsős piacokra, mindezt úgy, hogy egymás alá történő árazással próbálnak piacot szerezni. Mi a boraink döntő többségét helyben értékesítjük, itt nincs verseny, csak az élmény, amit törekszünk átadni minden idelátogatónak. Helyben nem az ár versenyez, hanem a bor önmaga és a személy, aki kínálja. Ha a borásznak van lehetősége elmondani a vendégnek miről szól a Tokaji borvidék, megkóstoltatni vele az elkészült borokat, akkor a vendég a borokat mindig egy személyhez vagy brandhez köti, és így sokkal nagyobb örömmel történik a borválasztás. Ezzel nem csak a bort vásárolja meg, hanem azt az élményt is, amit a pincénél szerzett. Ez a legfontosabb: élményt adni a vásárlónak. Nekünk a borvidéken többek között ebben kellene a legnagyobbat fejlődni. Közben mindig borokat akarunk készíteni, de megfeledkezünk erről a dologról. Szerencsére a nagyon szigorú borminősítési rendszer következményeként rossz tokaji borokkal már nem igazán lehet találkozni.

Pár napja jelent meg egy írás, mely nagy vihart kavart a szakmában. Mi a véleményed erről, főleg a „kannás aszúk” fejezetről?

Ilyen nincs, teljesen értelmetlenül állok a leírtak előtt. Kannás aszúval nem lehet találkozni a tokaji borvidéken. Aszúbor kizárólag 0,5 literes palackban hozható forgalomba. Termelői pincéből saját palackban lehet vásárolni belőle, de ez egy másik kérdést vet fel: miért vágyik a vendég ilyenre?! De ezt ne a borásztól kérjük számon… Egyébként, ha megkérdeznéd tőlem, hol tudnál kannás aszút venni, nem jutna eszembe egyetlen ilyen hely sem, pedig a Hegyközség elnökeként is tevékenykedem. Szóval, nem tudom melyik pincére gondolt az írás szerzője, amikor ezeket a sorokat leírta.

Nem kellene, hogy a vendég igénye is változzon?

A mi feladatunk edukálni a fogyasztókat, és mi, mint Borkultúra Központ ezt tesszük közel 10 éve. Nem konkurenciát látok más borászatokban és helyekben, éppen ezért tanácsokkal látjuk el a vendégeket, hová is érdemes elmenni, közben, ha kell, az útjukat is leszervezem. Erről kell szólnia a vendéglátásnak Tokaj-Hegyalján. Ha elengedjük a vendég kezét, belefuthat átlagos szolgáltatásokba. Amúgy az átlagos szolgáltatásokkal sincs baj, csak a vendég mindig kritikus. Főleg egy ilyen borvidéken, mint Tokaj. Az állam nem csinálta meg a dűlőutakat a hegyre, nem segített abban, hogy a belső községi utcákat fel tudjuk újítani, sem abban hogy a kisebb faluk rendbe tétele megtörténjen. Nyilván nem ilyen szigorúan mondom az állam szerepét, viszont ha nincs pénz, akkor ki legyen az, aki tudna segíteni? Így pont a borászatok, energiát és pénzt nem sajnálva oldották meg ezeket a beruházásokat. Sok mindent lehet kritizálni a borvidéken, egyet viszont nem: azokat a borászatokat, befektetőket, akik megpróbálják felvirágoztatni és élhetővé tenni a Tokaji borvidéket. Tokajban pihennie kell az embereknek, és a pihenés mellett meg lehet inni egy jó pohár bort. Szerencsére már vannak jó éttermek, lehet kirándulni, lassan már körbe lehet biciklizni a hegyet, Tokajban egész nyáron a Fesztivál katlan biztosít programot, a borvidék várai, folyói, hegyei mindenki számára biztosít kikapcsolódást.

Miközben kóstoltam a Basilicus 2012-es 5 puttonyos aszúját azt ecsetelted, hogy export szempontjából vannak olyan országok, amikre több hangsúlyt kellene fekteti…

Kissé vicces, de Brazíliába is exportál Tokaj aszút, márpedig nem az ilyen típusú országok lettek az aszúfogyasztásukról híresek. Egy finn, svéd, norvég, észt, orosz, lengyel sokkal hamarabb megiszik egy pohár aszút. Közben azt látom, hogy az ez irányú marketing, főleg a lengyel piac felé borzasztóan hiányzik. Lengyelország 300 kilométerre fekszik tőlünk, annyira, mint például Budapest, nem mellesleg mindig is fogyasztottak aszút, szeretik. Jelenleg 40 millió ember él Lengyelországban, a jó fizetésüknek köszönhetően akár meg tudnák inni szinte az összes tokaji bort.

Mitől és hogyan tudja Tarcal erősíteni a borvidéket?

Egy dolgot fontos megjegyezni: Tarcalnak nem kell más településektől különböznie, a cél közös és az eszköz is. Legalábbis szeretném ezt elhinni. Borkultúra Központként mi sok helyre küldünk vendégeket, és örülnénk, ha mások is ezt tennék. Sajnos azt tapasztalom, hogy fordítva kevésbé működik, sokan úgy vélik, hogy egymás konkurenciái vagyunk. Fontos lenne megjegyezni, hogy a mi konkurenciánk a Nyíregyházi Vadaspark vagy a Hajdúszoboszlói Fürdő. Nem mindegy, hogy a budapesti vendég Tokajba vagy az előbb említett helyekre tervezi a kirándulását. Mi a borvidéken nem lehetünk egymás konkurenciái, csak erősíteni tudjuk egymást. Minden településnek a borvidék fontos szereplőjévé kell válnia ahhoz, hogy Tokaj visszanyerje a szerepét a borvilág térképén.

Utolsó kérdés: szerinted megfeledkezett a világ Tokajról és az aszúról?

Igen, egyébként nem csak Tokajról, hanem az egész Kelet-Európáról. Az az érték, ahogyan 150-200 évvel ezelőtt a Monarchiát kezelték Európában, az lerombolt értékké vált. Arról, hogy így alakult, sajnos mi is tehetünk. Pont ezért szeretném ismételni magamat: mindaddig, míg valaki nem látogat el ide, addig ez a lerombolt világkép fog bennük élni. Sajnos a tokaji bor szinte teljesen eltűnt a világ éttermeiből. Ha valaki elővesz például egy régi párizsi étlapot, Champagne és Bordeaux mellett mindig ott volt Tokaj is. Most vajon hány francia étteremben kínálnak tokaji bort? A válasz egyszerű: nagyon kevésben, ha pedig tartják, az sem kap főszerepet. Az 1900-as években a világ négy komoly borvidéket tartott számon: Tokaj, Bordeaux, Champagne és Burgundia. Sajnos most Tokaj nincs benne ebben a négyben, sőt, még a legjobb tíz közé sem sorolják. Fogjunk össze, tartsunk egy irányban és helyezzük ismét Tokajt az élvonalba. Viszont hogy sikerüljön, az összefogáson kívül szükséges egy erős, alapokról induló infrastrukturális fejlesztés. Értékké kellene tenni az ittlétet. Ehhez képest azt látjuk, hogy a helyben élő emberek eladják házaikat és elmennek a borvidékről. Amíg ez történik, hogyan várjuk el, hogy a világ ilyen látképet szeressen?! Pedig sokkal többet érdemelne Tokaj. Nem csak tőlünk, hanem a világtól is. Mi azon dolgozunk a Basilicus Pincészetnél, hogy ismét vonzó legyen mindenki számára ez a borvidék.

Képek. Németi Sándor

A „Tokaj, arcok és hitvallások” sorozatom további interjúi:

 

Ez is érdekelhet

Gasztronómia
Hírek - programok

Eger különleges fehér bora

2022. augusztus 18.
Hírek - programok
Gasztronómia

Borral készült struccleves

2023. március 22.
Hírek - programok

Felajánlás Tarcalon

2020. április 25.
Gasztronómia interjú
Recept
Bor interjú

Küldj egy üzenetet!