Tényleg ennyire káros az avokádó?

Fenntarthatóság szempontjából az egykoron az inkák, maják és aztékok egyik kedvelt csemegéjének, az avokádónak nincs túl jó hírneve. Egyes vélemények szerint az avokádótermesztés részben felelős az erdőirtásért, az ökoszisztémák pusztulásáért és hozzájárul a klímaváltozáshoz. Másrészről mivel az avokádótermesztés igencsak jövedelmező, Mexikóban sok helyen ez a drogbárók irányítása alá került, akik védelmi pénzt szednek a termelőktől. De vajon tényleg olyan rossz az avokádótermesztés, mint amilyennek egyesek állítják?

Mennyire fenntartható az avokádó?

Ez attól függ, hogyan és mihez hasonlítjuk. Ehhez számos dolgot kell figyelembe venni, beleértve a vízfogyasztást, az avokádó eredetét, az erdőirtást a termesztéshez, a tárolást és nem utolsó sorban az utóérlelést.

Az avokádó termesztése

A Közép-Amerikában honos gyümölcsöt már i.e. 5000 évvel is fogyasztották, és közkedvelt volt, de a modern korban egészen 1900 körül nem kapott nagyobb figyelmet. Mexikó, a Dominikai Köztársaság, Peru, Indonézia és Kolumbia voltak a világ legnagyobb termelői 2020-ban, de kereskedelmi szempontból Floridában, Kaliforniában, Hawaiiban, Kenyában, Haitin, Chilében, Dél-Afrikában, Brazíliában és Ausztráliában is termesztik. Akárcsak néhány csendes-óceáni szigeten és számos mediterrán országban, köztük Izraelben is. Az avokádó néhány éve még ritkaság volt, de most már egész évben kapható, és ugyanolyan általánossá vált, mint például a burgonya. Az erős kereslet és az emelkedő árak miatt a gazdálkodók számára rendkívül vonzóvá vált a termesztése. De ez egyben azt is hozta, hogy folyamatosan új területeket kellett felszabadítaniuk az új ültetvények számára, így az avokádó fellendülése illegális erdőirtáshoz vezetett Dél-Amerikában.

A hosszú szállítási utak rendkívül károsítják a környezetet, ráadásul mivel az avokádó könnyen zúzódik, sok csomagolóanyagot is fel kell használni. Emiatt csak az éretlen gyümölcsöket szállítják, majd az értékesítési országokban érlelik, hogy fogyasztásra kész avokádóként kerülhessenek a boltokba. Ez viszont sok energiát igényel, mivel az avokádónak jelentős hőre van szüksége az éréshez. Érdemes azonban megjegyezni, hogy más egzotikus élelmiszerek és gyümölcsök, például a banán is hosszú szállítási utat és sok csomagolóanyagot igényel. Fenntarthatósági szempontból a regionális és szezonális gyümölcsök és zöldségek előnyösebbek az avokádóval szemben. Tehát az avokádó eredete semmivel sem problematikusabb, mint más trópusi gyümölcsöké. A hazai, lehetőleg regionális gyümölcs vagy zöldség azonban ökológiai szempontból sokkal praktikusabb.

Avokádó és vízfogyasztás

Míg 1 kg paradicsom termesztéséhez átlagosan 180 liter vízre van szükség, addig 1 kg avokádóhoz akár 1000 literre is. Az állati termékekhez, például a sajthoz, a tojáshoz vagy a húshoz képest viszont az avokádó kevesebb vizet használ fel. Becslések szerint 1 kg sertés- vagy marhahús előállításához nagyjából 4000-5000 liter vízre van szükség. A szintén nagy távolságra szállított kávéhoz pedig akár 20 000 liter vízre. Ebből a szempontból nyugodtan kijelenthető, hogy az avokádó még mindig sokkal jobb a környezet számára, mint bizonyos állati eredetű termékek.  

Mindazonáltal az avokádó termesztéséhez szükséges vízmennyiség problémás azokban az országokban, ahonnan származnak. Különösen az olyan országokban, mint Spanyolország, ahol hiányzik az esővíz, így a víznek más forrásból kell származnia. Az avokádót termesztő országokban gyakran kevés az ivóvíz, és az avokádó termesztése általában még tovább ront a helyzeten. Ráadásul a növényvédőszerek használata szennyezi az amúgy is értékes és szűkös ivóvizet. Tehát ha megnézzük az avokádó termesztéséhez szükséges teljes vízmennyiséget, aligha hasonlítható össze más vízigényes termékekkel, például kávéval, hússal vagy tejjel, amelyekhez sokkal nagyobb mennyiségű víz szükséges. Ennek ellenére az avokádó környezeti problémákat okoz azokban az országokban, ahol termesztik. Egyik megoldás, hogy a tanúsított biotermékek vásárlását szorgalmazzuk.

Hatás a tájra

Az avokádó elleni általános kritika, hogy termesztéséhez nagymértékben irtják az erdőket, ez pedig fenntarthatóság szempontjából komoly probléma. A Netfilexen futó Rotten című dokumentum-sorozat már nagymértékben felhívta erre a problémára a figyelmet, így többek között azt is megtudhattuk, hogy annak érdekében, hogy elláthassák az amerikaiakat avokádóval, Mexikóban az avokádóültetvények egyre inkább kezdik átvenni a fenyőerdők helyét. Például a délnyugat-mexikói Michoacánban a helyi földművesek a hatóságokat kijátszva ültetik el az avokádócsemetéket az erdőkben, ahol aztán fokozatosan visszavágják a fenyőket, hogy minél több fényt biztosítsanak a növekvő palántáknak.

A mexikói Nemzeti Erdészeti, Földművelési és Halászati Kutatóintézet 2012-es jelentése szerint 2001 és 2010 között megháromszorozódott az avokádótermelés Michoacánban, az Egyesült Államokba irányuló export azonban tízszeresére nőtt ez idő alatt. A Kínába irányuló export pedig nagyjából 200 százalékkal nő évente. A jelentés szerint a 2000 és 2010 közötti időszakban évente csaknem 690 hektárnyi erdőterület vált az avokádótermesztés áldozatává. A hatóságok fellépése miatt azonban az erdőirtás mértéke lassulni kezdett az utóbbi időben.

Tipp

Az avokádó mértékletes fogyasztása és lehetőleg a biotermékek választása az első lépés a helyes irányba. A legjobb, ha az avokádót nem érett, fogyasztásra kész gyümölcsként vásároljuk meg, hanem akkor, amikor még kemény, és otthon hagyjuk megérni. Erre a legjobb megoldás, ha egy újságba csomagoljuk, de az érési folyamatot az is felgyorsíthatja, ha az avokádót egy alma közelében tartjuk. Zárásként még egy gondolat: legyen szó bármilyen termékről - húsról, zöldségről vagy gyümölcsről - a mértékletes fogyasztás a legjobb megoldás, másrészt lehetőség szerint, mindig válasszunk helyi termékeket.   

Fotó: pexels