Kamocsay Ákos: Bor nélkül az életünk szegényebb lenne!

Rangos elismerésben részesült a közelmúltban Kamocsay Ákos, a hazai borkultúra ikonikus alakja. Ennek apropóján ültünk le ismét beszélgetni, felidézni a múltat, és kicsit a jövőbe is tekinteni. Mint mondta, ez a díj nem csak neki szól, nem csak az övé, hanem a tulajdonostársaié és mindenkié, aki részt vett az alapításuk óta a munkákban, támogatta és segített a közös célt elérni. A díjhoz, sikerekhez, a Neszmélyi borvidék felvirágoztatásáért tett munkájáért ezúton is gratulálok Komocsay Ákosnak.
Számtalan elismerésben és díjban részesültél az eddigi pályafutásod alatt, csak néhányat említve: 1997-ben az „Év Borásza“ lettél Angliában, 1998-ban a londoni Wine Challenge-n elnyerted a cserszegivel az „Év fehér Bora“ díjat, 1999-ben Magyarországon lettél az „Év Bortermelője“, majd 2005 márciusában a Magyar Köztársaság Elnökétől megkaptad a “Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje“ kitüntetést. A közelmúltban ezekhez viszont egy újabb rangos kitüntetés csatlakozott. Mit kell erről tudni és mit jelent számodra ez az elismerés?
Márciusban a nemzeti ünnep alkalmával a Neszmélyi önkormányzat által rendezett díszünnepségen a legnagyobb örömömre, nagy megtiszteltetésként vehettem át a „Neszmélyért” díjat. El is mondtam a beszédemben, hogy lokálpatriótaként büszke vagyok arra, hogy Neszmélyen borászkodom, és ezt a harminckét éve tartó munkát elismerték ezzel a kitüntetéssel. Ez a díj viszont nem csak nekem szól, nem csak az enyém, hanem a tulajdonostársaié és mindenkié, aki részt vett az alapításunk óta a munkákban, támogatta és segített a közös célt elérni. Hiszen egy kiváló csapat nélkül semmi sem lett volna lehetséges. Ezúton is köszönöm mindenkinek, ez a díj közös. Mint a díszünnepségen is említettem, szintén büszke vagyok arra, hogy nagyrészben a tevékenységünknek köszönhetően újra megismerte az ország és a közönség ezt az egyedülálló adottságokkal rendelkező csodálatos borvidéket. A Neszmélyi borvidékre egyébként 1993-ban érkeztem, ekkor találtuk meg ezt a festői szépségű, gyönyörű panorámával rendelkező helyszínt. Éppen egy helyet kerestünk a saját borászatunknak és egy ismerősünk hívta fel a figyelmünket, hogy Neszmélyen a Meleges-hegyen van egy kiváló adottságokkal rendelkező TSZ-pince. Így 1993 tavaszán eljöttünk megnézni, és nem volt kérdés: rögtön beleszerettünk.
Tanulmányaim során nagyon jó híre volt és sokat is tanultam a Neszmélyi borvidékről, hiszen régi történelmi hagyományokkal rendelkezett. Például Mátyás király udvarában csak neszmélyi borok voltak, a Duna közelsége miatt az innen származó borokat hajóval tudták exportálni Ausztriába. Ehhez képest a tanulmányaim során a neszmélyi borok már egyáltalán nem jelentek meg a kereskedelemben. Ez talán annak is köszönhető, hogy nem alakult ki egy nagy borászat, amelyik vitte volna a borvidék nevét, hanem sok kis pincészet létezett. A nagy pincegazdaságok megvásárolták tőlük a szőlőt, majd például badacsonyi zöldszilváni, szürkebarát, csopaki olaszrizling, debrői hárslevelű néven forgalmazták ezeket. Gyakorlatilag így eltűnt a neszmélyi név és feledésbe merült. Annyira, hogy a Neszmélyi borvidék összevonásra került az Ászár borvidékkel és így alakult végül ki az Ászár-Neszmélyi borvidék. Érkezésünkkel 1994-ben szőlőt telepítettünk és 2004-ig az Európai Unióhoz való csatlakozásunkig igyekeztünk minél többet telepíteni, amiből akárcsak most is reduktív eljárással friss és gyümölcsös borokat készítettünk. Sokan mondták, hogy nem érdemes szőlőt termelni, mivel a felvásárlók nem fizetik meg, mi viszont láttuk és tudtuk, hogy a minőségi szőlőért komoly harc folyik a piacon. Kicsit visszatekintve, mi már 1991 óta, azaz Keresztury Éva, Török Imre, Storcz Judit és jómagam Interconsult néven már együtt dolgoztunk az angol borexporton, amit majd később, Hilltop Neszmély Zrt.-re neveztük át. A vállalkozás egy ideig Móron volt, de 1993-tól kezdve ezzel a szövetkezet pincéjének megvásárlásával a vállalkozás Neszmélyen kezdte meg működését. Micsoda idők voltak: tervek, sikerek, komoly munka, fejlesztések és építkezések. Nagyon jó visszatekinteni ezekre az időkre.
És micsoda sikerek: elég csak megemlíteni a legendás 1997-es cserszegi fűszerest…
Ez volt a borászat első cserszegi fűszeres bora, ami Woodcutter’s White néven 1998-ban az év fehérbora lett Angliában. Nem mellesleg ennek köszönhetően a Hilltop Borászat Magyarországon is ismertté vált. Nem szokványos dolog, de én is és a Hilltop Borászat is előbb lettünk ismertek külföldön. Tulajdonképpen a borászatunk arra alapult, hogy Angliában igény van a magyar borokra és mi ezt próbáltuk kiszolgálni. Mint már egy korábbi beszélgetésünk alkalmával is említettem, az angol piacra akkoriban 2 millió palackot exportáltunk, közben Magyarországon szinte még senki sem hallott a Hilltopról. Ezen igyekeztünk gyorsan változtatni, és mivel tudtuk, hogy a magyar piachoz teljesen más szervezettség kell, mint amire mi akkor berendezkedtünk, létrehoztuk a cégen belül a Demijohn Kft-t, amely azt a célt szolgálta, hogy megszervezzük és felépítsük a magyar piacot.
Ami a neszmélyi területeiteket illeti, mi volt a legnagyobb tanulság, amikor elkezdtetek borokat készíteni?
Neszmélyen ahol vagyunk van egy északi fekvésű terület, amelyen a nagy borászati könyvek szerint nem lenne szabad szőlőt telepíteni, mivel nem érik meg. Közben azt tapasztaltuk, hogy minden évben a Dunára futó északi lejtők adják a legkiválóbb minőségi termést, amiből a legjobb borok születnek. Ez annak a következménye, hogy a Duna tökéletes mikroklímát alakított ki ezen a részén. Ami a neszmélyi borokat illeti, bátran mondhatom, és ezt a hazai és nemzetközi versenyeken elért kimagasló sikerek is alátámasztják, hogy a borvidéken készült fehér borok Magyarország legkiválóbb borai között szerepelnek.
Említetted, hogy sok szőlőt telepítettetek, de ha visszatekintesz és a mai tapasztalataidat is számításba veszed, akkor ha ismét elölről kezdenél mindent, akkor ugyanezeket a fajtákat telepítenél?
Talán kevesebb chardonnay-t, és több olaszrizlinget hagytam volna vagy telepíthettünk volna. De minden évben van két olyan fajtánk, amiből nem tudunk annyit termelni, mint ammenyire van kereslet belőlük a piacon: ilyen az Irsai Olivér, amiből egy nagyon népszerű bor lett, illetve a szürkebarát. Sajnos Magyarországon az utóbbi fajta, annak ellenére, hogy kiváló borokat lehet belőle készíteni, nem valami népszerű. Viszont Angliában olyannyira kedvelt, hogy ahhoz, hogy kielégítsük a keresletet kénytelenek vagyunk vásárolni is bizonyos mennyiségű szőlőt. Ezt azért is említem most, mert mindezekre rácsodálkoztam amikor itt kezdtünk borokat készíteni. Óriási hátránynak éreztem azt, hogy a Hilltop nevét jobban ismerték a fogyasztók, mint azt, hogy Neszmély. Rendszeresen megkérdezték tőlem, hogy merre is helyezkedik el a borvidék, ami nem volt jó dolog sem a borvidék, sem pedig a Hilltop szempontjából sem. Számtalan alkalommal igyekeztem a helyi szőlőtermelőket rábeszélni, hogy kezdjenek el borokat készíteni, melyek kereskedelmi forgalomba kerülnek majd. Talán ennek a munkának az eredményeként is sikerült visszaszereznünk a történelmi borvidékünk nevét, hiszen egyre több pincészet alakult és mára egyre többen készítenek kiváló neszmélyi borokat. Öröm tapasztalni, hogy minden termelő és borász tudja, hogy csak közösen, összefogva és egymást támogatva lehet megteremteni egy jól működő borvidék jövőjét. Mára legalább vagy huszonöt olyan pincészet van a borvidéken, akik megjelennek kereskedelemben jó minőségű borokkal. Nem véletlen, hogy már tizedik alkalommal rendezzük meg az Esterházy Pezsgőgyárban három napon keresztül a borvidék legnagyobb eseményét, a Tavaszi Kvaterkát. Sikerét jól szemlélteti, hogy mindig teltház van és a meghirdetése után alig lehet kapni jegyet a rendezvényre.
Visszatekintve borászként mit tekintesz a legnagyobb sikernek?
Számtalan dolgot mondhatnék, de talán azt, hogy nagymértékben a mi tevékenységünknek is köszönhetően egy egész ország megismerte a Neszmélyi borvidéket. Sokat tettünk ezért, rengeteg munkánk van benne, de az egyre több borászat megjelenésével szerencsére most már egyre többen vagyunk.
Mennyit változott a világ azóta, hogy elkezdtél borászkodni?
Rengeteget! Anno nekünk a szocializmus által kialakult szokásokkal és ízlésvilággal kellett szembe menni. Járva a világot láttam, hogy ott, ahol az embereknek fontos, mit isznak, és ezt meg is tudják fizetni, ott milyen trendek és szokások vannak. Így tapasztaltam meg, hogy mennyire fontos szerepet játszik a borturizmus. Nem véletlen, hogy már a kezdetektől tudtuk, hogy a táj szépsége miatt a borokon kívül nekünk is erre kell fókuszálnunk. Végül megépítettük a szállodánkat, éttermünket és bíztunk benne, hogy a borturizmus Magyarországon is fontos lesz. Szerencsére igazunk lett, egyre több vendég érkezik, akinek fontos szempont a komplex élménynek az átélése.
Színesebbek lettek a saját neveddel fémjelzett Kamocsay Prémium borainak a címkéi. Minek köszönhető ez a váltás?
A Hilltop Borászat egy rendkívül színes borcsaláddal rendelkezik, a fajtához illő színnel megjelenve a címkén. Bár a Kamocsay Prémium borok címkéjén is látható az aromakör, eddig ez aranyszínben jelent meg. Ha messziről megnéztük ezeket a borokat, gyakorlatilag egyformának tűnt mindegyik. Ezt próbáltuk most az új színes címkéinkkel jól definiálni és jobban átláthatóbbá tenni mindegyiket a piacon. Így most az aromatérképek a borokhoz illően színessé váltak és a halvány pasztell színeknek köszönhetően elegánsak. Szerencsére nagy sikernek örvendek, jók a tapasztalataink, és a vevők is szeretik.
Milyen tervekkel várjátok az évet?
A 2024-es évjárat egy rendkívül izgalmas és érdekes évjárat volt. Annyit elárulhatok, hogy vannak olyan boraink ebből a kiváló évből, amelyről úgy érezünk, hogy felülmúlják a prémium kategória borainkat is. Most azon dolgozunk, hogy ezeket meg tudjuk jeleníteni a fogyasztók felé is. Kóstolva egészen különleges élményt nyújtanak ezek a borok számunkra. Bízom benne, hogy a fogyasztók is rácsodálkoznak majd, amikor megkóstolják. Ha minden a tervek szerint alakul, a prémium feletti borok már a fél év táján elérhetőek lesznek. Nagy izgalommal várjuk ezt a pillanatot. Egy másik nagy újdonság, hogy a HillCocktail család két tagja, a HillCocktail Bodza és a HillCocktail Málna dobozos formában is elérhető lesz.
A statisztikák szerint egyre kevesebb bor fogy világszerte, a fiatok körében sajnos nem igazán népszerű. Mit üzensz a fiataloknak, hogyan értetnéd meg velük, hogy mi valójában a bor?
Nincs még egy olyan termék a világon, ami annyi mindent vonz maga köré, mint a szőlő és a bor. Egy pohár borban benne van a terroir, ahol a szőlő megtermett, a táj szépsége, az évjárat, a borász keze munkája, lelke, elképzelése és személyisége. Maga a történelem, a múlt és jövő. A bor magához vonzza a művészeteket, a zenét, költészetet, festészetet. Fontos lenne megértetni mindenkivel, hogy a kulturált borfogyasztás hozzátartozik az emberi örömökhöz. Bor nélkül az életünk szegényebb lenne. Ha ezt megértjük, megértjük a bort is.
Fotók: Hilltop Borbirtok
Borítókép: Pomaranski Luca