5+1 ikonikus szekszárdi pincészet

A mérsékelt kontinentális éghajlattal rendelkező Szekszárdi borvidéken a borászkodás gyökerei egészen a római időkig nyúlnak vissza. S bár a dombság vastag lösztakarója kitűnő alapot biztosít a vörösbortermelésnek, Magyarország egyik legkedveltebb borvidékén nagyszerű fehér borok is készülnek. A borvidék egyik különlegessége, hogy Eger mellett szintén itt alkalmazható a Bikavér megnevezés. Most hat olyan pincészetet szeretnék a figyelmetekbe ajánlani, amit ha a borvidéken jártok feltétlenül érdemes meglátogatni.

Takler Borbirtok

Forrás: Takler Borbirtok Facebook

A Takler családban a borkészítés és szőlőművelés hagyománya több száz évre nyúlik vissza. Az első írásos feljegyzés Takler név alatt 1767-ből származik, amikor az Ulmból idetelepedett Josephus Takler feleségül vette a szintén sváb származású Leffler Magdolnát. Ennek ellenére a sikerhez vezető út nem volt zökkenőmentes. Mint oly sokak életében, a kommunizmus romboló hatása mély sebeket ejtett a családjukban is. Például 1949-től kezdve folyamatosan elvették a vagyonukat, Takler András nagypapája kuláklistára került, dédnagymamájának tanyás birtokát 1964-ben tették tönkre a markológépek, 1978-ban pedig elvették a házukat is. Takler Ferenc ennek ellenére mégis komoly munkával és elszántsággal megalapozta a családi pincészet alapjait. A példaértékű családi vállalkozást ma viszont már hárman vezetik: Az alapító Takler Ferenc - akihez a gazdasági vezetés tartozik – és két fia: Takler András, aki a kereskedelemért felel, illetve ifj. Takler Ferenc, aki a szőlőkért és borokért a felelős. Jelenleg 82 hektáron gazdálkodnak, de idővel ezt szeretnék minimum 60 alá csökkenteni. Ha valaki szeretne finom borok társaságában néhány napot kényelmesen Szekszárdon eltölteni, a Takler Borbirtokon erre is van lehetőség, hiszen igényes szállodával, színvonalas étteremmel és wellness szolgáltatásokkal várnak minden vendéget. Aki pedig a fővárosban szeretne megismerkedni a Takler borokkal, keresse fel a 2021-ben megnyílt Takler Borbár Budát. A Takler Andrással korábban készített interjúm ITT olvasható.    

Eszterbauer Borászat

Forrás: Eszterbauer Borászat Facebook

Az Eszterbauer családban is több száz éves hagyományokra nyúlik vissza a szőlőművelés és borkészítés. A levéltári adatok szerint a germán, magyar és délszláv gyökerekkel rendelkező család története apai ágon 1701-ig, anyai vonalon pedig 1704-ig vezethető vissza. János ősei sok helytörténeti dokumentumban szerepelnek, hiszen a család aktív szereplője volt Szekszárd társadalmi, gazdasági, illetve politikai és kulturális életének. A levéltári adatokból többek közt az is kiderült, hogy az Eszterbauer család szekszárdi viszonylatban tehetős, szőlőterületekkel, szántóföldekkel, állatállománnyal rendelkező parasztpolgári családnak számított. Akárcsak a Takler család esetében, itt sem volt könnyű az újrakezdés. A családnak elvették a vagyonát, szőlőterületeiket, ami maradt, nem volt más csak egy kisebb háztáji terület. Végül a ’80-as években az utolsó négyzetméterüket is kisajátította magának a rendszer. Eszterbauer János, a pincészet alapítója és tulajdonosa végül a nagypapájától kapott pénzből épített fel szinte mindent a nulláról, majd hobbiként, a saját szórakozására kezdett el szőlővel és borkészítéssel foglalkozni. Kezdetben unokatestvére Pálinkás László segítségével készítette a borokat, ő volt az a személy, aki megalapozta az Eszterbauer borok stílusát. Az igazi áttörést a 2002-es, 2003-as borversenyeken, illetve borfesztiválokon elért sikerek hozták meg Eszterbauer János számára. Mára a kezdeti 0,2 hektár 37 hektárra bővült, a pincészete pedig közel 220 ezer bort készít évente. Mindez Klein Miklós borász segítségével.

Vida Borbirtok

Forrás: Vida Borbirtok Facebook

A 2011-ben az Év Bortermelőjének választott Vida Péter családjában senki sem foglalkozott földműveléssel. Legtöbb felmenője pedagógus volt, ő pedig ötödikes volt, amikor 1964-ben a családja Csornáról Szekszárdra költözött. Bár többször is hangoztatta, hogy első generációs borász, annyit mindenképpen érdemes megemlíteni, hogy pénzügyőr édesapja, Vida Sándor is készített borokat. Vida Péter volt az, aki édesapja első kadarkáját titokban benevezte borversenyre, végül a megye legjobb kadarkája lett. Mindez édesapja legnagyobb meglepetésére, aki az újságból tudta meg a jó hírt. A hosszú évek óta a szakmában tevékenykedő Vida Péter szerint a bor semmihez sem hasonlító Isteni csoda, amely az élővilág és az egész emberiség diadala. Az Év Bortermelője cím elnyerése után egy csendesebb időszak következett be az életében, ennek ellenére a család nem pihent és fontos döntéseket hoztak meg: a dűlőiket újjá telepítették, így mára már olyan szőlőültetvények állnak rendelkezésükre, melyek segítségével megmutathatják az igazi szekszárdi terroirt. 2019-ben új ruhát kaptak a borok, de emellett a teljes Vida-arculat és a logó is megváltozott, valamint a portfóliójukat is felfrissítették.    

Heimann Családi Birtok

Forrás: Heimann Családi Birtok Facebook

Heimann Zoltán neve szintén megkerülhetetlen a Szekszárdi borvidéken. A közgazdász Zoltán még mielőtt a bor felé fordult volna volt már borkereskedő, nagyvállalati vezető és bankfiók igazgató is. A sváb gyökerekkel rendelkező családja 1758 óta él Szekszárdon, és a kemény munkának és nagy odafigyelésnek köszönhetően elérte, hogy ma Magyarország ötven legsikeresebb családi borászatává váljon a Heimann Családi Birtok. A családi vállalkozást egyébként 1991-ben indította Heimann Zoltán, amelyben 2009 óta dolgozik főállásban. Két fia közül ifj. Heimann Zoltán már egy jó ideje a nyomdokaiba lépett és egyre jobb, kifinomultabb borokat készít. Mint egy korábbi interjújában mondta, annak idején nem bízta a véletlenre fiának sorsát, így amikor Zoli fiát keresztelték, a keresztelővízbe titkon belecsempészett egy csepp francia, szekszárdi, illetve bicskei bort, utóbbit a gyerek anyja miatt, aki bicskei illetőségű.

Dúzsi Pincészet

Forrás: Dúzsi Pincészet Facebook

A rozé borairól ismert Dúzsi Tamás 1994-ben alapította a saját családi vállalkozását. Területeik nagy része Szekszárd szomszéd falujában Sióagárdon a prémium rozé készítésére kiválóan alkalmas Lányvár dűlőben és Szekszárd egyik legkiválóbb vörösborokat adó Görögszó dűlőben helyezkednek el.  A birtok alapját 3,3 hektár ültetvény képezi, amelyet az első kárpótláson őseik munkája nyomán sikerült megszerezniük, akik sváb nagygazdálkodók voltak Nagykozárban. Az ő birtokuk lett egyébként anno a helyi TSZ központja.  Dúzsi Tamás a szőlész-borász középiskola után tanulmányait a Kertészeti Egyetem gyöngyösi kihelyezett szakán folytatta szintén szőlész-borász szakon. Később állami borászatnál dolgozott, illetve szőlészetet oktatott a lengyeli mezőgazdasági szakközépiskolában. Közben, mint országúti kerékpárversenyző a testnevelő tanári szakot is elvégezte a Pécsi Tudomány Egyetemen. Az első bora az 1992-es évjáratú Kékfrankos-Merlot Cuvée volt, ezzel szereztek ismertséget és elismertséget, mint önálló borászat a szakmában. Rozét pedig 1996-ban egy véletlen folytán kezdett el készíteni. Mára a pincészet teljes területét organikus termelésre állították át. A mindennapi munkából szinte az egész család kiveszi a részét, gyermekei Bence és Tamás szintén szőlészetet és borászatot tanultak, itthon és külföldi egyetemeken.  

Sebestyén Pince

Forrás: Sebestyén Pince Facebook

Zárásként következzen az 1998-ban alapított Sebestyén Pince, mely fiatal kora ellenére Sebestyén Csilla és testvére, Sebestyén Csaba irányítása alatt jó úton halad, hogy a nagyok nyomdokaiba lépjen. Sebestyén Csilla – mint erről egy korábbi látogatásom alkalmával már írtam – a testvére révén került közelebb a borokhoz, komoly nemzetközi tapasztalatokkal rendelkezik, határozott és nem mellesleg nagyon jól kóstol. Hosszú évekig dolgozott sommelier-ként külföldön, ebből adódóan komoly rálátással rendelkezik a külföldi trendekre és irányzatokra. Ma már az autószerelőből lett borász bátyjával együtt aktív részese a viszonylag fiatal családi pincének. Csaba 1998-ban kezdett el hobbi szinten borokat készíteni, 2003-tól pedig már főállású borászként tekint magára. Négy kiemelt dűlőben (Iván-völgy, Porkoláb-völgy, Görögszó, Nána) közel 13 hektáron gazdálkodnak, fő fajtájuk a kékfrankos, mely a bikavéreiknek is az egyik alapanyaga, de mellette ott van még a kadarka, zweigelt, merlot, cabernet franc és cabernet sauvignon. Egyetlen fehér szőlőfajtából, a cserszegi fűszeresből készítenek fehér borokat. Elmondásuk szerint a dűlőszelektált boraikon keresztül pedig a borvidék kiváló adottságait szeretnék bemutatni.

Borítókép: Szekszárdi borvidék Facebook