Azerbajdzsán, a Kaukázus gyöngyszeme 1.

Azerbajdzsán, Eurázsia kaukázusi régiójának legnagyobb országa annyira színes és változatos, hogy egy cikkben képtelenség bemutatni. Főleg úgy, hogy belesűrítsem azokat a hihetetlen élményeket is, amelyeket a közel egy hetes utazásom alatt átéltem. Ebből adódóan úgy döntöttem, hogy több részben számolok be mindenről. Azerbajdzsánban Timur Mamedov (az ország egyik legismertebb és legnépszerűbb pincészetének, a Savalan Aspi Winery-nek a vezérigazgatója, az Azerbajdzsáni Bortermelők és Exportőrök alelnöke) meghívásának és szervezésének köszönhetően jártam.

Azerbajdzsán, a tűz, a sárvulkánok és az újjáéledő borkultúra országa

A nagyjából Magyarország területű és népességű, gazdag történelmi múlttal és egyedi hagyományokkal rendelkező, Európa és Ázsia határán elhelyezkedő ország a kontinensek és a különböző kultúrák találkozási pontja, amely festői szépségű tájaival, sokrétű gasztronómiájával, valamint a közel 6000 éves borkultúrájával minden turista számára izgalmas és felfedezésre váró úti cél. A messze földön a vendégszeretetükről ismert itt élő emberek büszkék identitásukra, kulturális örökségükre, nyíltszívűek és nagyon barátságosak. Azerbajdzsán egyedülálló természettel, páratlan kultúrával, évszázados szokásokkal, hagyományokkal, valamint rendkívül színes és változó konyhával rendelkező ország. A történelmi selyemúton található, a környező nemzetek geopolitikai, gazdasági és kulturális tájain átnyúló Azerbajdzsán régóta foglalkoztatja a világ legnagyobb elméit, többek között a tudósokat, utazókat és történészeket egyaránt.

A három lángtorony (Flame Towers)

A történelmi azerbajdzsáni földek például a modern civilizáció legősibb kulturális helyszínei közé tartoznak. Az Azykh, Taghlar, Damjili, Gazma barlangokban és más helyeken felfedezett régészeti leletek mindezt bizonyítják. Ugyanakkor Azerbajdzsán népe rendelkezik az államiság legősibb hagyományaival is. Ezek nagyjából 5000 évre tekintenek vissza. Bár Azerbajdzsán nem egy nagy ország, mégis nagy ambíciókkal, sokszínű kultúrával és káprázatos helyszínekkel rendelkezik.  Modern és progresszív ország lévén számtalan olyan lehetőséget tud nyújtani azon látogatók számára, akik a kivételes élményeket keresik.  

Baku óvárosa (Icheri Sheher)

A tűz, a szél, a sárvulkánok, illetve az újjáéledő borkultúra országa a muzulmán világ első demokratikus köztársasága (1918. május 28.) is egyben. A nőket pedig nagy tisztelet övezi.  Jól szemlélteti ezt a tényt, hogy 1918 óta, számos európai országot megelőzve, a nők szavazati joggal rendelkeznek. Ami azt illeti, csak elvétve láthatók az utcán olyan nők, akik kendőt viselnek. Bár az ország távolabbi területeinek lakossága a mai napig számos jellegzetes néphagyományt megőrzött, az itt élő lakók életét nagyban befolyásolta a felgyorsuló modernizáció, amelyet az iparosodás, az energiaforrások fejlődése, valamint a városok növekedése hozott magával. Szintén fontos megemlítenem, hogy a 20. század elején Azerbajdzsán a világ vezető kőolajtermelője volt, és az olajfinomító ipar szülőhelye is, hiszen 1846-ban itt épült a világ első olajfúró tornya. Ha jól tudom, akkor szintén itt, pontosabban Bakuban épült 1877-ben a világ első kőolajvezetéke is. Az ország 1901-ben pedig már 11,4 millió tonna olajat termelt, többet, mint az Egyesült Államok, ezzel a világ termelésének több mint felét adta. Az Európa és Ázsia metszéspontjában a rég-és közelmúlt erősen visszaköszön a mindennapokban, közben láthatóan áthidal a jövőbe, hiszen az ország az 1991-ben történt függetlenségének elnyerése óta sebes tempóra váltott, aminek köszönhetően elképesztő fejlődésen ment keresztül. Az építészet, akárcsak az azerbajdzsáni konyha kulcsfontosságú szerepet tölt be az ország kultúrájában.

Baku, a kozmopolita ezerarcú város

Baku Boulevard (a világ egyik leghosszabb sétánya)

A Kaszpi-tengerbe nyúló félszigeten fekvő, közel kétmillió lakossal rendelkező Baku egy olyan multikulturális modern város, ahol a múlt, a jelen és a jövő találkozik egymással. A három lángtorony árnyékában, amely az egész város látképét uralja, ott bújnak a régmúlt időket idéző történelmi fontosságú épületek és terek. Baku láthatóan elképesztő ütemben fejlődik, sok olyan formabontó épületekkel teli helyen jártam, amely pár év leforgása alatt épült. Már a bakui  Heydar Aliyev Nemzetközi Repülőtérre érkezve kapkodja az ember a fejét látva a szupermodern épületet, aztán mindez fokozódik, amikor a hatsávos úton halad a belváros felé. A pálya mindkét oldalát pedig dús fák és rengeteg virág díszíti, amiket láthatóan naponta gondoznak. A főváros tiszta, ahogyan az új és a régi épületei is. Látva a formabontó, grandiózus épületeket egyből megérti az ember, hogy a kozmopolita, ezeréves várost nem véletlenül emlegetik a Kaszpi-tenger Dubajaként. Persze, jól megférnek egymás mellett a futurisztikus épületek, a mecsetek, minaretek, keresztény templomok és a zsinagógák is. Az egész város vibrál, rengeteg zöldövezettel rendelkezik, számtalan parkja pedig tele van fiatalokkal, akik békésen sétálnak vagy olvasnak.  

Baku főbb látnivalói

Icheri Sheher, Shirvanshahs palota, Maiden torony

Baku óvárosa

A 2000 decemberétől az UNESCO Világörökség részévé nyilvánított, a világ egyik legrégebbi megmaradt óvárosa (Icheri Sheher), és a benne található Shirvanshahs palota, illetve a Maiden torony (Szűz-torony) kötelező úti cél. Utóbbi tetejéről, akárcsak a távolabb található Örök Láng Emlékmű mögötti részről a legszebb kilátás nyílik az egész városra. Az óváros egyébként a Shirvanshahs dinasztia központja volt, amely egészen 1539-ig több mint 700 évig uralkodott a mai Azerbajdzsán területén. Annak ellenére, hogy területe mindössze 22 hektár, több száz történelmi műemlék található benne, amelyek közül 4 világszentű, 28 pedig helyi jelentőségű. A kőfalakkal körbevett, saját infrastruktúrával és lakóközösségekkel rendelkező óvárosban ma több mint 1300 család él, de számos múzeumot, közel 20 szállodát, valamint több mint 100 kereskedelmi és vendéglátó-ipari létesítményt tartalmaz.

Baku impozáns szőnyegmúzeuma

Az azeri fővárosban nyílt meg a világ első szőnyegmúzeuma, amelyben a világ legnagyobb azerbajdzsáni szőnyeggyűjteménye is látható. A tengerparti sétány közelében lévő múzeum különféle szövési technikákból és anyagokból származó azerbajdzsáni szőnyegeket és szőnyegtárgyakat mutat be különböző időszakokból. A kívül-belül különleges épület egy feltekert szőnyeget formáz. A világ egyik leghosszabb sétányán (Baku Boulevard) haladva olyan formabontó épületeket láthatunk, mint a virág formájú Deniz Mall (bevásárló center), a 2012-es Eurovíziós Dalfesztiválnak otthont adó és ennek kedvéért felépített Krystal Hall (Kristály-csarnok), vagy a Little Venice (Kis Velence), amely a lenyűgöző csatornáival és különleges építészetével az Olaszországban található Velencére hasonlít.

A futurisztikus Heydar Alijev Center

A sztárépítész Zaha Hadid egyik legismertebb alkotása 2012-ben nyílt meg. Az építészek másfél éven át kutattak csak annak érdekében, hogy rájöjjenek, hogyan kell felépíteni ezt a csodálatos épületet. A futurisztikus központ számos kiállításnak ad otthont, belsejében pedig több galéria, előadóterem, kávézó is található. Az épület 2014-ben elnyert egy fontos formatervezési díjat is, ami – látva a különleges formáját – annyira nem is meglepő.       

A történelmi Bibi-Heybat és a Heydar Aliyev mecset

A Heydar Aliyev mecset

A történelmi Bibi-Heybat mecset a régióban élő muzulmánok spirituális központja, valamint az iszlám építészet egyik fő emlékműve is Azerbajdzsánban. A mecset az 1990-es években épült egy már meglevő építmény nyomaira, amelyet a szovjetek 1936-ban teljesen leromboltak. A megsemmisített, azonos nevű mecset egy 13. században épült mecset rekreációja, amelyet anno Shirvanshah Farrukhzad II Ibn Ahsitan II építtetett. A főváros másik impozáns mecsetje a Heydar Aliyev. A Bakuban épült négy minarettel rendelkező mecset az utóbbi idők egyik legnagyobb építészeti projektje, amely 12 000 négyzetméteren terül el.

Baku (Deniz Mall)

Baku számos egyéb látnivalója közé tartozik a Tezer Pir mecset, a három lángtorony, azaz a Flame Towers (Tűz tornyok), a Mártírok sétánya és az Örök Láng Emlékmű, a National Flag Square (Nemzeti zászló tér), a Baku belvárosában található Nizami Street, ami tulajdonképpen egy nagy sétáló- és bevásárló utca, amelyet a Nizami Ganjavi költőről neveztek el. És természetesen a listát hosszan lehetne sorolni. 

Ateshgah, a Tűz temploma

A zoroasztrizmus követőinek egykori szent helye valójában egy épületkomplexum. Az itt égő örökláng 1969-ben kialudt, de most a közeli városból vezetéken keresztül jön a gáz. A még ma is létező zoroasztrizmus egyébként az egyik legrégebbi vallás a világon.

Zárásként még egy gondolat: hazaérkezésem után többen tették fel a kérdést, hogy mennyire biztonságos az ország, így mindenkit szeretnék megnyugtatni, hiszen a statisztikák szerint Azerbajdzsán a világ egyik legbiztonságosabb turisztikai célpontja, a bűnözési ráta pedig nagyon alacsony.

Baku (néhány park)

A cikksorozat következő három részében Qobustan ősi sziklarajzai, Azerbajdzsán iszapvulkánjai, a kis Svájcnak is becézett festői szépségű Gabala, a Savalan Aspi Pincészet, az ország komoly múlttal rendelkező gasztronómiája és borkultúrája kerül majd bemutatásra.

A meghívásért és szervezésért szintén köszönetet szeretnék mondani a Savalan Aspi Pincészet tulajdonosának, Arif Rahimovnak, illetve Azerbajdzsán budapesti nagykövetének Tahir Taghizade Úrnak.

Fotók: Azerbaijan Tourism Board külön engedélyével