Bock József, a villányi borászlegenda
Bock József, a hazai borvilág ikonikus alakja, a Villányi Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke, aki fiatalokat megszégyenítő energiával járja a mai napig a szőlőt, ellenőrzi a pince munkálatokat, és részt vesz az országos borászati életben 2021-ben ünnepelte a 40. jubileumi szüretét, illetve idén életműdíjat is kapott. Az 1997-ben az Év Bortermelőjének választott villányi borászlegendának kétségkívül hatalmas szerepe van a hazai borkultúra megteremtésében, valamint a Villányi borvidék fejlődésében és fellendítésében.
És hogy honnan ez a rengeteg energia? – mint egy korábban vele készített interjúmban Bock József elmondta, a pihenés nála ismeretlen fogalom. Elmondása szerint ennyi évesen már nem azzal a lendülettel teszi a dolgokat, mint korábban, de amíg az energiája és az egészsége lehetővé teszi, továbbra is a minőségért és a jóért fog kiállni. A Bock család 1850 óta foglalkozik szőlőtermeléssel, valamint borkészítéssel Villányban, és a sikerért mindig keményen meg kellett dolgozniuk.
Bock József szavaival élve: azt a következetességet, precizitást viszi ő is tovább, amit látott a szüleitől, és adja át a következő generációnak. Mára a gyerekei is aktívan kiveszik a részüket a borászat életében: fia, Valér, egyre izgalmasabb önálló borokat készítve a borászatért felel, Patrícia lánya HR vezetőként tevékenykedik, míg menye, Nelli marketing-kommunikációs szakemberként van jelen. Elmondása szerint ez a támasz erőt ad számára, de a jó villányi bor fogyasztása, a magával és a boraival szembeni minőségi elvárás szinten tartja és motiválja.
Bock József: a tisztaság, fegyelem és rend minden szakmának az alfája és omegája
Bock József egyáltalán nem akart borász lenni, hiszen látva az ezzel járó nehézségeket inkább az ipari pályát választotta. Elsőként géplakatos szakmát szerzett, ezt követően gépipari technikumot végzett, közben a szülei egyre jobban bevonták a szőlőművelési munkákba. A borászlegenda egyébként foglalkozott szőlőoltvány-termeléssel is, épített csatornát, vízvezetéket, de motort is szerelt. Elmondása szerint soha nem állt tőle távol a munka. Édesapja 1981-ben bekövetkezett halála után vette át a borászatot, majd kezdett önállóan bort készíteni. Nagy felelősség volt édesapja nyomdokaiba lépni, de édesanyja segítségével lelkiismeretesen belevágott a feladatokba. Bock József vallja, hogy a tisztaság, fegyelem és rend minden szakmának az alfája és omegája, s ezt ő következetesen betartja a mai napig. Amikor 1987-ben elkezdett palackozni majd értékesíteni a Baranya megyei Hungary Hotels egységeiben a borait, látta, hogy van fantázia a borászkodásban, és ez lendületet adott számára. A sikerek gyorsan jöttek, 1992-től már budapesti éttermekbe és szállodákba, illetve kisebb mennyiségben exportra is szállított borokat, 1997-ben pedig az Év Bortermelőjének választották.
A Jammertal-dűlő és az első nagy siker
Bár a Villányi borvidék legjobb dűlőiben rendelkezik szőlővel, a Jammertálhoz különös emlék köti Bock Józsefet, hiszen fél hektáros szőlővel és egy présházzal innen nőtte ki magát a borászat. A terület 1850 óta van a család birtokában, de az 1946-os államosítás után csak 1958-ban vásárolta vissza édesapja. Másrészről 40 évvel ezelőtt itt került sor az első, önálló szüretére is. Bock József érdeklődésemre elárulta, hogy minden borára büszke, csak néhány fontosat említve: első nagy sikerét 1994-ben érte el, amikor a Vinagora Nemzetközi Borversenyen Champion díjjal jutalmazták az 1991-es évjáratú Bock Cuvée-t. Ez volt az első barrique-olt bora, amit azóta is készít, és a pincészet egyik zászlós tétele; 2005-ben a 2003-as évjáratú syrah-t az ország legjobb borának választották; 2013-ban a világ legjobb syrah-ja az ő bora lett.
A hosszú éveken át tartó siker titka
Hogy mi a hosszú éveken át tartó siker titka? Nos, Bock József kérdésemre gondolkodás nélkül rávágta: a kitartás, elhivatottság, valamint az értéken alapuló munka iránti szenvedély és szeretet, amihez hozzájárult a családja segítsége és megértése is. Mint hozzáfűzte, egy házat nem a tetővel, hanem a biztos alap építésével kell kezdeni, így ennek megfelelően stabil alapokra helyezkedve minden fejlesztést jól átgondolva és csak a lehetőségeihez mérten lépett meg.
A Bock Pince jelenleg több mint 80 hektár saját szőlőterülettel rendelkezik, foglalkoznak vendéglátással, négycsillagos szállodájuk van, de egyéb más számos tevékenység is a nevükhöz fűződik. A jövőben pedig az egyre jobb borokon kívül szeretnének minél jobb körülményeket teremteni a minőségi munkához. A borászlegenda szerint értéket csak kölcsönös bizalomra lehet építeni, és azt a rengeteg munkát, ami egy korszerű borászattal jár, csak az tudja csinálni, aki teljes szívből szereti azt, amit csinál. Ami a 2600 hektárral rendelkező Villányi borvidéket illeti, Bock József elmondta, hogy azt mindenképpen el kell ismerni, hogy a villányi borászok példamutatóan viselkednek. A hagyományok és kulturális értékek tiszteletben tartásával a borvidék nem csak a rendszerváltás után, hanem az azt megelőző években is úttörő szerepet játszott a magyar bor, illetve a borturizmus fejlődésében. Röviden megfogalmazva: Villány múltja, jelene és jövője a borról szól. Már a ’80-as évektől kezdve a villányi borászok szinte egyedülállóként Magyarországon - név szerint Blum János, Gere Attila, Tiffán Ede, Polgár Zoltán, Gere Tamás, illetve a Bock család – elsőként kezdtek önállóan palackozni borokat, de szintén fontosnak tartotta megemlíteni, hogy Villányban épült az ország első teljes értékű eredetvédelmi rendszere. Elmondása szerint a bor szeretete, az itt élő emberek mentalitása, a példaértékű összefogás, a közösség ereje, a virágzó szőlőművelés, a folyamatos építkezések és fejlesztések, mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy a borvidék elsők között indult el a népszerűség útján, mely töretlenül tart a mai napig.
Fotók: Bock Pince