Dűlőről-dűlőre Bock Józseffel
Bár a szakma részéről – kisebb vagy nagyobb fellángolásokkal - időnként kritika éri a villányi borokat, egy dolgot meg kell hagyni: az itteni borosgazdák értik, hogy mit is jelent a vendéglátás és a turizmus szó. A rendszerváltás után ők ébredtek fel elsőként a romokból és készítettek Magyarországon prémium bort, így hát nem is csoda, hogy a vörösbor a mai napig sok ember számára egyet jelent a villányi borokkal. Gere, Bock, Polgár, Tiffán – hogy néhány nevet említsek, amiket az utca embere is kívülről fúj. A borvidéken lassan már szinte minden lépésnél hotelek, panziók, éttermek. A gondolkodásban németes precizitás, a szőlővel borított völgyekben és domboldalakban pedig katonás rend.
Dűlőről-dűlőre
Beleszagolni a friss levegőbe, megérinteni a földet és elmélyedni a pillanat varázsában – ezt nevezik szabadságnak, ahol pár percre a tér és idő megszűnik létezni. Nincsenek zajok, metró, rohanó és figyelmetlen, gyűlölködő emberek. A természet tiszteletet parancsol mindannyiunk számára. Itt nem számít ki mennyire szegény vagy gazdag, hiszen felette senkinek és semminek sincs hatalma. A természet megtanít nagynak és kicsinek lenni, és figyelmeztet bennünket, hogy vendégek vagyunk a Földön. Borkedvelőként talán nincs is szebb élmény, mint a borokat ott megízlelni, ahol éppen születtek: a csend ölelésében, a természet lágy simogatásában.
Ezt Bock József és csapata is felismerte és - külföldön jól működő mintákra alapozva - exkluzív borélményre invitálja tavasztól a természet és a borok szerelmeseit. A Dűlőről-dűlőre elnevezésű barangoláson a borkultúra iránt érdeklődő turisták terepjárón, bennfentes sommelier-vel járhatják be a Villányi borvidék néhány híressé vált dűlőjét: a Göntért, a Bocort, a Fekete-hegyet, az Ördögárkot és a Jammertált. A kóstolással egybekötött kiránduláson a résztvevők megismerhetik a Bock Pince történetén keresztül a Villányi borvidék múltját és jelenét, közben a Bock birtok öt jeles termőhelyén megkóstolhatják a dűlők egy-egy csúcsborát. Különlegességként Bock József több mint 10 ezer muzeális palackot rejtő, eddig a külvilágtól gondosan elzárt családi pincéjébe is bekukkanthatnak. Sőt, a ritkaságok között ki is választhatnak fogyasztásra egy-egy üveg bort. A Bock Pincéhez visszatérve néhány hordóminta megkóstolása után egy exkluzív, késői ebéddel zárják majd a napot.
Így tettem én is, hiszen néhány szakújságíróval együtt abban a megtiszteltetésben részesültem, hogy elsőként tesztelhettem le a Dűlőről-dűlőre programot. Ezúton is köszönöm a meghívást és jelentem: a dűlőtúra kiváló program.
Göntér-dűlő
Az alacsony fekvésű, kis dombokkal büszkélkedő Göntér-dűlőben hagyományosan fehérszőlőt termeltek, az előző rendszerben például pezsgő alapanyagnak szánt hárslevelűt. Bock Józsefnek 1994-ben sikerült kárpótlási jeggyel egyhektárnyi területhez hozzájutni, de mára már négy hektár tartozik a családhoz. A borvidék vörösbor-tengerében Bock József férfiasan vállalja: a hárslevelű az egyik kedvence és hiszi, hogy nemcsak Tokaj-Hegyalján produkál szép bort.
[caption id="attachment_13539" align="alignnone" width="3872"] Göntér-dűlő, Bock Hárslevelű 2014[/caption]
A Göntér-dűlőben pedig ez a szőlőfafajta a fő képviselője az ültetvényének, és ha a klimatikus viszonyok engedik, akkor késői szüretelésű természetes édes bort is készít belőle. A hárslevelű mellett nagyjából másfél hektár cabernet sauvignon és franc is található, melyet elsősorban a rozé és a birtok borok készítésére alkalmaznak. Bock József szerint a hárslevelű otthonosan érzi magát Villányban – hogy valójában így van-e, nos erre a kérdésre mindenki kaphat majd választ. Elsőként a pincészet 2014-es Hárslevelűje kerül itt felbontásra, mely a göntéri dűlőben, 40 év feletti tőkéken termett, általában túlérett szőlőből, mely reduktív technológiával készült el.
Bocor-dűlő
A Fekete-hegy és a Tenkes-hegy között meghúzódó dűlőben a Bock családnak a termőhely legmelegebb részében található a négyhektáros területe: nagyjából egyhektárnyi cabernet sauvignon, a többi pedig a számtalan nagydíjjal elismert syrah fajta. A Bocor-dűlő talaja a Jammertal agyagos, foltokban mészköves terroirját idézi.
Bocor-dűlő, syrah
A 2014-es syrah - amely itt kerül majd kóstolásra - a szelekciós borcsalád részét képezi és az erjesztést követően új tölgyfahordóban érlelődött 18 hónapig. Aki ismeri a 2013-as változatát, most itt kissé más jellegű syrah-ra számítson.
Fekete-hegy-dűlő
A 340 méteres legendás villányi termőhely mészköves talaját lösz és agyag takarja. Alapos küzdelem volt anno itt cabernet franc-t telepíteni, így a tőkéknek pajszerrel kellett lyukat törni a kövek között. Bock József itt két hektáron gazdálkodik ezzel a fajtával.
Bock Villányi Franc, Fekete-hegy Selection 2013
Itt nagyító alá kerül, hogy mit is gondol Bock József a franc fajtáról. Kitöltésre egy olyan bor kerül a pohárba, amely csak kimagasló évjáratokban készül el. Bock József szerint a 2013-as ilyen évjárat volt a cabernet franc számára.
Ördögárok-dűlő
A legmélyebb benyomást bennem az Ördögárok hagyta, hiszen az időnkénti 20-25%-os lejtők és teraszok csodálatos látványt nyújtanak. Igaz, a szőlőművelés is komoly kihívások elé teszi a borosgazdákat. A helyi legenda szerint maga az ördög szántotta fel a Szársomlyó oldalát, s az általa dühösen eldobott eke nyomán tört fel a Harkány Gyógyfürdő kénes vize. A Bock család itt 16 hektárral büszkélkedhet: portugieser, pinot noir, cabernet franc, és - a Magnifico lelkének számító – merlot. Itt a pincészet igazi különlegességét lehet majd társítani a látványhoz: a Lorenzo Medici-ről elnevezett, 2009-es évjáratú Magnifico-t.
Bock Magnifico 2009
Elsősorban érett gyümölcsök kavalkádja és minőségi hordóhasználat jellemzi, nem mellesleg a legszebb formájában kerül a pohárba, hiszen véleményem szerint már a csúcsán van a bor.
Jammertal-dűlő
A Jammertal-dűlőnek a német neve magyarul siralomvölgyet jelent, a legenda szerint az 1687-es szársomlyói csata után még hetekig lehetett hallani a törökök jajgatását – így hát innen ez a gyászos név. A dűlő délkeleti fekvésű 14-18 százalékos lejtésű katlan, ahova beszorul a meleg, ezért kiváló az érlelő-képessége. Bock József itt töltötte gyermekkorát, majd édesapja halála után visszatért ide, ugyanis 1994-ig csak itt voltak saját ültevényei. „Csak az apám halála után éreztem meg, mennyit tud jelenteni a föld, ha az ősök munkája rejlik benne” – mondja kicsit elérzékenyülve Bock József. Itt jóízűen lehet majd falatozni a házi készítésű sonkákból és szalámikból, megkóstolni a Jammertal dűlőből származó 2012-es Cabernet Sauvignon-t, majd meglátogatni a több mint 10 ezer muzeális palackot rejtő családi pincét is.
Mi egy 1995-ös Bock Cuvéet hoztunk fel a pincéből, majd a közel 6 órás program után jöhetett a késői ebéd: libamáj parfé, göntéri édes borgyönggyel; Charolais marhaszegy paprikásan erdei gombákkal, tanyasi galuskával, és zárásként a menü legizgalmasabb fogása: a csupa csokoládé szelet. Ennek a receptjét el is kértem a séftől, borajánlattal együtt ITT megtaláljátok egy korábbi posztomban.
Csupa csokoládé szelet
A programot minimum 4 és maximum 8 fős társaságok részére ajánlja a pincészet, hiszen a dűlőkőn átvezető utak jó része csak terepjáróval megközelíthető.
Képek: Németi Sándor