Magyarország rejtett kincse, a Brunszvik-kastély

A Martonvásáron található Brunszvik-kastély nemcsak a magyar történelem egyik fontos helyszíne, hanem a zenetörténet szerelmeseinek is egy izgalmas úti cél. Az egykor itt élő Brunszvik család és különösen Beethoven kapcsolata a kastéllyal örökre beírta ezt a helyet a hazai és a nemzetközi kulturális térképbe. Aki egy nyugodt és természeti élményekkel teli kirándulást szeretne tervezni Budapest közelében, a Brunszvik-kastély kihagyhatatlan úti cél.
A Brunszvik család és a kastély rövid története
A Brunszvik-kastély a magyar történelem és kultúra egy különleges színtere, amely a zenetörténet egyik legnagyobb alakjával, Beethovennel is szorosan összefonódik. A látogatók nemcsak a Brunszvik család történetébe, hanem Beethoven életének egy személyesebb szegletébe is bepillantást nyerhetnek itt. Amikor id. Brunszvik Antal megvásárolta a birtokot, az épületek mellett fatornyos kápolna is állt, amely már kicsinek bizonyult a nagyobb lélekszámú településhez. Az új birtokos így 1774-ben kezdett egy új templom megépítésébe, mely Jung József tervei szerint 1774-től 1776-ig épült. A birtokon eredetileg egy barokk stílusú épületet emeltek, amely az évek során számos átalakításon ment keresztül. A 19. században, pontosabban 1807-ben Brunszvik Ferenc gróf vette át a birtok irányítását, aki rögtön reformokba kezdett, így vezetése alatt a kastélyt újjáépítették. A kastélyparkot is ebben az időszakban alakították ki Henrich Nebbien tervei alapján, amelyet angol tájképi kertté formáltak. Ferenc fia, Brunszvik Géza 1872 és 1875 között pedig romantikus angol neogót stílusban építtette át a kastélyt. A birtokot viszont 1893-ban eladta és egy rövid ideig József főherceg tulajdonában volt, aki egy gyors renoválás után négy év múlva egyből eladta Dreher Antal sörgyárosnak. A kastély 1945-ig az ő tulajdona volt. A kastély épületében 1945-ben hadi kórházat rendeztek be, majd az ezt követő időszakban gazdátlan maradt. 1953-tól viszont a Tudományos Akadémia fennhatósága alá tartozik. A háborús károk után az 1970-es években Budai Aurél tervei alapján állították helyre az épületet. A Brunszvik család egyébként Martonvásár egyik legbefolyásosabb nemesi családja volt, amely nemcsak a politikában, de a kultúrában és oktatásban is jelentős szerepet játszott. Brunszvik Teréz, a család egyik legkiemelkedőbb tagja az első magyarországi óvoda megalapítója volt 1828-ban, amiért a mai napig emlékezetes alakja a hazai oktatástörténetnek.
Beethoven és a Brunszvik-kastély
A Brunszvik-kastély egyik legnagyobb vonzereje a Ludwig van Beethovenhez fűződő kapcsolata. A világhírű zeneszerző és a Brunszvik-család baráti kapcsolata 1799-ben kezdődött Bécsben és egészen a zeneszerző haláláig kitartott. Mivel szoros barátságot ápolt Brunszvik Terézzel és testvérével, Jozefinnel, Beethoven nemcsak Bécsben volt a család mindennapos vendége, hanem Magyarországon is többször is vendégeskedett a Brunszvik családnál. Először budai koncertje után érkezett ide 1800 májusában, és bár erről konkrét feljegyzés nincs, állítólag 1806 augusztusában is. Egyes történészek szerint még egy alkalommal járt a birtokon. Beethoven és Jozefin között mély érzelmi kapcsolat alakult ki, és számos kutató úgy véli, hogy a zeneszerző híres „Halhatatlan kedves” címzettje éppen Jozefin volt.
Beethoven és a Halhatatlan kedves
A 1827. március 26-án bekövetkezett halála után már másnap összeírták Beethoven hagyatékát. Íróasztala titkos fiókjában bukkantak rá néhány érdekes személyes tárgyra, mint például a két hölgy miniatűr arcképére és három a „Halhatatlan Kedveshez” írt levelére. Az írás három részből állt, ezért sokáig három külön levélnek tartották. Beethoven július 6-án, hétfő reggel kezdte írni, este folytatta, majd csak másnap reggel fejezte be. A levélen nincs sem évszám, sem helymegjelölés, és a címzett neve sem szerepel. A nyomozás viszont kiderítette, hogy ezt 1812. július 6-án és 7-én Teplizben írta, ahol gyógykezelésen volt, miután néhány napot Prágában töltött. Az ügy érdekessége, hogy Jozefin, aki akkor már külön élt a férjétől és házassága válságos helyzetben volt, szintén ekkor járt Prágában. Legalábbis a naplója szerint el szeretett volna menni, és útlevelet is kért ez ügyben. Hogy elutazott volna, ez a mai napig rejtély marad. Mindenesetre feltételezések szerint az anyagi nehézségekkel küzdő Jozefin magától Ferenc császártól várt segítséget, ezért is utazott Prágába titokban. S ekkor találkozott váratlanul Beethovennel. A levelet Anton Schindler tette közzé 1845-ben, megjegyezve, hogy Guicciardi grófnő lehetett a címzett, mivel úgy vélte, hogy az egyik miniatűr arckép a grófnőt örökítette meg. Azóta viszont kiderült, hogy a kép valószínűleg Brunszvik Karolinát ábrázolja. Brunszvik Teréz, aki olvasta Schindler életrajzát lehetetlennek tartotta, hogy unokahúga lenne a címzett. Később visszaemlékezéseiben fel is jegyezte, hogy bizonyára Jozefinnek íródott a levél.
Ez a kapcsolat nemcsak romantikus szálként, hanem zenei inspirációként is megjelent Beethoven műveiben. A kastélyban található Beethoven Emlékmúzeum ennek az időszaknak állít emléket. Egyébként Beethoven és Jozefin kapcsolata mindvégig titokban maradt. Egészen addig nem volt ismert még a történetírók számára sem, amíg elő nem kerültek a zeneszerző szerelmes levelei 1957-ben. A múzeumban megismerhetjük a zeneszerző életét és kapcsolatát a Brunszvik családdal, valamint betekintést nyerhetünk abba, hogyan hatottak ezek a személyes kapcsolatok Beethoven munkásságára. A kiállítás számos eredeti dokumentumot és relikviát tartalmaz, köztük a Brunszvik család tagjainak levelezéseit és Beethoven kéziratait. A múzeum modern kiállítása és interaktív elemei nemcsak a zenerajongóknak, hanem a családoknak és diákoknak is izgalmas programot kínálnak.
A kastélypark és a botanikai érdekességek
A kastélyt körülvevő park a maga 70 hektáros területével és az angolkertekre jellemző természetközeli elrendezésével igazi nyugalom szigete. Az itt található tavat és sétányokat óriási fák övezik, amelyek között számos egzotikus növény is megtalálható. A park különleges atmoszférája miatt nemcsak a helyiek, hanem a turisták körében is népszerű pihenőhely. A parkban található Beethoven-szobor emlékeztet a zeneszerző itt töltött napjaira, és a nyári hónapokban rendszeresen rendeznek itt klasszikus zenei koncerteket, amelyek Beethoven műveit szólaltatják meg. Ezáltal a hely nemcsak történelmi emlékhely, hanem élő kulturális központ is, amely folyamatosan újraéleszti a zeneszerző szellemiségét.
A Brunszvik-kastély több mint egy történelmi épület. Ez a hely a múlt, a zene és a természet találkozási pontja, amelyben minden látogató találhat valami különlegeset. Legyen szó Beethoven emlékeiről, a kastély kertjében tett nyugodt sétáról vagy a nyári koncerteken átélt felejthetetlen pillanatokról, Martonvásár és a Brunszvik-kastély mindenki számára csodálatos élményt kínál. A hatalmas angolkert és az arborétum különleges növényei minden évszakban lenyűgöző látványt nyújtanak. Mivel Martonvásár könnyen és gyorsan megközelíthető Budapestről egy fél vagy egynapos kirándulás keretében kényelmesen felfedezhető, és egyaránt ideális célpont családoknak, történelemkedvelőknek, valamint zeneszeretőknek. Ha Magyarország rejtett kincseit szeretnénk felfedezni, a Brunszvik-kastély kötelező úti cél.
Fotók: Németi Sándor