A legnépszerűbb olajbogyó fajták és jellemzőik

Az olajbogyó az egyik legősibb és legkedveltebb mediterrán élelmiszer, mely évezredek óta az emberi táplálkozás részét képezi. Az olajfák története, mint azt a bibliában is említik, egészen a kora ókorra nyúlik vissza, ennek ellenére mégis néhány évtizeddel ezelőtt egy átlagos fogyasztó még csak néhány olívabogyó fajtát ismert. Számos olajbogyó fajta létezik, mely ízvilágban, méretben és felhasználási módokban is eltér egymástól. Az alábbiakban a legnépszerűbb olajbogyó fajtákat és azok jellemzőit szeretném röviden bemutatni.
Az olajbogyó rövid történelme
Az olajbogyó termesztése több ezer évre nyúlik vissza, és kulcsszerepet játszott számos civilizáció életében. Régészeti leletek bizonyítják, hogy már Kr. e. 6000 körül termesztették a Közel-Keleten, elsősorban a mai Izrael, Palesztina és Szíria területén. Az ókori egyiptomiak is ismerték és használták az olívaolajat, főként vallási és kozmetikai célokra. Az olajbogyó nagy jelentőséggel bírt a görög és római kultúrában is. Az ókori Görögországban az olajfákat szentnek tartották, és a győztes olimpikonokat olajággal koszorúzták. Az ókori Római Birodalomban az olívaolajat nemcsak étkezésre, hanem világításra és orvosi célokra is használták. A középkor folyamán az olajbogyó termesztése tovább terjedt a mediterrán térségben, különösen Spanyolországban és Olaszországban, ahol azóta is az egyik legfontosabb mezőgazdasági terméknek számít. A gyarmatosítás időszakában az európai felfedezők magukkal vitték az olajbogyót az Újvilágba, így ma már Dél-Amerikában és Kaliforniában is elterjedt a termesztése.
Népszerű olajbogyó fajták a nagyvilágból
Kalamata
A Kalamata olajbogyó Görögország egyik legismertebb és legkedveltebb fajtája, főként a Peloponnészoszi-félszigetről származik. Jellemzője a sötétlila vagy fekete szín, mandula alak és a vastag, húsos állag. Íze intenzív, kissé édeskés és gyümölcsös, enyhe diós jegyekkel. Általában ecetes vagy sós páclében érlelik, amely tovább fokozza az ízét. Főként pácolva vagy olívaolajban tartósítva fogyasztják, salátákban, tésztákban és előételekben kiváló. Gyakran használják feta sajttal kombinálva görög salátákban.
Manzanilla
Ez a spanyol, Sevillából származó olajbogyó világszerte népszerű, különösen a tapas bárokban és koktélok mellé felszolgálva. Kerekded formájú, zöld színű, enyhén sós és füstös, valamint kesernyés ízű, gyakran töltött változatban is kapható. Például paprikával, mandulával, fokhagymával vagy szardellával. Enyhén sós ízének köszönhetően remekül passzol juhsajthoz vagy szardellához. A Manzanilla olajbogyó magas olajtartalma miatt kiváló alapanyag olívaolaj készítéséhez is. Mivel ropogós textúrájú, önálló rágcsálnivalónak is tökéletes.
Hojiblanca
A Hojiblanca szintén Spanyolország egyik elterjedt olajbogyó fajtája, főként Andalúziában termesztik. Nevét a fehér leveleiről kapta („hojiblanca” spanyolul „fehér levél”). Zöld vagy fekete színű lehet attól függően, hogy mikor szüretelik. Íze enyhén kesernyés és fűszeres, mogyorós jegyekkel. A Hojiblanca sokoldalú fajta, mivel egyaránt fogyasztható asztali olajbogyóként és prémium minőségű olívaolaj előállítására is. Salátákhoz, pizzákhoz és grillezett ételekhez is kiváló.
Gaeta
A Rómától délre fekvő Gaeta városáról elnevezett olajbogyó gyakran napérlelte változatban található meg a piacokon. Sötétlila vagy fekete színű, puha és ráncos héjú, amely a természetes érlelés során alakul ki. Enyhén édeskés és gyümölcsös ízvilág jellemzi, amely kiválóan passzol olaszos ételekhez. Pizzákhoz, tésztákhoz és mediterrán antipasti tálakhoz egyaránt használják. Az íze még intenzívebb, ha olívaolajban vagy fűszeres páclében érlelik.
Liguriai olajbogyó (Taggiasca)
Ez az olasz fajta főként Liguria tartományban terem, és kis méretű, barnás-zöld színű olajbogyóként ismert. Jellegzetesen édes, diós íze miatt rendkívül kedvelt. A Taggiasca olajbogyót gyakran olívaolajban érlelik, amely tovább fokozza finom aromáját. Ideális pestókhoz, halételekhez és bruschettákhoz. Az egyik legjobb választás, ha egy finom, lágy és nem túl sós olajbogyót keresünk.
Picholine
A Picholine egy francia olajbogyó fajta, amelyet gyakran aperitifként szolgálnak fel. Hosszúkás formájú, világoszöld színű, és kissé ropogós állagú. Íze sós, enyhén citrusos és élénk, amely kiválóan harmonizál fehérborokkal és sajtokkal. A Picholine olajbogyót gyakran pácolják fűszerekkel, például kakukkfűvel és babérlevéllel. Remekül illik salátákhoz, halételekhez és hidegtálakhoz.
Castelvetrano
A Castelvetrano, más néven Nocellara del Belice, Szicília egyik legismertebb olajbogyó fajtája, amely élénkzöld színéről és vajpuha állagáról ismert. A Castelvetrano olajbogyó íze lágy, enyhén édes és kevésbé sós, mint más olajbogyók, ezért azok számára is ideális választás, akik nem kedvelik a túl erőteljes, sós ízeket. Gyakran önmagában fogyasztják rágcsálnivalóként, de kiválóan illik borokhoz, sajtokhoz és olívaolajjal készített salátákhoz is, akárcsak pizzákhoz és tésztákhoz.
Alfonso
Ez a chilei eredetű olajbogyó sötétlila színű, nagy méretű és lágy állagú. Az Alfonso olajbogyót gyakran vörösborban pácolják, amely tovább fokozza édeskés és boros jegyeit. Ízvilága intenzív és komplex, tökéletesen illik érett sajtokhoz, tapasokhoz, akárcsak felvágottakhoz és testesebb vörösborokhoz. A lágy textúrája miatt könnyen kenhető, így szendvicsekhez és szószokhoz is kiváló.
Mi alapján válasszunk olajbogyót?
A választás attól függ, hogy milyen célra szeretnénk használni. Ha salátába keresünk fajtát, akkor a Kalamata vagy a Manzanilla remek opció lehet, mivel karakteres ízük jól kiegészíti a friss zöldségeket. Ha aperitifként vagy önálló snackként fogyasztanánk, akkor a Castelvetrano vagy a Picholine remek választás, hiszen kevésbé sósak és ropogósak. Pizzákhoz és mediterrán ételekhez a Gaeta és a Taggiasca különösen ajánlott. Ha egyedi ízélményre vágyunk, az Alfonso boros aromája vagy a Hojiblanca mogyorós jegyei különleges élményt nyújtanak. Bárhogy is döntünk, az olajbogyó mindenképpen egészséges és ízletes kiegészítője lehet az étrendünknek, hiszen tele van antioxidánsokkal és egészséges zsírsavakkal, amelyek hozzájárulnak a szív- és érrendszer egészségéhez.
Fotók: unsplash