Az olívaolaj története – a természet folyékony aranya

A Homérosz által folyékony aranynak nevezett olívaolaj évezredek óta fontos szerepet játszik a mediterrán kultúrában, gazdaságban és vallásban is. A történelem során az olívaolajat az aranynál is értékesebbnek tartották, nemcsak táplálékként, hanem gyógyító szerként, kozmetikumként és szakrális elemként is. Míg a korábbi cikkemben a legnépszerűbb olajbogyó fajtákról írtam, most az olívaolaj rövid történelméről szeretnék pár szót ejteni, illetve  fogyasztásának jótékony hatásairól is.

Az olajfa eredete

A mediterrán térség emblematikus fája, az olajfa (Olea europaea) az egyik legrégebben termesztett növény a világon. Bölcsője a források szerint Kis-Ázsia területén lehetett, ahol vadon élő változatait állítólag már több mint 6000 éve használták. A Kis-Ázsia partjai közelében fekvő Nysiros szigetén például 60 000 éves fosszilizálódott olajfaleveleket találtak. Az olajfa idővel pedig elterjedt Palesztinába, Izraelbe, Alsó-Egyiptomba, az Égei-tenger szigeteire, a Balkán-félsziget partvidékére, valamint a Pireneusi- és Appennini-félszigetre.

Mindenesetre a legkorábbi bizonyíték az olívaolaj előállítására Kr. e. 3500 körülről származik, Kréta és Ciprus területéről. Régészeti leletek szerint a minószi kultúrában az olívaolaj kulcsfontosságú volt, nemcsak élelmezési célra, hanem vallási szertartásokhoz és világításra is használták. Szintén csak érdekességként érdemes megemlíteni, hogy jelenleg a legidősebb olajfa több mint 2 ezer éves és egy krétai falucskában található.

Az olívaolaj az ókori világban

Az egyiptomiak is jól ismerték és használták az olívaolajat. Gyakran alkalmazták balzsamozásnál, valamint parfümök és kenőcsök készítéséhez. A fáraók sírjában talált edényekben sok esetben olívaolaj nyomait mutatták ki. Az ókori görögök számára az olajfa szent növény volt, Athéné ajándéka az embereknek a mítosz szerint. Az első olimpiák győzteseit olajfából készült koszorúval jutalmazták, testüket pedig olívaolajjal kenték be a versenyek előtt és után. Az olívaolaj a görög konyha és gyógyászat alapja volt, Hippokratész is ajánlotta sebek, gyulladások kezelésére. Emellett fontos gazdasági cikk is volt, így a bizonyítékok alapján elmondható, hogy már i.e. 5. században Athén exportálta más városokban. Az olajfák termesztésének aranykora a Római Birodalom idejére datálódik, így az olívaolaj-termelés technológiáját a rómaiak fejlesztették tovább, számos présgépet és olajmalmot építve szerte a birodalomban. Az olaj az étrend fontos része volt, de a fürdőkultúrában is nagy szerepet kapott, ahol a testet olívaolajjal dörzsölték be tisztálkodás előtt.

Az olívaolaj a középkor, kereszténység és az újkor idején

A keresztény vallásban az olívaolaj szimbolikus jelentőséget kapott, hiszen a keresztség, bérmálás és betegek kenete során is olívaolajat használnak. A Biblia több mint 140 alkalommal említi az olajat, gyakran a béke, tisztaság és isteni kegyelem jelképeként. A középkorban, különösen a mediterrán térség kolostoraiban, a szerzetesek folytatták az olajfa termesztését, így az olívaolaj túlélte az időszak gazdasági visszaeséseit is. A 15–16. században a spanyol és portugál felfedezők magukkal vitték az olajfát a gyarmatokra, különösen Latin-Amerikába és a Kaliforniai-félszigetre. Bár ezek nem váltak azonnal olívaolaj-nagyhatalmakká, a modern időkben ezek közül több terület, pl. Kalifornia, Argentína vagy Chile komoly termelővé fejlődött.

A 19–20. század során az olívaolaj iránti kereslet nőtt, főleg miután az egészségügyi kutatások igazolták jótékony hatásait, például a szív- és érrendszerre gyakorolt védő szerepét. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete adatai szerint ma közel 867 millió olajfa található a világon, nagyobb részük a mediterrán országokban. A legnagyobb olivaolaj-termelő ország Spanyolország (47,2%), ezt Görögország (8,6%), és egyenlő arányban (7,3%) Olaszország és Tunézia követi. 

Az olívaolaj egészségügyi hatásai

Az olívaolajat sokan csupán a mediterrán konyha elengedhetetlen hozzávalójaként ismerik, pedig jóval többről van szó. Ez az aranyló folyadék a világ egyik legegészségesebb növényi olaja, tele olyan összetevőkkel, amelyek jelentős hatással vannak a szervezet működésére és hosszú távú egészségére. Az extra szűz olívaolaj különösen kiemelkedő, mivel természetes módon, vegyszerek nélkül, hidegen sajtolással készül, így megőrzi értékes hatóanyagait. Az olívaolaj fogyasztása védi a szívet és az érrendszert, segít megelőzni az érelmeszesedést. A mediterrán étrend – amelynek az olívaolaj a központi eleme – jelentősen csökkenti a szívroham, stroke és magas vérnyomás kockázatát. Az olívaolaj rendszeres fogyasztása idegsejt-védő hatású.

Egyre több kutatás támasztja alá, hogy lassíthatja az öregedéssel járó kognitív hanyatlást, segíthet megelőzni a neurodegeneratív betegségeket (pl. Alzheimer-kór), illetve javíthatja a memóriát és koncentrációt. Az olívaolaj különösen hasznos lehet ízületi és emésztőrendszeri gyulladások enyhítésében, valamint a krónikus betegségek, mint például szívbetegség, cukorbetegség megelőzésében. Az olívaolaj külsőleg és belsőleg is hasznos, hiszen hidratálja és táplálja a bőrt, erősíti a hajat, serkenti a növekedését, illetve fényessé teszi.

A legtöbb ajánlás szerint naponta 2–4 evőkanál extra szűz olívaolaj fogyasztása már kifejti pozitív hatásait. Érdemes nyersen, salátára, készételre locsolva használni, hogy az értékes vegyületek ne károsodjanak a hőhatás miatt.

Fotók: pixabay