Bor
post-authorNémeti Sándor
2020. január 24.

Balassa István: Hullámvasút sok „leggel”…

post

Balassa István, a Tokaji borvidék fiatal borász generációjának egyik legkiválóbb borásza, a nulláról kezdte felépíteni 2005-ben induló saját borászatát. A pincészete filozófiája az évjárat adta lehetőségek teljes kihasználása a lehető legmagasabb minőség elérésére, kézműves borászati módszerek alkalmazásával, és ezen keresztül a termőhely, dűlő, adottságainak bemutatása. István borai múlt év áprilisában már szerepeltek az oldalon, ha valaki esetleg lemaradt volna Dr. Konkoly Mihály nemzetközi borakadémikus, a WineArtCulture szerzőjének cikkéről, akkor IDE kattintva el tudja olvasni. Most viszont folytatva az elkezdett sorozatot, amelyben több borászt kértem fel, hogy értékeljék borászati szempontból a 2019-es évet, megosztom Balassa István gondolatait: 

„Míg 2018 a végtelen hosszú nyár éve volt, addig a 2019-es évjárat, követve az elmúlt évek hektikus időjárását sokszor a bolondját járatta velünk. A téli időszak megszokottnál enyhébb volt, kifejezetten kevés csapadékkal. Ezt egy meleg márciusi időszak követte, majd április második hetétől az időjárás hidegebbre változott.

Május első két hete az utóbbi 10 év leghűvösebb időszaka volt. A fakadás április 8.-án, az elmúlt 10 év átlagát nézve egy héttel korábban indult be. A hűvös májusi időjárás visszafogta a hajtások kezdeti növekedését.

Június első 2 hete pedig az utóbbi 10 év legmelegebb időszakának bizonyult.  A virágzás kezdete június első hetére esett. A virágzással egy ütemben egy robbanásszerű hajtásnövekedés volt megfigyelhető, az ültetvények 2 hét alatt hozták be a májusi lemaradásukat. Június második fele az elmúlt 10 év legcsapadékosabb időszakának bizonyult. Ez befolyásolta a kötödést, valamint igen komoly teret adott a gombás betegségek, peronoszpóra, illetve lisztharmat kialakulásának. A szőlőültetvények zöme már július első napjaira elérte a fürtzáródás állapotát.

A zsendülés az átlagosnak megfelelően július utolsó, augusztus első napjaiban kezdődött. A hűvös és csapadékos augusztus első felét egy kiemelkedően meleg 2 hetes időszak követte. Az átlagos szeptemberi időjárás 7.-én és 25.-én számottevő csapadékot hozott, ami bizonyos termőhelyeken elindíthatta az aszúsodás folyamatát. Az évjárat egy kiugróan magas hőmérsékleti értékekkel jellemezhető száraz és csodálatos októberrel zárult. November 2.-án viszont megérkezett az esős évszak, ami majdnem 2 héten keresztül bizonyította, miért is nem szeretjük a csapadékos őszt. Ez az időszak megpecsételte a lehetőségeket, és ezzel be is fejeződött a számomra eddigi leghosszabb, és talán legnehezebb szüret az elmúlt 15 évjáratot figyelembe véve.

A szüret igen sok kis aknát rejtegetett számunkra. Az érési folyamat elég kiszámíthatatlan volt, mivel az egyes termőhelyek, vagy dűlők igen eltérően reagáltak az időjárás szokatlan kilengéseire. Szeptember első napjaiban már a pezsgő alapbor került begyűjtésre, majd egy kis szünet következett. A szárazborok esetében sok termőhelyen a cukortartalom már megfelelő volt, de a savak összetétele, valamint a fenolszintek még zabolátlan formában kuszálták össze a borászt. Így a különböző területek pontos szüreti sorrendjének és időpontjának meghatározása volt talán a minőség kulcsa. A nagyobb parcellák esetében 2019-ben többlépcsős szüretet is alkalmaztuk, sok helyen kellett kockáztatni a minőség érdekében. A száraz tételek a 2018-as évhez képest magasabb savtartalommal, kicsit feszesebb és visszafogottabb illat intenzitással, de jó arányokkal indultak az erjedés végén az érlelésnek. Ígéretes évjárat. Viszont az édesek már sokkal nagyobb kihívást jelentettek számomra. Az októberi szokatlan meleg (átlag 12,4 fok), és az aszúsodásnak igen kedvező időjárás ellenére 2 hétig megállt a koncentrálódás. Viszont október második felében beindult a hajtás, és kimagasló minőségű és mennyiségű aszútermés, valamint szamorodni alapanyag képződött. 10 napunk volt begyűjteni az alapanyagot, ami igen nagy munkatempót és nyomást jelentett. A csodálatos 2017-es évjárathoz igen hasonló magasan koncentrált minőség mutatkozik a borokban, hasonló terjedelmes aromavilággal, és kicsit magasabb savtartalommal. Mind a száraz mind az édes alapanyagok esetében kiemelkedő fontosságú volt a szüret folyamán a megfelelő minőségű egészséges alapanyag szelektálása. Egy átlagos évnél több fürt, fürtrész került a földre, mivel kisebb-nagyobb minőségi hiányosságok alakultak ki az ősz folyamán.

Röviden összefoglalva az évet: felültünk a hullámvasútra, elég kemény volt, de úgy néz ki, kitűnő élményekkel lettünk gazdagabbak.„

Fotó: Balassa István

Ez is érdekelhet

Bor teszt-értékelés

Pezsgő Tokajból

2020. február 13.
Bor interjú
Hírek - programok

Ünnepi ajánló

2022. december 23.
Gasztronómia
Hírek - programok
Hírek - programok

Küldj egy üzenetet!