Matera, a nyomorteleptől a világhírnévig

Azzal nem mondok semmilyen újdonságot, hogy Olaszország, a világ egyik legnépszerűbb utazási célpontja tele van szebbnél-szebb helyekkel, gyönyörű természeti látnivalókkal és történelmi emlékekkel. Ha már a nagyobb városokat kipipáltátok a bakancslistáról, érdemes olyan rejtett és festői szépségű kis városokat is felkeresni, mint például az ősi, 2013 óta már az UNESCO Világörökség részét képező Matera-t, mely több nagysikerű hollywoodi filmből is ismerős lehet.

Matera, Dél-Olaszország ékköve

Matera, mely 2019-ben Európa kulturális fővárosa volt, nem véletlenül keltette fel Hollywood és a világ figyelmét. Aki egyszer ellátogatott a dél-olasz, Basilicata régióban található kis ősi városkába könnyen megérti az okokat. De nem volt ez mindig így. Az egykor a város szegényeinek otthont adó barlangjai miatt Olaszország szégyenének is nevezték, ez volt az ország egyik legnagyobb nyomortelepe. A sziklás mészkőbe vájt barlanglabirintusokban még az 1950-es években is éltek rettenetes higiéniai körülmények között, áram és víz nélkül emberek.

A hely az 1970-es évekre pedig szinte szellemvárossá vált, mígnem egy évtizeddel később az olasz kormány egy programot indított a megmentésére. Ebben többek között komoly szerepet játszott a Mussolini által Matera városába száműzött festőművész és politikai aktivista Carlo Levi, aki 1945-ben Krisztus megállt Ebolinál publikált könyvében - melyből azonos címen 1979-ben film is készült, Francesco Rosi rendezésében – leírta az itt uralkodó helyzetet. A túlnépesedett óvárost, melyben a szegény és éhező családok együtt éltek állataikkal, még az 1950-es években is sújtotta a malária. A lakosokat a város modern negyedeibe való áttelepítés után a már őskorban is lakott barlangrendszer állapota egyre inkább leromlott, de az 1980-as évektől tett erőfeszítéseknek köszönhetően mára az eldugott festői kis város Olaszország, s egyben a világ egyik legkülönlegesebb és legcsodálatosabb úti céljává vált.  

Matera és James Bond

Bár a 2021-ben megjelent Nincs idő meghalni című, a James Bond-filmszéria huszonötödik részében Daniel Craig egy Aston Martinnal száguldott Matera macskaköves sikátoraiban a város felfedezésének hatékonyabb módja egy jó kis gyalogtúra. Egyébként itt forgatták a film leghosszabb és leglátványosabb akcióit. Híressé vált ebből a szempontból a gyönyörű történelmi épület, a Palazzo Lanfranchi, amely a tizenhetedik századi építészet egyik legszebb példája a városban. A jelenleg a Matera Nemzeti Múzeumnak helyet adó épület Vincenzo Lanfranchi püspök megbízásából 1668 és 1672 között épült, majd 1776 és 1822 között bővítették. Az állandó kiállítások között itt található Carlo Levi torinói író és festő 199 festményből és egy szoborból álló gyűjteménye, amely a római Carlo Levi Kulturális Alapítvány tulajdonában van.

Egy másik fontos hely, ahol a James Bond film több jelenetét is forgatták a Matera-székesegyház. A város legmagasabb pontján épült katedrális munkálatait 1203-ban kezdték el és 1270-ben készült el végleg. Az egykori bencés kolostor területén apuliai román stílusban épült székesegyházat - mely a régió legszebb katedrálisa - maga VI. Orbán pápa is meglátogatta. A külseje gazdag elemekkel díszített, melyek az akkori kor életét idézik. A főhomlokzat a Sasso Barisano völgyre néz, virágmotívumos főajtóján pedig Madonna della Bruna, a város védőszentje látható. Sajnos belül szinte semmi sem maradt meg az eredeti állapotából.

Matera és a Passió

A 2004-es Mel Gibson által rendezett, Jézus életéről szóló Passió című filmnek szintén Matera városában forgatták egyes jeleneteit. A világ egyik legrégebbi városa már a kezdetektől ideális helyszínnek bizonyult. A film egyes részeit Sasso Caveosóban forgatták, amely nevét Montescaglioso városáról kapta, amelyet a középkorban Mons Caveous néven ismertek. Mint a filmben is látható, a több tufába vájt ház igazán szuggesztív hely volt, mintha tényleg 2000 évet repültünk volna az időben. A város egyik fő vallási helye, a Szent Péter apostolnak ajánlott San Pietro Caveoso templom, amely a 13. század vége óta Matera város katolikus istentiszteleti helye, szintén telitalálatnak bizonyult.

Matera és a Krisztus megállt az Ebolinál című film

Akár a Carlo Levi által írt azonos nevű könyv, amely a háború utáni olasz irodalom egyik első nemzetközi sikere lett, az 1979-ben Francesco Rosi rendezésében bemutatott nagysikerű film sem hagyja közömbösen az embereket. A rendező Basilicatában forgatta a filmjét, különösen Cracóban, Alianóban, Materában és a Guardia Perticarában. Matera városból a következő helyszínek szerepeltek a filmben: a történelmi városrész, illetve a Santa Maria degli Angeli kolostor.

Wonder Woman, Pasolini és Dávid király

A Patty Jenkins által rendezett kasszasiker, a Wonder Women című film szintén híressé tette Matera városát. A filmben többek között látható a San Pietro Caveoso templom, illetve a Piazza Vittorio Veneto, mely Matera városának a központja. A korábban Piazza Del Plebiscito néven ismert tér az 1993-ban történő helyreállítási munkáknak köszönhetően nyerte el a jelenleg ismert arcát. Filmhelyszínként Matera városát egyébként a rendkívül sokoldalú filmrendező Pier Paolo Pasolini tetté híressé, aki itt forgatta az 1964-ben bemutatott Máté evangéliuma című filmjét, mely a mai napig az egyik legdrámaibb mozi Jézus életéről.

A gyönyörű filmet a forgatókönyv- és regényíróként is ismert rendező az egy évvel korábban elhunyt XXIII. János pápa emlékének ajánlotta.  A következő évtizedekben Matera városa pedig egyre ismertebbé vált, és számos más olasz és külföldi produkció ideális díszlete lett. Például részben itt játszódik a már korábban említett filmek mellett Richard Gere szereplésével az 1985-ben bemutatott Dávid király film is.

Ha Matera városát meglátogatjuk feltétlenül kóstoljuk meg a gazdag és változatos helyi gasztronómia ínyencségeit: a pácolt húsokat, a kolbászokat, sajtokat, szarvasgombát, olívaolajat, a strazzata-t, ami egy tipikus helyi focaccia, valamint a régió büszkeségét, a matera kenyeret. A sertéshúsból készült termékek közül az ókori Róma óta a leghíresebb a helyi sertésekből származó kolbász. A helyi gasztronómiának másik lényeges eleme a búzadara lisztből készült kenyér, amely a legtöbb olyan étel kulcsfontosságú eleme, mint a lagane (a tagliatelle-hez hasonló friss tészta) vagy a strascinati (fül alakú, de nagyobb, mint az orecchiette). Szintén érdemes kipróbálni az olyan sajtokat is, mint a canestrato vagy a Pecorino di Filiano.

De a csúcsgasztronómia kedvelői is könnyen megtalálhatják itt a számításaikat: a Vitantonio Lombardo Ristorante Matera történetének első Michelin-csillagos étterme egy igazi különlegesség. Vitantonio Lombardo 15 évesen hagyta el otthonát és csak 30 évesen lett szakács. Étterme, mely 2021-ben kapott Michelin-csillagot, gyorsan a régió első számú éttermévé vált. Aki inkább a hagyományos ételekre kíváncsi, az feltétlenül keresse fel a Franco Stano séf tulajdonában lévő Stano Ristorante Pizzériát és próbálja ki a sült lampascionit vagy a Matera pignatát, ami tulajdonképpen egy cserépfazékban főtt báránypörkölt cikóriával, zellerrel, burgonyával, szalámival és pecorino sajttal. 

Fotók: unsplash