Pezsgő Tokajból

Hogy ne csak csendes borokról szóljanak az írásaim, időnként igyekszem teret adni egy-egy pezsgőnek is. Egyrészt mert szeretem és akár egy szimpla hétköznapon is képes vagyok felbontani egy üveggel, másrészt pedig szeretném felhívni a kulturált pezsgőfogyasztásra a figyelmet. Tudom, minden csapból dübörög a pezsgőforradalom, de mint azt már egy másik írásomban is említettem, míg tőlünk nyugatra a pezsgőfogyasztás a mindennapok részévé vált, addig mi magyarok még mindig a legtöbb esetben csak szilveszter és születésnapok alkalmával fogyasztjuk. Ebből is a legnagyobb mennyiségben a tartályban készült édesből. Igaz, az elmúlt évek statisztikái azt mutatják, hogy a hagyományos módon elkészített pezsgőknek az eladási száma felívelőben van.

A napokban a Figyelő Hetilap számára készítettem egy interjút Herczeg Ágnessel, akinek első magyarként sikerült megkapnia a „The Future 50” díjat, ezáltal felkerült a világ 31 legkiemelkedőbb borszakértőjének listájára. A beszélgetés végén pedig kaptam Ágnestől ajándékba két palack bort, illetve egy évjáratos Dereszla pezsgőt. Egy hosszú és fárasztó nap végén ez került a poharamba. 

A furmint és hárslevelű szőlőfajták házasításából, hagyományos (méthode traditionelle) módon készült pezsgő erjedés után, degorzsálásig 14 hónapot állt seprőn. Kitöltve viszonylag rövid ideig tartó felhabzás és nagyobb buborékok jellemzik, közepes intenzitású illatában szőlő, friss gyümölcsök, virágok, lédús alma, akácméz, illetve finom élesztős jegyek, amikhez társul egy kis kövesség is a háttérben. Kóstolva feszesebb, a korty dinamikus, benne citrusok, grapefruit és zöldalma. Ételek mellé vagy csak önmagában nagyon jó választás, nálunk egy este alatt elfogyott az egész palack. Egyébként a címkéje és a megjelenése is tetszetős és visszafogottan elegáns. 

Borítókép: Németi Sándor