Bor
post-authorNémeti Sándor
2023. március 06.

Tokaj, legendák nyomában: a Poklos

post

Tokaj, legendák nyomában címmel új, többrészes sorozat indult múlt évben az oldalon, amelyben Nagy Kornél történész, az ELKH BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa segítségével arra vállalkoztam, hogy bemutassam Tokaj-Hegyalja egy-egy híres dűlőjét, s ezzel együtt egy olyan meghatározó pincészet aszúját is, ami részben vagy teljes mértékben erről a dűlőről készül.

Örömömre a sorozatról a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet honlapja is hírt adott, erről ITT olvasható bővebben. Míg az első hat részben a Deák, a Szerelmi, a Király, a Padihegy, a Nyulászó és a Szarvas-dűlő került bemutatásra, a sorozat újabb részében a borvidék szintén nagy múltú, a Poklos-dűlő történelmi hátteréről, valamint az erről a területről készített, a Babits Pincészet 2017-es évjáratú 6 puttonyos premium selection aszújáról lesz szó.

Babits Pincészet

A Babits család története komoly múltra tekint vissza Tokaj-Hegyalján, hiszen már a IV. Béla korában is ezen a vidéken éltek. Őseik olasz telepesekként érkeztek a borvidékre, majd a tatárjárás utáni betelepítés idején vágtak bele a szőlőművelés és a bortermesztés művészetébe. Innentől kezdve ez lett a családi vállalkozásuk, és ez a tevékenység szállt nemzedékről nemzedékre a családjukban. A mai napig két olyan területtel rendelkeznek Tokaj-Hegyalján, ami visszamenőleg ősi birtoknak számít. Az alapító, id. Babits László nagybátyja, Stipula János például Waldbott bárónál uradalmi főborász volt. Id. Babits László 1994-ben döntött úgy, hogy tudását és az addig megszerzett tapasztalatait nem más hasznára fordítja tovább, így megkezdte saját szőlőbirtokának és pincészetének kialakítását.

Babits PincészetIfj. Babits László, forrás: Babits Pincészet

Jelenleg 26 hektárnyi saját első osztályú szőlőültetvénnyel rendelkeznek Szegi és Tolcsva környékén (Dobra, Kincsem, Vayi, Poklos, és Almási dűlőkben), de további 4 hektárt is bérelnek egy szegi termelőtől. A borokért ifj. Babits László, míg a szőlőtermesztésért édesapja, id. Babits László felel. A család nagy gondossággal készült borai mind hazai, mind nemzetközi borversenyeken kiemelkedő eredményeket érnek el. Ilyen például a 2017-es évjáratú prémium selection 6 puttonyos aszújuk is. Csak néhány eredményt említve:

  • 22. VinAgora Nemzetközi Borverseny: Nagyarany
  • Monde Selection Brüsszel 2021: Arany
  • A „Magyar Tudományos Akadémia Bora 2021”: Arany
  • Challenge International Du Vin France2021: Arany
  • Winelovers100  2021: Arany
  • Winelovers100 2022: Arany

Babits Pincészet 6 puttonyos Premium Selection Aszú 2017

A 2017-es évjáratú aszú 100% furmint alapanyaga a Poklos-dűlőből származik, közel 15 éves ültetvényekről. A 100 kg aszúszemhez 100 liter erjedő mustot használtak, ebből adódóan a benne lévő természetes maradékcukor is sokkal magasabb (210 gr). Viszont a savtartalmának (10gr/l) köszönhetően kiváló egyensúlyt mutat. A bor használt zempléni 220 literes hordóban pihent valamivel több, mint két éven keresztül. Mindez – a többi Babits borhoz hasonlóan – alacsony kénhasználattal. Az eredmény egy botritiszben gazdag, gyümölcsös, komoly beltartalmú, zamatos és makulátlan tisztaságú aszú lett.

Babits Pincészetforrás: Babits Pincészet

Mély aranyszín, illat-és ízjegyeiben is koncentrált, benne birs, birsalmasajt, körtekompót, olajos magvak, sárga érett- és aszalt gyümölcsök, pici teafű, narancshéj, kardamom, hársfavirág, és virágméz. Szájban is kristálytiszta és tele vitalitással, a korty krémes, olajos, finom fűszerekkel és gyógynövényekkel díszítve. Elegáns, kedves, gondolkodós bor, mely jól itatja magát. Hosszú és zamatos utóíz. Profi kivitelezés!  

A Poklos-dűlő története Nagy Kornél jóvoltából

A szegi település határában Poklos bizonyítottan középkori eredetű szőlőhegy. Nevét a kiváltságos uradalmi szurokfőző mesterek, a poklosok után kapta. Az ő birtokukban álló szőlőterületet kezdték el nevezni a Poklosnak a középkorban. Első ismert említése 1405-ből származik, és az idő tájt a nagyhatalmú Garay bárói család birtokában állt. 1481-ben a család kegyvesztetté válását követően I. (Hunyadi) Mátyás király (1458−1490) a Poklost a Szapolyai családnak adományozta, akik e területet az 1461 óta birtokukban álló Tokaj-tállyai (vagy egyszerűen tokaji) váruradalomhoz csatolták. Azt is tudjuk, hogy az akkor már a tokaji váruradalom birtokában állt. E befolyásos előkelő família a mohácsi vész időszakáig (1526) zavartalanul birtokolta a Poklost, majd rövid ideig I. (Habsburg) Ferdinánd (1526−1564) király birtokában állt, de 1532-ben visszaadta a Szapolyai családnak.

Babits PincészetSzegi, forrás: Babits Pincészet

Szapolyai János (1526−1540) király halálát követően I. Ferdinánd császár és király 1540-ben újból elfoglalta a tokaji váruradalmat és a Poklost, majd azt követőn az uradalmat minden hozzátartozó birtokkal és szőlőterülettel együtt a Serédy családnak adományozta. Az 1564. évi tokaji váruradalom tartozékairól készült összeírás szerint 1550-ben a Pokloson részben uradalmi, és részben egyházi birtokban álló szőlők voltak. Ez utóbbiakat a Serédy főúri család adományozta lelki üdvössége érdekében a bodrogkeresztúri egyháznak. Azt is tudjuk, hogy akkortól kezdve egy bizonyos János segédpap műveltette ott a szőlőt. Ugyanakkor arról is van tudomásunk, hogy 1550 körül György bodrogkeresztúri plébánosnak voltak még a Pokloson szőlői. 1554-ben azonban a Serédy Benedek főúr a plébános halálát követően rátette erre a szőlőbirtokra is a kezét, és bizalmasának, az ugyancsak nemesi rangú Gál Imrének adományozta ezt a szőlőt. Viszont Gaál Imre néhány évvel később eladta ezt a szőlőterületet Bakáts János zempléni kisnemesnek. 1570-ben az ő halálát követően az örökösök a bodrogkeresztúri református egyháznak és prédikátorságnak adományozták oda szőlőiket a Pokloson.

1557-ben a Serédy család főágának kihalását követően a tokaji uradalom új ura Némethy Ferenc kapitány lett. Ő az uradalom birtokában álló Poklost a bodrogkeresztúri prédikátorságnak és a mezőváros önkormányzatának adta el. 1622-ben a Thököly főúri család vásárlás útján igen jelentős szőlőbirtokra tett szert a Pokloson: ezeknek a területeknek a nagy része korábban a mezőváros tulajdonában álltak. Az 1630-as és az 1640-es években a Rákóczi család lett még birtokos a Pokloson, ugyanis a református gyülekezet és prédikátorság nagy kiterjedésű szőlőterületének egy tekintélyes részét vásárolták fel.  

Babits Pincészetforrás: Babits Pincészet

A 17. század második harmadában Rákóczi és a Thököly család több nemesi rangú emberének vagy hívének adott szőlőbirtokokat. Így lett szőlőbirtokos a Pokloson a Baranyai, a Bessenyei, az Isépy, a Lakatos és az erdélyi gyökerű Szentkirályi család. 1670-ben a Habsburg ellenes Wesselényi összeesküvés (1664−1670) bukása után érintettségük miatt az előbb említett nemesi famíliák szőlőit a bécsi udvar konfiskálta és kincstári tulajdonba utalta. Hasonló sorsra jutott a Thököly család Pokloson fekvő szőlője is. A bodrogkeresztúri prédikátorság a Pokloson megmaradt szőlőjét az ellenreformáció vagy rekatolizáció jegyében ugyancsak elkobozták, és az akkor újjászervezés alatt álló bodrogkeresztúri Szent Kereszt plébániának adományozták. A nagy kiterjedésű Thököly szőlők jelentős részét a kincstár 1673-ban a lőcsei jezsuita rendháznak és kollégiumnak adományozta oda. Viszont gróf Thököly Imre (1657−1705) 1682-ben kirobbant felkelése idején elüldözte a Poklosról is a jezsuitákat, és visszavette korábban elkobzott birtokait. A kuruc mozgalom bukását követően, 1685-ben a Poklost a bécsi udvar újfent elkobozta, és egészen a Rákóczi szabadságharc (1703−1711) kirobbanásáig a kincstár tulajdonában, és azon belül a Szepesi Kamara kezelésében maradt. 1695 körül az Isépy nemesi család sikeresen visszaváltotta az 1670-ben elkobozott szőlőit a Pokloson és hosszú évtizedeken keresztül zavartalanul birtokolta.

A Rákóczi szabadságharc idején II. Rákóczi Ferenc (1676−1735) fejedelem tette rá a kezét a kincstár tulajdonában álló szőlőkre. Sőt a bodrogkeresztúri plébániát is arra kötelezte, hogy a Pokloson fekvő szőlőjének felét adja vissza a református  egyháznak. A szabadságharcot követően a Rákóczi birtokok is udvari kezelésbe kerültek. 1712-ben a lőcsei jezsuiták visszakapták területeiket a Pokloson, és a szerzetesrend 1773-ban történt feloszlatásáig birtokolták ott szőlőiket. A 18. század első harmadában a kincstár tekintélyes szőlőket adott el a Dessewffy, a Klobusiczky, a Mudrány, a Trautson és Waldbott családoknak. A 18. század közepére a kincstár, illetve a lőcsei jezsuita rendház mellett a bodrogkeresztúri plébániának, valamint a református gyülekezetnek, továbbá a már említett Dessewffy, Isépy, Klobusiczky, Mudrány, Waldbott és Trautson fő- ás köznemesi családoknak voltak szőlőterületei a Pokloson. Örököseik és utódaik egészen az újkorig birtokolták szőlőiket a patinás múltú Pokloson.

Borítókép: Németi Sándor

Ez is érdekelhet

Hírek - programok

Minden jó, ha a vége jó!

2021. november 18.
Hírek - programok

Vince Gála 2022

2022. október 20.
Gasztronómia
Bor teszt-értékelés
Recept

Nyurgaponty Kistücsök módra

2018. június 02.
Bor egyéb

Bortrendek és borhibák

2020. július 27.

Küldj egy üzenetet!