A krumplileves legyen krumplileves

„Húslevest, tyúklevest, orjalevest minden asszonyszemély tud főzni, ha megvannak hozzá a megfelelő húsok, csontok. De jó krumplilevest megfőzni, az az igazi tudomány” - állítja Krúdy Gyula, a magyar prózaírás kiváló mestere. Bár a vendéglátásban rengeteg helyen hivatkoznak „Krúdy Gyula kedvenc receptjére” egy dolgot érdemes tisztázni: a közhiedelemmel szemben Krúdy egyáltalán nem volt ínyenc, sőt, tudomásom szerint teljes recepteket sem közölt semmilyen írásban. Az „ínyenc” kép kialakulásáért az író lánya, Krúdy Zsuzsa a felelős.
De most vissza gyerekkorom egyik kedvencére, mely viszonylag gyakran került az asztalra. Talán nem árulok el semmilyen titkot, ha azt mondom, hogy a krumplileves lelke a jó alapanyagokban rejlik, a tejföl pedig kötelező kelléke. A hozzávalók mennyisége természetesen irányadó, ízlés szerint a krumpliból, kolbászból és füstölt oldalasból lehet akár kicsivel kevesebb vagy több.
Tejfölös krumplileves kolbásszal
Hozzávalók:
- 500 g burgonya
- 100 g füstölt oldalas
- 100 g füstölt kolbász
- 1 nagy fej vöröshagyma
- 3 babérlevél
- 2 dl tejföl
- 1 nagyobb méretű sárgarépa
- libazsír
- étkezési keményítő
- majoranna, só, bors
Elkészítési mód:
Libazsíron megdinszteljük az apróra vágott hagymát, hozzáadjuk a karikára szeletelt kolbászt és megpirítjuk. Felöntjük vízzel, amibe belehelyezzük a füstölt oldalast (ha nagyon füstös az oldalas, akkor előzőleg pár óráig áztassuk vízbe) és addig főzzük, míg majdnem megpuhul. Hozzáadjuk a megpucolt, kockára vágott krumplit, a karikára szeletelt sárgarépát, a babérlevelet, majd felöntjük annyi vízzel, hogy kb 2 cm-re átlépje a krumplit. Sózzuk, borsozzuk, majorannával ízesítjük. Amikor megpuhult a krumpli, a levesből mérünk egy kanállal egy külön tálba, jól összedolgozzuk a tejföllel és az étkezési keményítővel, majd a leveshez adjuk folyamatos kevergetés mellett. Ha valaki savanykásabban szereti, hozzáadhat egy kis ecetet vagy frissen csavart citromlét. Pár percig még főzzük. Hideg tejföllel és friss zellerlevéllel tálaljuk.
Recept, fotó: Németi Sándor