Bor
post-authorNémeti Sándor
2022. november 22.

Tokaj, legendák nyomában: a Nyulászó

post

Tokaj, legendák nyomában: a Nyulászó

 

Tokaj, legendák nyomában címmel új, többrészes sorozat indult az oldalon, amelyben Nagy Kornél történész, az ELKH BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa segítségével arra vállalkoztam, hogy bemutassam Tokaj-Hegyalja egy-egy híres dűlőjét, s ezzel együtt egy olyan meghatározó pincészet aszúját is, ami részben vagy teljes mértékben erről a dűlőről készül.

Örömömre az elindult sorozatról a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet honlapja is hírt adott, erről ITT olvasható bővebben. Míg az első négy részben a Deák, a Szerelmi, a Padihegy, illetve a Király-dűlő került bemutatásra, a sorozat újabb részében Mád egyik nagy múltú, a Nyulászó-dűlő történelmi hátteréről, valamint a Royal Tokaji 2017-es évjáratú Nyulászó-dűlő aszújáról lesz szó.

Royal Tokaji Borászat

A mádi székhelyű Royal Tokaji a rendszerváltás után sok más külföldi befektetésektől eltérően, 62 mádi szőlőművelő és külföldi üzletemberek összefogásával 1990-ben jött létre. A történet pedig sok borkedvelő számára már ismerős: a kisgazdák a földet apportálták a cégbe, a dán befektetők - akiket a nemzetközi szaktekintélyű Hugh Johnson vezetett - pedig a pénzt, piacismeretet és az értékesítési csatornákat hozták.

A Royal Tokaji már a kezdetektől nagy hangsúlyt fektetett a történelmi termőhelyek felkutatására, ezeknek megjelenítésére a borokban, illetve az aszú, ahogyan akkor, most is fontos szerepet tölt be a borászat portfóliójában. Jelenleg 86 hektáron művelnek szőlőt, ezekből 70% furmint ültetvény, a többi muskotály, hárslevelű, illetve kisebb részben zéta, kabar és kövérszőlő. De száraz, késői szüretelésű és aszú alapboraikhoz hosszú távú integrációs szerződéssel további 25-30 hektárt művelnek számukra kistermelők. Boraikat többek között a gyümölcsösség, könnyedség, illat- és ízgazdagság, egyensúly, illetve jó ár-érték arány jellemzi.

Royal Tokaji Nyulászó 6 puttonyos aszú 2017

A Nyulászó a 2021-ben debütált négy dűlős (Szt. Tamás, Mézes-mály, Betsek, illetve Nyulászó) aszú válogatás egyike. Kovács Zoltán vezérigazgató szerint, mint egy korábban vele készített interjúmban elmondta, korábban sokan nem hittek benne, hogy az édes bor képes a dűlő karakterét és tulajdonoságait megmutatni, de a pincészet többek között ezzel a válogatással is szeretne rácáfolni erre az állításra.

Royal TokajiFotó: Dancsecs Ferenc

A Nyulászó készítéséhez a kiváló aszúszemeket (furmint és kabar) két napon át áztatták erjedő mustban. Préselés, majd hordóban történő erjesztés után az aszúbort két éven keresztül zempléni tölgyfahordókban érlelték a Royal Tokaji történelmi pincéjében. A végeredmény egy végtelenül elegáns, komplex, krémes és gazdag aroma- és ízjegyekkel rendelkező aszú lett. Aszalt gyümölcsök, propolisz, barack kompót, kajszilekvár, mézesség jellemzi leginkább, amihez társul egy jól definiálható virágosság. Sűrű, mély, nagyformátumú aszú, komoly testtel, és rendkívül hosszú lecsengéssel, ami még a pályája elején tart. Csupán 5541 palack készült belőle. 

A Nyulászó-dűlő története Nagy Kornél jóvoltából

Mád délkeleti határában található szőlőhegy. Eredete homályos. Minden bizonnyal a 16. század második felében az 1566. évi hegyaljai tatár pusztítást követő évtizedekben kezdhettek ott szőlőtelepítésekbe. Abban az időben a szőlőterület az Alaghy és a Mágóchy család birtokában állt. Elnevezésének eredete is minden valószínűség szerint szintén a szőlőhegyet birtokló főnemesek kedvenc kedvtelésére, a nyúlvadászatra utalhat. E szerint még a szőlőtelepítések előtt gyakran folyhatott a területen nyúlvadászat, vagy régies kifejezéssel a nyulászás.

A Nyulászó szőlőhegy névvel viszonylag későn találkozunk első ízben: 1581-ben az Alaghy főúri család szőlőjeként írták össze Niulazo néven. 1621-ben Alaghy Menyhért (1587−1631) országbíró a Nyulászó szőlőhegyen lévő birtokának a felét eladta Bedeghy Nyáry Istvánnak, Kálló főkapitányának és Szabolcs vármegye főispánjának 1000 forintért, és az eladott szőlőterületet szabadszőlőnek nyilvánította, azaz mentesült a szőlő utáni adó befizetésétől. Az Alaghy család férfiágon történő kihalása után a Nyulászón lévő szőlőket 1635-ben a Rákócziak örökölték meg, és az a 17. század utolsó harmadáig birtokukban maradt, mint majorsági szőlőterület.

1674. január 2-án I. Rákóczi Ferenc (1645−1676) a Wesselényi összeesküvésben történő részvétele miatt számos szőlőterületét adta zálogba, hogy megfizethesse a bécsi udvarnak a nagy összegű váltságdíját. Így kerültek az egykori nyulászói Rákóczi szőlők Szelepcsényi György (1595−1685) későbbi esztergomi érsek tulajdonába. Az érsek halálát követően, a főpap végrendelkezésének értelmében az 1685. évben a Nyulászón lévő szőlőbirtokok tulajdonosa Szelepcsényi bizalmasa, báró Maholányi János és a lőcsei jezsuita rendház lett. A Rákócziak majd csak 1699-ben váltották vissza az udvartól a Nyulászón fekvő szőlőbirtokát.

Nyulászó dűlőNyulászó-dűlő, fotó: Dancsecs Ferenc

A Rákóczi szabadságharcot követően Nyulászói egykori Rákóczi szőlőbirtokokat részben az Orczy és Szirmay főúri családok, részben a sárospataki jezsuiták, részben Csáky Imre nagyváradi (később bíboros, kalocsai érsek) és gróf Erdődy Ádám nyitrai római katolikus püspökök kapták meg az udvartól. Ugyanakkor gróf Erdődy Ádám az Orczy családra hagyta mádi szőlőbirtokait, így a Nyulászón lévő nagy kiterjedésű szőlőjét is, amit 1736-ban meg is örököltek. Az 1720. évi összeírás alkalmával igen kevés szőlőbirtokot találtak a Nyulászón. Ugyanis az Orczy birtokok mellett még a lajstromban Gránáth János és kassai Olasz Ferenc nemesek dézsmaszőlője (adóköteles), az úgyszintén kassai nemes Árvay János szabadszőlője szerepelt a Nyulászó szőlőhegyen.

Ugyanakkor a Nyulászón különösen 1720−1723 között az Orczy család komoly telepítésekbe kezdett, figyelembe véve azt, hogy a 17−18. században a Nyulászón számos szőlőterület a munkák elmaradása miatt pusztulásnak indult. Mindenesetre az új telepítések már 1730-as évekre termővé váltak, és minden bizonnyal kiemelkedő minőségű bort adtak a szőlők. 1761-ben a Szirmay család is összeírta, és felmérte mádi ingatlanjait, annak értékét és adófizetőit. Ennek alkalmával a szőlőbirtokok esetében Nyulászón fekvő szőlőterületeket igen magasra taksálták. A Nyulászón lévő szőlőjük értéke ebben az időben 1500 rajnai forint összegre rúgott. 1773-ban báró Orczy Lőrinc, generális és Abaúj vármegye főispánja a Nyulászón lévő értékes szőlőterületét egy pereskedés alkalmával elvesztette, melyet Pálóczi Horváth György szerzett meg. Ennek oka egy 1769-ben történt pénzkölcsönzési ügyből fakadt, ugyanis Orczy Lőrinc 1328 rajnai forint kölcsönt kért a Pálóczi családtól, melyet nem fizetett vissza. A per komoly presztízsveszteséget okozott az Orczy családnak is.

A jelenkorig a Nyulászón túlnyomó részt arisztokrata tulajdonban álló szőlők díszlettek. Legfőbb birtokosaik az Árvay, a Csáky, a Gránáth, az Olasz, az Orczy, a Pálóczi, a Szirmay nemesi családok, és azoknak az örökösei voltak.

Borítókép: Németi Sándor

Ez is érdekelhet

Gasztronómia
Hírek - programok
Gasztronómia
Bor teszt-értékelés

Jó bor, jó áron

2020. december 20.
Hírek - programok

Légy a saját borszakértőd!

2022. február 25.
Recept
Bor teszt-értékelés
Gasztronómia
Gasztronómia

Habkönnyű citromos pite

2021. február 23.

Küldj egy üzenetet!