Azerbajdzsán, a Kaukázus gyöngyszeme 3.

A nagyjából Magyarország területű és népességű, gazdag történelmi múlttal és egyedi hagyományokkal rendelkező, Európa és Ázsia határán elhelyezkedő Azerbajdzsán annyira színes és változatos, hogy egy cikkben képtelenség bemutatni. Főleg úgy, hogy belesűrítsem azokat a hihetetlen élményeket is, amelyeket a közel egy hetes utazásom alatt átéltem. Ebből adódóan úgy döntöttem, hogy több részben számolok be mindenről.

Míg a cikksorozat első két részében Baku, a világhírű Qobustan Nemzeti Park, Azerbajdzsán sárvulkánjai, illetve a 2500 éves selyemút mentén található „Kis Svájcnak” is becézett festői szépségű Gabala került bemutatásra, amelyet a világ olyan ősi városaihoz hasonlítják, mint Babilon, Trója vagy Karthágó, most Azerbajdzsán közel 6 ezer éves borkultúrájáról, valamint az ország egyik legismertebb és legnépszerűbb pincészetéről, a Savalan Aspi-ról lesz szó.

Azerbajdzsán, a muszlim ország, ahol bort fogyasztanak

Savalan Aspi Pincészet szőlőterületei

Annak ellenére, hogy Azerbajdzsán egy túlnyomórészt muszlim ország, mégis bort termel, lakói pedig előszeretettel fogyasztanak bort. Ez viszont cseppen sem meglepő, hiszen az Európa és Ázsia határán elhelyezkedő ország a világ egyik legrégebbi borkultúrájával rendelkezik, amely közel 6000 évre vezethető vissza. Mint arról már a Vince Magazin augusztusi számában is írtam, az itt élő emberek már évezredekkel ezelőtt szőlőt műveltek és bort készítettek belőle. Azerbajdzsán bortermelésének hosszú történetére vonatkozó bizonyítékait számos település régészeti ásatásai során fedezték fel. Goygol körzetben például i.e. 2. évezredből származó bormaradványokat tartalmazó korsókat tártak fel, 1982-ben pedig Gabala északnyugati régiójában az i.sz. 1-3. századból származó borospincét fedeztek fel.

Savalan Aspi Pincészet

De számtalan egyéb más bizonyíték is található a szőlőművelésről: az ókori görög, arab és római tudósok, például Homérosz, Hérodotosz, Al-Masúdi és Plinius gyakran hivatkoztak az ország kiváló minőségű borára az idők során. Hérodotosz szerint az ókori görögök már az i. e. 7. században is jól ismerték a környéken történő bortermelést. Később az arab történészek és tudósok, mint többek között Abu’l-Fida, Al-Masúdi, Ibn Hawqal és Al-Muqaddasi is írtak a Ganja és Barda körüli kiterjedt szőlőtermesztésről, amely még a 7. századi Azerbajdzsán arab hódítását és az azt követő iszlám elterjedését követően is virágzott. Egyes forrásokból tudjuk, hogy a 13-14. században például a déli Tabriz körül az éves szőlőtermelés közel 150 tonna volt. Fontos tudni, hogy a középkorban egyes borokat a fáradság enyhítésére, ellazulásra, illetve gyógyszerként is használták. Erről tesz bizonyságot Yusuf ibn Ismail al-Kutubi történész és tudós 1311-ből származó írása, amely megjegyzi, hogy egy kis mennyiségű bor erősítheti a szerveket, használ a depresszió és a rossz hangulat ellen, míg a vízzel hígított bor láz ellen is kiváló. Természetesen az ókorban és középkorban itt készült borok nem hasonlítottak a mostaniakhoz, hiszen ezek sűrűek és édesek voltak, amelyeket az emberek gyakran vízzel hígítottak. 

Azerbajdzsán, az újjáéledő borkultúra országa

Savalan Aspi Pincészet szőlőterületei

A 19. században, az akkor még Helenendorfnak nevezett Goygol városában a Németországból érkezett telepesek új szőlőültetvényeket telepítettek, és az 1860-as évek elején Christopher Vohrer megalapította Azerbajdzsán első modern borászatát. A szovjet korszakban Azerbajdzsán termelése hatalmas mértékben megnövekedett, elérve azt, hogy a Szovjetunió egyik vezető bortermelőjévé váljon. Gorbacsov 1985 májusában kezdődő alkoholellenes kampánya következményeként a szőlőültetvények döntő többsége viszont elpusztult. Az ország függetlenségének visszanyerése után még egy évtizedbe telt, mire megkezdhette boriparának újjáépítését. Miután a kormányzat bevezette a borászati fejlesztés átfogó állami programját sok új pincészet épült, illetve megkezdődött a szőlőültetvények korszerűsítése, ezzel a mennyiségi termelési koncepciót a minőségi váltotta fel.  

Savalan Aspi Pincészet

Míg 2005-ben Azerbajdzsánban 79 700 tonna szőlőt szüreteltek, 2012-ben ez a szám elérte a 151 000 tonnát, ami jól szemlélteti, hogy a borágazat hatalmas fejlődésen megy át. Tavaly például 14 800 000 liter bor készült, ami 43%-kal több mint az előző évben. Mindezt az ország 7 borrégiójában, a telepített hektárok összterülete jelenleg eléri a 16 088-at. Mint az utazásom alkalmával Timur Mamedov (az ország egyik legismertebb és legnépszerűbb pincészetének, a Savalan Aspi Winery-nek a vezérigazgatója, az Azerbajdzsáni Bortermelők és Exportőrök alelnöke) elmondta, Azerbajdzsánban jelenleg 20 borászat működik. Köztük olyan ismert borászatok, mint például Azerbajdzsán egyik legújabb pincészete a Shirvan Wines, az Absheron Sharab Pincészet, az Ismayilliben található Chabiant Borászat, a már korábban is említett Goygol Pincészet, illetve nem utolsó sorban Azerbajdzsán egyik leismertebb pincészete, a Savalan Aspi.

Savalan Aspi, Azerbajdzsán csúcsborászata

Savalan Aspi Pincészet

Utazásom alkalmával, Timur Mamedovnak köszönhetően – aki az országban való közel egy hetes tartózkodásom alatt mindenhová elkísért – fél nap erejéig a 2007-ben alapított Savalan Aspi pincészetet is meglátogattam. Mint Timur Mamedov elmondta, a borászat az olasz szakemberek tapasztalataira alapozva igyekszik újjáéleszteni a borkészítés művészetét egy olyan egyedi éghajlati adottságú területen, ahol már az ókorban is virágzott a borkészítés. Ennek megfelelően alapos talaj- és klímaelemzést követően a szőlőültetvényeiket a Vivai Cooperativi Rausedo cég biztosította, amely világelső a szőlőoltványok előállításában. A borokért pedig szintén két olasz szakember, Daniel D’Andrea és Elisa Vagnoni a felelős. Daniel a Padovai Egyetemen, míg Elisa, aki szakértőként már közreműködött Ausztráliában egy nagy borászat létrehozásában, a Firenzei Egyetemen végzett.

Savalan Aspi Pincészet egyik kóstolóterme Gabalában 

Jelenleg 360 hektáron gazdálkodnak (ebből 40 közvetlenül a pincészet körül található) és 23 borból áll a szortimentjük. Szintén érdemes megemlítenem, hogy a Savalan Aspi több borászatnak is ad el szőlőt az országban. Ami a saját szőlőiket illeti, a szüretelés és a bogyók válogatása mindig kézzel történik. Boraikat pedig világszerte 47 Michelin-csillagos (1 és 2 csillag) étterem tartja a kínálatában, de számos más csúcsétteremben is kaphatóak. A korszerű borászat 1 millió palackos gyártási kapacitással rendelkezik, de jelenleg ennek kevesebb, mint a felét készítik.  A pincészetnek egyébként olyan modern laboratóriuma van, amilyennel Európában csupán a borászatok 5%-a rendelkezik. Látszik, hogy mindenből a legjobbra törekednek, és ezt minőségben az elkészített boraik is visszatükrözik. Érdekességként megemlíteném, hogy a világ 11 éghajlati övezetéből Azerbajdzsánban 9 található, ebből 4 a Gabala régióban. Ebből adódóan a borkészítés sokszor kihívásokkal jár. Az éghajlat száraz és napos, a nyári napokon akár 40 fok is lehet, éjszaka viszont 25 fokra is lecsökken a hőmérséklet. Annak érdekében, hogy a száraz, forró nyarakat túléljék, szőlőültetvényeiknek nagy részét csepegtető rendszer segítségével öntözik. A tél pedig hűvös, és időnként havazhat is.

Savalan Aspi Pincészet

A Gabala hegyvidéki régiójában, a Kaukázus-hegység lábánál 400 méter magasságban lévő pincészet Savalan Aspi márkanév alatt nemcsak borokat, hanem 2016-tól prémium minőségű párlatokat is készít szőlőből, eperfa terméséből, birsalmából, körtéből, görögdinnyéből, somból és egyéb gyümölcsökből, illetve bogyókból. A Savalan borok piacra kerülésük óta minden évben érmekkel és trófeákkal térnek vissza rangos nemzetközi borversenyekről. Idén például a világ egyik legtekintélyesebb borversenyeként számon tartott Decanter World Wine Awardsra beküldött 8 borukból 7 érmes lett. Az ott tartózkodásom alatt alkalmam volt az idén megnyílt elegáns saját éttermüket is letesztelni, ami minden szempontból kiváló. Bár minden boruk a maga kategóriájában kiváló, a fehérek közül többek között nagy kedvencem az Elisa házasításuk volt (chardonnay, tramini, illetve fehér- és sárga muskotály), a vörösök közül pedig a két syrah (a sima és a Special Edition), az Alicante Bouschet, a Canyon, de a Cabernet Sauvignon Ripassato is nagyon különleges volt.

Savalan Aspi Pincészet

A borászat angol és orosz nyelvű túrákat is szervez, Bakuban pedig egy 65 fő befogadására alkalmas, Savalan Tasting Room nevű hellyel rendelkeznek, ahol mindenkinek alkalma van megkóstolni a pincészet borait, de rendezvényhelyszínként is funkcionál. A helyszín közvetlen szomszédságában pedig egy saját shopjuk is van.

Baku, a kozmopolita főváros  

Apropó Baku: a fővárosban különböző árkategóriában számtalan minőségi étterem és olyan hely van, ahol borokat lehet kóstolni. Aki szeretné felfedezni az ország borait, annak a városközpontban található KEFLI Local Wine & Snacks nevű borbárt ajánlom. Természetesen több is van (például a Saqi Wine Bar, az Agora Wine Bar), de személyesen én csak a KEFLI-ben jártam. A fővárosban nyáron a meleg miatt leginkább este kezdődik az élet, és sok olyan fiatalt lehet látni, aki valamelyik étteremben vagy borbárban kulturáltan bort fogyaszt. Jól szemlélteti ez, hogy a bor egyre fontosabb részét képezi a mindennapoknak. Baku, akárcsak az egész ország folyamatosan változik, fejlődik, a borkultúra pedig kezd újjáéledni. Nem véletlen, hogy a Tripadvisor a saját keresési adatait vizsgálva Bakut a 2023-as év legnépszerűbb úti céljai közé sorolta. Bakuba hetente több alkalommal indul Budapestről közvetlen járat, így közel négy óra alatt egy olyan számunkra még felfedezetlen országban találhatjuk magunkat, amely számtalan kincset rejt. Nem mellesleg az árak is barátságosak, a közlekedés – legyen szó tömegközlekedésről vagy taxiról – pedig olcsó. Az emberek barátságosak, és mint már korábban is írtam, az ország a világ egyik legbiztonságosabb turisztikai célpontjai közé tartozik, a bűnözési ráta nagyon alacsony. 

Baku. Fotó: Azerbaijan Tourism Board külön engedélyével

Azerbajdzsánban Timur Mamedov (az ország egyik legismertebb és legnépszerűbb prémium minőségű pincészetének, a Savalan Aspi Winery-nek a vezérigazgatója, az Azerbajdzsáni Bortermelők és Exportőrök alelnöke) meghívásának és szervezésének köszönhetően jártam. A meghívásért és szervezésért szintén köszönetet szeretnék mondani a Savalan Aspi Pincészet tulajdonosának, Arif Rahimovnak, illetve Azerbajdzsán budapesti nagykövetének Tahir Taghizadeh Úrnak.

A cikksorozat utolsó részében az ország komoly múlttal rendelkező gasztronómiája kerül majd bemutatásra.

Fotók: Savalan Aspi Winery