Lisszabon, a hét dombra épült történelmi főváros

Aki egy izgalmas európai utazásról álmodozik, annak Lisszabont, Portugália kulturális, oktatási, üzleti és turisztikai központját feltétlenül fel kell írnia a bakancslistájára. A komoly múltra visszatekintő történelmi városban átlagosan az év 290 napján süt a nap, a hőmérséklet pedig ritkán esik 15 fok alá. Nem véletlen, hogy a meseszép Lisszabon az elmúlt évtizedben Európa egyik legnépszerűbb turisztikai célpontjává vált. A számtalan látnivalók közül íme, néhány olyan hely, amit semmiképp ne hagyjatok ki.

Lisszabon, Európa egyik legrégebbi városa

Lisszabon Athén után a második legrégebbi város Európában, és állítólag Rómánál is négy évszázaddal idősebb. Kiváló kereskedelmi fekvésének köszönhetően a föníciaiak már Kr. e. 1200 körül letelepedtek itt. A többek között macskaköves sikátorairól, ősi romjairól, fehér kupolás katedrálisairól, világszínvonalú múzeumairól, és csempéjéről ismert Lisszabon, egyedi hangulatával azonnal magával ragadja az utazót.

Európa legnyugatibb fővárosának központját az 1755-ben történt, és több mint 60 000 ember halálát okozó földrengés szinte teljes mértékben tönkretette. A templomok, középületek és lakóházak közel 75%-a megsemmisült, majd ezt követően egy hatalmas szökőár is óriási pusztításokat végzett a városban. A város újjáépítésével a király államminiszterét Pombal márkit (Sebastiao de Carvalho) bízták meg, aki rögtön hozzá is látott a komoly feladathoz, így a katasztrófa másnapján már felvázolta a terveit. Közben csapatokat mozgósított, utánpótlást szervezett, valamint ideiglenes menedékeket és kórházakat hozott létre.  Az emberfeletti munkának köszönhetően a régi középkori Lisszabont Európa egyik legszebb városává változtatták, mindezt Eugénio dos Santos építész tervei alapján. Zárójelben megemlíteném, hogy Lisszabon újjáépítésének magyar vonatkozása is van, hiszen az Alsóváros mai kinézetének egyik kialakítója nem más volt, mint a magyar származású építőmérnök Carlos Mardel. Levéltári bizonyítékok szerint Carlos Mardel Magyarországon született, és 1733-ban érkezett Portugáliába.

Lisszabon 1998-ban a világkiállításnak adott otthont, és ez az esemény indította el a város legnagyobb felújítási projektjét az 1755-ös földrengést követően, beleértve a Vasco da Gama híd megépítését is, amely akkoriban Európa leghosszabb hídja volt, valamint a város közlekedési infrastruktúrájának a korszerűsítését is. A modernizáció ellenére Lisszabon sok tekintetben megőrizte a 19. századi hangulatát. Az utcákon még most is látni fekete szoknyában öltözött halárusokat, akik kosarakban hordják a fejükön az áruikat. Lisszabon a Szent György-várával, a középkori székesegyházával, a Belém-tornyával, a Szent Jeromos-kolostorával, a Palota terével, gyönyörű belvárosával, és számtalan más látványosságaival azon turisztikai célpontok közé tartozik, amely több százezer látogatót vonz a világ minden tájáról.

Melyik a legjobb időszak Lisszabon felfedezésére?

Ha tehetjük, akkor tavaszra (márciustól májusig) vagy őszre (szeptembertől novemberig) időzítsük a látogatásunkat, ilyenkor az időjárás nagyon kellemes. A téli hónapokban gyakran felhős az idő, vagy esik az eső, és a szürkeségben a város hangulata is teljesen más. Nyáron, a turisztikai csúcsszezonban a hőmérséklet kellemetlenül forró lehet, nagy a tömeg, nehéz szállást találni és az árak is sokkal magasabbak. Ha kedveljük a nyüzsgést és a fesztiválokat, akkor június közepe ideális célpont. Június 13-án Lisszabon legkedveltebb ünnepe zajlik, a Szent Antal napja, ilyenkor tánccal, zenével, rengeteg grillezett szardíniával és egy egész éjszakán át tartó felvonulással ünnepel a főváros. 

Belém-torony, Lisszabon egyik jelképe

Lisszabon egyik jelképe és legnépszerűbb látnivalója, a közelében található Szente Jeromos-kolostorral együtt 1983 óta az UNESCO Világörökség részét képezi.  A 16. században mánuel stílusban épített torony tökéletes példája az ország korabeli építkezési stílusának. Az évszázadok során a Belém-torony (Torre de Belem) több funkciót is betöltött, többek között a város védelméért is felelt, de világítótoronyként, vámházként, illetve börtönként is szolgált. Utóbbi kettőre akkor esett a választás, amikor a torony stratégiai jelentősége egyre jobban kezdett csökkenni.

A Belém-tornyot egyébként I. Mánuel portugál király parancsára építették 1515 és 1519 között, Vasco da Gama felfedezőútjának emlékére, melynek során elsőként jutott el tengeri úton Indiába. Ha a környéken vagyunk, ne felejtsük el megkóstolni a portugálok féltve őrzött és világhírű Pasteis de Belém nevű édességét, amelyet pastel de nata-nak is hívnak. Receptje feltalálása óta titkos, de aki szeretné megkóstolni, az feltétlenül keresse fel az 1837-ben alapított gyönyörű Pasteis de Belém cukrászdát. A Belém negyed többek között arról is híres, hogy anno innen indult világhódító útjaira Magellán, Vasco da Gama és Bartolomeo Diaz.         

Szent Jeromos-kolostor, ahol Vasco da Gama megtalálta végső nyugalmát

A Tejo folyó partja mentén, a Belém kerületben található Szent Jeromos-kolostor Portugália és egyben Lisszabon kihagyhatatlan, történelmi jelentőségű épülete. Attól a pillanattól kezdve, hogy belépünk a hatalmas középkori kolostorba, egyből megértjük, hogy miért került fel az UNESCO világörökségi listájára. A kolostor egyébként össze van kapcsolva a Santa Maria templommal, utóbbi helyre a belépés ingyenes, a kolostorba viszont jegyet kell váltani. A mánuel stílusú épület egy építészeti csoda, maga Vasco da Gama és legénysége mielőtt elindultak az Indiába tartó felfedezőútra itt töltötték az éjszakát. Da Gama itt találta meg végső nyugalmát, díszes sírja szintén itt látható. Egyébként számos portugál híresség is itt van eltemetve, például Fernando António Nogueira Pessoa, vagy Portugália nemzeti költője, Luís Vaz de Camoes. A kolostor építkezésének munkálatai 1501-ben kezdődtek el és közel 100 éven keresztül tartottak. Szerencsére a kolostor és a templom is épségben megúszta az 1755-ös földrengést.

Lisszabon ikonikus villamosa

Bár a fővárosban számos közlekedési lehetőség áll rendelkezésre, nincs jobb módja Lisszabon felfedezésének, mint egy villamos. Pontosabban a város ikonikus, képeslapokról ismert 28-as villamosával, amely útja során egy valódi történelmi körútra repíti a látogatókat. A hangulatos villamos Estrela, Baixa, Alfama és Graca negyedeket érintve olyan kanyargós és szűk, macskaköves sikátorokon megy keresztül, ahol számos népszerű látnivaló található. Az egyedülálló utazás alkalmával megpillanthatjuk a Szent Vince-kolostort, a Basilica de Estrela-t, a Feira da Ladra bolhapiacot, a Palacio de Sao Bento-t, és a listát hosszan lehetne még sorolni. Mivel az egyik legnépszerűbb villamos, szinte mindig tele van, és a zsebtolvajokkal is vigyázni kell. Annak érdekében, hogy az utazás valójában egy élmény legyen, célszerű kora délelőtt vagy az esti órákban felpattani rá, vagy esetleg valamelyik végállomásán.   

A lisszaboni Ócenárium

Európa legnagyobb fedett akváriuma, amely az 1998-as világkiállításra épült 450 faj 16 000 fajtának ad otthon. Van itt minden, amit kicsik és nagyok élveznek egyaránt: többek között pingvinek, delfinek, cápák, ráják, halak, polipok, tintahalak, medúzák, vidrák, és madarak. Az elmúlt 25 évben több mint 28 millió ember látogatta meg, és a Tripadvisor’s Traveller Choice szavazatai alapján háromszor lett a világ legjobb akváriuma.

Fedezd fel a helyi gasztronómiát a Mercado da Ribeiraban

Lisszabon fő vásárcsarnoka a 19. század végén, pontosabban 1882. január 1-jén nyílt meg. A néhány évvel ezelőtt Time Out market néven is ismertté vált piacon friss tenger gyümölcsei, zöldségek, gyümölcsök, valamint különleges ételstandok találhatók. Egy nagy, 750 férőhelyes ételcsarnokkal és számos étteremmel rendelkezik, ahol a legjobb lisszaboni szakácsok készítik el az ételt. Aki a környéken jár, annak szintén érdemes felkeresnie a Ribeira das Naus strandot és Portugália egyik legnagyobb terét, a Praca do Comercio-t.

És ha már a gasztronómia szóba került, érdemes tudni, hogy Lisszabon konyháját nagyban befolyásolta a tenger közelsége. A tipikus lisszaboni specialitások közé tartozik a sült tőkehal, vagy a grillezett szardínia kenyéren tálalva. Íme, néhány fogás, amit ha Lisszabonban jártok, érdemes kipróbálni: Bacalhau á Brás (reszelt tőkehal, sült burgonya, tojás, hagyma, fekete olívabogyó, olívaolaj és egy kis petrezselyem); Pasteis de Bacalhau (sült tőkehal); Bacalhau á Lagareiro (tőkehal tejszínnel); Palvo á Lagareiro (polip olívaolajjal és burgonyával); Porco preto (ibériai fekete serhéshús); Caldo Verde (népszerű leves, amely finomra aprított zöldfűszereket, burgonyát, olívaolajat, fekete borsot és sót tartalmaz, főként hagymával és fokhagymával ízesítve); Bifana (hagyományos portugál szendvics, amely pácolt sertésszeletekkel töltött zsemle).

Sétálj Lisszabon legrégebbi kerületében

A szűk utcáival és gyönyörű házaival Alfama Lisszabon legrégebbi negyede, amely a maga bájával gyorsan belopja magát mindenki szívébe. Ha a belváros (Baixa) fölötti dombra épült kerületben (Bairro Alto) jártok, érdemes meglátogatni a Museu do Fado-t, ahol mindent megtudhattok a fado zene kulturális és társadalmi hatásáról, de a Nemzeti Panteon vagy a római színház romjai is kellemes időtöltést jelenhetnek. Egyébként a kerületben található a legtöbb fado bár is. Ha Lisszabon festői szépségét szeretnétek megtapasztalni, akkor a Miradouro de Santa Luzia kert vagy a Miradouro das Portas do Solba a legjobb hely.    

A lisszaboni Csempemúzeum

A Rua da Madre de Deus utcában található múzeum kihagyhatatlan úti cél, ahol különböző korokból számtalan csempét láthatunk, megismerkedhetünk ezeknek gyártási módjával, illetve átfogó képet kaphatunk erről a művészeti ágról. A fő kiállítás egy óriási, 23 méter hosszú, 1300 csempéből álló kompozíció, amely a 18. század eleji lisszaboni tájat mutatja be. Lisszabonban minden hónap legelső vasárnapján ingyenesen látogathatók az állami múzeumok, illetve néhány privát múzeum, így ha tehetjük, időzítsük utazásunkat erre az időszakra.

Fotók: pixabay és pexels