Bor
post-authorNémeti Sándor
2023. január 03.

Tokaj, legendák nyomában: a Szarvas

post

Tokaj, legendák nyomában címmel új, többrészes sorozat indult múlt évben az oldalon, amelyben Nagy Kornél történész, az ELKH BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa segítségével arra vállalkoztam, hogy bemutassam Tokaj-Hegyalja egy-egy híres dűlőjét, s ezzel együtt egy olyan meghatározó pincészet aszúját is, ami részben vagy teljes mértékben erről a dűlőről készül.

Örömömre a sorozatról a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet honlapja is hírt adott, erről ITT olvasható bővebben. Míg az első öt részben a Deák, a Szerelmi, a Király, a Padihegy és a Nyulászó-dűlő került bemutatásra, a sorozat újabb részében a borvidék nagy múltú, a Szarvas-dűlő történelmi hátteréről, valamint a Grand Tokaj 2013-as évjáratú Szarvas-dűlő aszújáról lesz szó.

Grand Tokaj

A tolcsvai központú Grand Tokaj borászat a borvidék kiemelt jelentőségű és egyben a legnagyobb szereplője. A közel 70 hektár saját szőlőterülettel rendelkező borászat egyben fontos integrátori szerepet is betölt Hegyalján. A borászat a térség teljes bortermelésének mintegy 35%-át adja, hiszen további közel 700 hektárnyi termőterületről közel 700 kistermelőtől vásárol még szőlőt. A rendszerváltás után hosszú évtizedekig Tokaj Kereskedőház néven működő borászat tíz éve lépett a megújulás útjára, aminek köszönhetően elindultak a várva várt fejlesztések és a modernizáció. A korszerűsítések által a Grand Tokaj a saját és a felvásárolt szőlőből prémium minőségű borok előállítására képes. A pincészet főborásza 2013 óta az Év Bortermelője (2012) és a Borászok Borásza díjas Áts Károly, aki többek között a 100 pontos eszenciájáról is közismert. Egyébként a Tokaji borvidék életében több mint 70 éve meghatározó szerepet betöltő Grand Tokaj borászat új tulajdonosa 2021. augusztus 1-től a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány. Érdekességként érdemes megemlítenem, hogy a Grand Tokaj pincészetnél található a Tokaji borvidék és egyben Közép-Kelet Európa legnagyobb méretű pincéje, a Szegi pince.

Grand Tokaj Áts KárolyÁts Károly, forrás: Grand Tokaj

Grand Tokaj Szarvas Aszú 6 puttonyos 2013

A 2013-as évjáratú Szarvas 6 puttonyos aszú 100%-ban saját, dűlőszelektált szőlőből készült, amelynek termését a löszös talajszerkezetű, déli kitettségű Szarvas-dűlő adta, melynek kiváló mikroklímája kedvez az aszúsodásnak. A Grand Tokaj egyébként ebben a dűlőben 35,1 hektáron öt fajtát gondoz: furmint, hárslevelű, muskotály, kövérszőlő, valamint gohér. A limitált mennyiségben készült dűlőszelektált Szarvas aszú főleg furmint és hárslevelű aszúszemeket tartalmaz, de a házasításhoz kisebb arányban zétát és kövérszőlőt is felhasználtak, alapborként pedig furmintot. Az aszú a borászat Szegi pincéjében érlelődött 136-500 literes zempléni tölgyfa hordóban több mint 18 hónapon keresztül. A végeredmény nagyon izgalmas lett, nem mellesleg az ára is jó ár-érték arányt képvisel. Gazdag illatában szép mélység, finom botritisz, birs, kajszibarack és déli gyümölcsök, amihez társul méz, nektár és visszafogottan fehér csoki és gomba is. Koncentrált, buja, krémes, gyönyörű szerkezetű, finom egyensúlyban lévő aszú, érett és aszalt gyümölcsökkel, ananásszal, papayaval és naranccsal. Elegáns bor, hosszú, csiszolt egyensúlyos ízekkel és kifogástalan arányokkal. Nagyon nagy élmény kóstolva. Profi és magabiztos munka, ahogyan azt már megszokhattuk Áts Károlytól.

Grand Tokaj Szegi PinceGrand Tokaj Szegi Pince, forrás: Grand Tokaj

A Szarvas-dűlő története Nagy Kornél jóvoltából

A ma ismert Szarvas dűlő a Tarcal és Tokaj között elhelyezkedő történelmi és egyúttal a középkor óta (1280) jegyzett Mézesmál szőlőhegyből vált ki a 16. század második felében. Elnevezésének eredete nincs összefüggésben a szarvasokkal. Tudniillik, volt olyan nézet is, miszerint a szőlőterület közvetlen közelében jelentős szarvas populáció élt, és emiatt kezdték el nevezni Szarvasnak a régiek. Ezzel szemben az igazság az, hogy szőlőterületet, vagy dűlőt a régi eredetű Zemplén vármegyei, és már kihalt Szarvas nemesi család után kapta. E família mondhatni őshonosnak számított a mai Tokaj-Hegyalja területén. A Szarvas család a középkori források tanúsága szerint Sátoraljaújhelyen élt. Sőt a família neve több alkalommal is előkerült Sarwas, Saruas, vagy Zaruas írásos formákban a 14−15. századi forrásokból. Tagjai Sátoraljaújhely bírái, illetve elöljárói (a mai fogalmakkal élve önkormányzati képviselői) voltak.  A Szarvas család tagjai nagy kiterjedésű szőlőterületeket birtokoltak. Ráadásul a nevük tanúként, írástudóként számtalan alkalommal előfordult különféle szőlőbirtok adásvételi, valamint örökösödési ügyek kapcsán is.

A 15. század végén a Szarvas nemesi família Tarcalra költözött, és ott telepedett le. S kis idő múltán nemesi udvarházzal, pincével, illetve a Tarcal mezőváros határában a Mézesmál szőlőhegyen szőlőbirtokkal rendelkezett. Az 1564-ben és 1565-ben készült uradalmi összeírások konkrétan megemlítették a család tagját, a nagy vagyonnal rendelkező Szarvas Ambrust (Ambrosius Zarvas írott formában), aki udvarházzal és szőlőbirtokkal rendelkezett. Ugyanakkor azt is kell tudni, hogy ezek az összeírások korábbi 1550−1557 közötti birtokállapotokat rögzítettek. Ennél fogva, a Szarvas dűlő eredetét ide vezethetjük vissza, és gyakorlatilag ezt tekinthetjük a szőlőterület első említésének.

Grand TokajForrás: Grand Tokaj

Érdekesség, hogy következő, nagy 1568. és 1570. évi összeírás alkalmával már nem szerepelt a nemes Szarvas Ambrus neve. Sőt a további feljegyzések sem tettek róla, vagy örököseiről említést, így joggal feltételezhető, hogy a tarcali Szarvas család már 1568-ban kihalt. Vagyonuk és szőlői a királyi udvarra szálltak. Ám a 16. század második felében az udvar fokozatosan adta el felvidéki származású nemeseknek, mint pl. Privigyei, Sakarózky és Sípos. 1624−1639 között I. Rákóczi György (1593−1648) erdélyi fejedelem folyamatosan vásárolta fel a szőlőterületeket a Szarvason az előbb említett nemesi családok örököseitől, amelyet nem sokkal későbbi hitvesének Lórántffy Zsuzsanna (1600−1660) fejedelemasszonynak ajándékozott. Az 1632-ben és 1644-ben készült feljegyzések szerint a Szarvas a fejedelemasszony tarcali kúriájának (ún. Zeleméry kúria) lett a majorsági szőlője, amely kiváló aszú- és főbor (szamorodni) termőhelynek bizonyult. Lorántffy Zsuzsanna 1660-ban bekövetkezett halálát követően a Szarvas egyöntetűen a Rákóczi család birtokába került egészen 1711-ig. A későbbi feljegyzések és uradalmi összeírások részletesen leírták, hogy a Szarvas volt a fejedelmi család legjobb adottságú tarcali szőlőterülete, amelyet nagy odafigyeléssel gondoztak. Az is közismert, hogy a Rákócziak fizetség ellenében Tarcal mezőváros önkormányzatával, valamint tiszaladányi jobbágyokkal műveltették a Szarvas dűlőt.

1699-ben a Szarvas egy családi birtokrendezést követően II. Rákóczi Ferenc (1676−1735) birtokába került az előbb említett kúriával együtt.  A 17−18. század fordulójáig azonban kevés adat maradt a Szarvas más birtokosairól. Az 1701. és az 1707. évi tarcali birtokösszeírás szerint továbbra is a Rákóczi család rendelkezett a legnagyobb szőlőterülettel a Szarvason.  Ezen túlmenően kisebb-nagyobb parcellát birtokolt ott Szentiványi család mellett a Bilkei, a Schirer, a Szentiványi, a Szepessy és a Vas fő és köznemesi família. A Rákóczi-szabadságharcot követően a II. Rákóczi Ferenc, a 1712−1715. évi rendi országgyűlés végzéseinek az értelmében elvesztette birtokait, és azok az udvarra szálltak. Ez történt a Szarvassal is. Így a dűlő a bécsi udvar kezelésébe került. 

Grand TokajForrás: Grand Tokaj

1749-ben gróf Grassalkovich György (1694−1771) kamarai felügyelő és titkos tanácsos Mária Terézia (1740−1780) királynő utasítására a Rákócziak által korábban birtokolt Szarvast átalakította és megnagyobbította. Más szóval több egykori nemesi birtoklású, de elkobzott, és Szarvas dűlővel közvetlenül szomszédos történelmi szőlőt olvasztott be. Így olvadtak be a Szarvasba többek között történelmi Ádám, Árnyék, Cserfás, Messzelátó és Murát (Muráth) nevezetű szőlőterületek. Ettől kezdve nevezték a Szarvast korona szőlőbirtoknak, mert közvetlenül a bécsi udvar alá tartozott. Ugyanakkor az 1749. évi tarcali összeírás leírta, hogy az uradalmi és udvari birtoklású területek mellett voltak még más nemesi tulajdonosok a Szarvason, akik inkább kisebb részeket birtokoltak a dűlőn. Így a birtokosok között találtuk a Bárczy, a Csóta, a Csutakos, a Dőry és a Szentiványi fő- és köznemesi családokat, valamint a tokaji római katolikus plébániát is. Az újkorig a Szarvas legnagyobb része azonban szinte mindvégig közvetlenül udvari kezelésű koronabirtok maradt.

Borítókép: Németi Sándor

Ez is érdekelhet

Recept

Sült, ropogós édesburgonya

2020. október 02.
Hírek - programok
Gasztronómia interjú
Bor teszt-értékelés
Hírek - programok

Bor, mámor, Bénye 2023

2023. augusztus 06.
Recept

Nosztalgikus zserbó szelet

2021. február 08.
Hírek - programok

Vince Gála 2022

2022. október 20.

Küldj egy üzenetet!