Egy Badacsony hírnevéhez méltó olaszrizling

Oriz, rezeda, rizola, rezedli, napfényherceg, borling, bazaltrezgő, lacuska, operettó, magyarízling, olyanmintmi – csupán néhány olyan ötlet, amire néhány éve átnevezték volna a Kárpát-medence legelterjedtebb fehér szőlőfajtáját, az olaszrizlinget. Pontosabban a három legismertebb balatoni borász szervezet, a Balatoni Kör, a Rizling Generáció és a Csopaki Kódex 2016 elején állt elő azzal az ötlettel, hogy próbáljunk új, kevésbé félrevezető nevet találni ennek a fajtának. Másrészről a fajtának nincs sok köze Olaszországhoz, és nem is rokona a rieslingnek. Felhívásukra több mint ötven javaslat érkezett - köztük az előbb említett nevekkel - végül hármat választottak ki: oris, nemes és mandola. A projektből aztán nem lett semmi. 

Hogy az olaszrizling se nem olasz, se nem rizling, de akkor miért éppen ez a neve témakörbe nem szeretnék most részletesen belemenni. Érdekességként csak annyit, hogy nagyjából egy éve jelent meg az egyik lapban, hogy bizony Olaszországban rátálaltak az olaszrizling eredetére. És nagy valószínűséggel az olaszrizling valójában olasz. Pontosabban Claudio D’Onofrio, a pisai egyetem kutatója hozta ezt nyilvánosságra, miután többszáz olasz autochton szőlőfajtának megvizsgálta a DNS-ét. Számomra a kérdés teljes körű tisztázásától sokkal fontosabb az a tény, hogy valójában hol tart az olaszrizling, mi a célunk vele, a fajtára vagy a borvidékre kell-e helyezni a hangsúlyt, és vajon érdemes-e egy szinte alig ismert országként ezzel a szőlőfajtával megjelenni a külföldi piacon?! Főleg ha számításba vesszük azt is, hogy a Kárpát-medence legelterjedtebb fehér szőlőfajtáját, mely Magyarországon a Balatonnál a filoxéra után a furmintot váltva lett népszerű, az egész nemzetközi szakma welschrieslingként azonosít be.

Persze tudjuk, az olaszrizling egy Magyarországon nagyon sikeres fajta, és egyre több balatoni borász lát benne lehetőséget. Például a pezsgőtől kezdve a száraz borokon át egészen az aszúig mindenre alkalmas, készülhet belőle könnyed, jó ivású bor is, de a neutralitása miatt a termőhely karakterét is nagyszerűen vissza tudja tükrözni. Mindezt úgy, hogy szerethető tud maradni. Egy fontos ténnyel viszont számolni kell a jövőben: a globális felmelegedés akár felülírhatja és megváltoztathatja azt a sok munkát, amivel nagy nehezen elértük, hogy az olaszrizlingre ne csak fröccsként tekintsen a szélesebb publikum. Egy korábbi, az Északipart Magazin számára írt cikkemben, amiben két neves hazai borszakemberrel igyekeztem boncolgatni az olaszrizling lehetőségeit, a következő állt: „olyan helyeken, ahol a szőlőfajta erősen köthető a borvidékhez, ott érdemes számításba venni önmagában is, de alapvetően a borvidék és a borstílus az elsődleges szempont. A szőlőfajta csak egy szereplő, viszont ha szeretnénk zászlóshajóként használni, akkor is a legfontosabb szempont, hogy a fajta nem írhatja felül a borstílust. Tévedés azt gondolni, hogy a szőlőfajta az ezerarcúságával megold minden problémát, mivel egy üzletben mindig a fogyasztó fejével kell gondolkodni. A fogyasztó pedig a legtöbb esetben nem egy fajtához, hanem egy beazonosítható, komplex íz-és illatvilághoz ragaszkodik. Ebből adódóan el kell jutni arra a pontra, hogy az olaszrizling egy jól körülírható stílus-és karakterjeggyel rendelkezzen.”

A választ – mint a cikkemben is olvasható – a nemzetközileg jól bevált receptek adhatják: egyrészt a populárisabb, minden fogyasztó által könnyen felismerhető, szerethető és érthető bor, másrészről pedig erről a szintről magasabb kategóriákba lépve, a terroir-orientált bor, ahol az egyediségeknek a kibontakozása a legfontosabb feladat. Bárhogy is alakul a jövő, egy fontos tényezőt érdemes számításba venni: ha kisebb mennyiségben is, de muszáj megjelenni a külföldi piacon, ott is leginkább a gasztronómiában a magasabb minőségű borokkal, melyek hűen visszatükrözik a borvidék különleges terroirját. Végezetül arra jutottunk a beszélgetés alkalmával, hogy ahelyett, hogy megpróbálnánk új piacokat meghódítani az olaszrizlinggel, elsősorban a sajátunkra kellene fókuszálni. Mindezt úgy, hogy a borok évről-évre egyre jobbak legyenek, és a meglévő olaszrizling kedvelők még inkább olaszrizling fogyasztókká váljanak. Ehhez például a Sipos Borház 2020-as évjáratú olaszrizlingje egy tökéletes választás.

A bor tényleg kiváló, és ezt nem csak én, hanem a Vince Magazin is leírta, ahol – ha jól emlékszem – az augusztusi számában vakon tesztelve kiváló minősítést ért el. A halvány citromszínű, zöldes reflexekkel bíró bor, kellemes, könnyed illat- és ízvilággal rendelkezik. Leginkább nyári alma, őszibarack, citrusok, virágok és kevés méz bontakozik ki belőle, háttérben némi só, valamint finomra hangolt zöld- és édes jellegű fűszerek. Kóstolva szépen hozza az illatában tapasztalt jegyeket, hosszú utóízében pedig mandulás nüanszok. A korty zamatos, enyhén krémes, pici vaníliával és hordóval színezve. Savai bár élénkek, mégis kerekek. Még picit fiatalnak hat a bor, de két-három hónap palackos érlelést követően már minden alkotóeleme a helyén lesz. Az egyensúlya és szerkezete is hibátlan. Aki egy lazán tartalmas fehér borra vágyik, mely nem mellesleg fajtajelleges is, ez az olaszrizling tökéletes választás. Könnyed nyári salátákhoz, tenger gyümölcseihez, halakhoz, tésztákhoz, akárcsak önmagában fogyasztva is ajánlom. Az alapanyaga a badacsonyi, Kisfaludy út melletti területről származik, melyet 1991-ben telepítettek. Érdekességként még annyit erről a területről, hogy Nagy Imre is szüretelt itt, erről erre a linkre kattintva olvasható picivel bővebben. A bor acéltartályban erjedt, majd 7 hónapos újfahordós érlelés után került palackozásra. Dr. Sipos Balázs Tihamér, a pincészet tulajdonosa szerint, ezt a tételt arra szánták, hogy az olaszrizling szőlőfajtának, illetve a belőle készített bornak meg tudják mutatni a valódi értékét, és ismét az őt megillető helyére kerüljön a Sipos Borház és a borvidék borai között. Nos, minden út rögös és tele van nehézségekkel, de kóstolva ezt az olaszrizlinget engem meggyőztek. 

Fotók: Németi Sándor

(A cikk a Sipos Borház és a WineArtCulture közös együttműködésének eredményeként jött létre)